Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-09-20 / 37. szám
Janka, Judit, DáSa, Gabika, Hala, Nad'a és a nagybőgő, amely annyi galibát okozott Jelenet az legújabb táncok egyikéből, amely mindenütt nagy sikert aratott és férje, Ferdinand, a Zivena, a mostani Lúénica, táncegyüttesnek tapsoltak. Itt született meg az ötlet: mi lenne, ha összepárosítanánk a tornát a ritmikával? A fiatal tanárnő még ugyanabban az évben tanfolyamon vett részt Trencianske Teplicében, ahol az ötlet tervvé formálódott. A házaspár ebben az időben várta első gyermekét, aki ma, mint sudár, fiatal lány az együttes egyik kitűnő táncosnője. 1949-ben az együttes névtelen táncaival s még maga is névtelenül, az ifjúsági alkotóverseny az évi járási, kerületi, szlovákiai és országos döntőinek szuverén győztese lett. Már csak ez az egyetlen óriási siker is sokaknak a fejükbe szállt volna, de Kubalová tanárnő még ma is, a húszéves sikersorozat után is, szerény mosollyal könyveli el az elismerést. A házaspárt az utóbbi években nagyon sokszor látni a környező falvakban vasárnaponként vagy ünnepnapokon magnetofonnal és notesszel. Feljegyzik a már-már feledésbe merülő dalokat, táncokat. Gyűjtőkörútjaik sikere érdekében szertárukban még régi vallásos kalendárium is fellelhető: mert böjti időben például hiába kérnék nagyanyót, hogy énekeljen, vagy nagyapót, hogy valamilyen régi tánclépést mutasson be, még meg is sértődnének. Minden apróságot figyelembe kell venniük, mert tudják, hogy csak céltudatos gyűjtéssel szerezhetnek együttesük számára újabb és újabb eredeti motívumokat. Így hát problémákban soha sincs hiány, de sikerekben sem. A házaspár, áthatva vesszőparipájuk iránti rajongásuktól, sokszor még a lehetetlent is megkísérli. Például 1963-ban nagybőgőre volt szükségük egyik műsorszámukhoz. Nagybőgő még csak akadt, de nagybőgőst nem és nem sikerült keríteniük sehonnan. Az idő sürgetett, s mit volt mit tenni, Kubala tanár úr — a szlovák és a latin nyelv professzora — bevonult a zeneiskolába — kisdiáknak. Az együttes krónikájában, amely mintegy 600 elő„Cséphadarö-táne". Ez az együttes türzsrepertoárjához tartozik adásról ad számot, még sok humoros, kellemes vagy kellemetlen történetre bukkanhatnánk. Az együttes huszadik évfordulóján tulajdonképpen két nemzedék ünnepel. Az előzőek közül sokan életpályájuknak választották az éneket vagy a táncot, s most a SLUK-ban, vagy a Katonai Művészegyüttesben, esetleg más állami dal- és táncegyüttesekben találkozhatunk velük. A Kubala házaspár azonban a jövőben is hű marad a „Trencan“-hoz, hogy az eljövendő generációk számára is minél többet megőrizzenek a nagyszülők, szülők tánc- és dalkincséből. Irta és fényképezte FERÓ SPÁCIL Ford.: - FÉ -Az „Orlotruttlcola" szövetkezet kísérleti állomásának udvarán a csehszlovák újságírók csoportja érdeklődik az intézmény munkája (elől és másnap reggel a kínálat-kereslet szerint telefonjelentést adnak az árakról és az áru mennyiségéről. Délelőtt tizenegy órakor a szövetkezet vezetősége telefonon továbbítja a hirt a termelőknek, akik ehhez alkalmazkodva készítik elő a másnapi szállítmányt. Ilyen formában áttekintést nyernek az árakról is, s árujukat a következő napon oda vitetik, ahol többet adnak érte. A szövetkezet másik tevékenysége az exportálás. Kiváló piacuk Svédország és Norvégia, ahova főleg gyümölcsöt szállítanak. Svájcban és Franciaországban paradicsomot és gyümölcsöt vásárolnak tőlük. Az elnök mosolyogva jegyezte meg, hogy valamikor Csehszlovákiának is adtak el gyümölcsöt, s újból szívesen felvennék velünk a kapcsolatot. A szövetkezeti tagok látják el áruval a helyi piacot is, az albengai szállodák, érte. S hogy a nagy konkurrenciában létezni tudjanak, szükség volt a csoportosulásra, a szövetkezet megalakítására. Tehát nem termelő szövetkezetről van itt szó, csupán értékesítő szövetkezetről, amelynek feladata a földművesek terményeinek elhelyezése. A szövetkezetbe 2200 földművescsalád tömörült. Ma már gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, s képesek a piac legkisebb változásaira is rugalmasan reagálni. Hogyan történik az adás-vétel? A földművesek minden délután átadják terményeiket a felvásárlóknak, akik .szám szerint különböztetik meg, melyik árunak ki a tulajdonosa. Este vagonokban és teherautókkal szállítják az árut Milánóba, Genuába vagy Torinóba, ahol az elárusítók már várakoznak a szállítmányokra, Saldo Leandro: „Szeretem az életemet éttermek, vendéglők tulajdonosai naponta tőlük vásárolják a friss zöldséget, gyümölcsöt. S ezenkívül még egy jelentős küldetése van a szövetkezetnek. A tagok olcsóbban kapják a műtrágyát, gyomirtószereket, gépeket. S ha szükség van rá, hat hónapos kölcsönt is kérhetnek a szövetkezettől. Ha a vezetőség látja, hogy a kölcsönt vevő földműves nehéz helyzetbe jutott, időben nem tudja visszafizetni tartozását, halasztást ad, segít rajta — nem hagyja tönkremenni. Ellátogattunk egy szövetkezeti taghoz, aki 5 hektár földjéből 2 hektáron üvegházban dísznövényeket termel. Saldo Leandro, a tulajdonos, tipikus olasz földműves. Az olasz ember temperamentumos mozdulataival vezet végig az üvegházon, mutogatja szebbnél szebb virágait. Elmondja, hogy 5 hektáros gazdaságát feleségével és egy félnapos munkaerővel együtt műveli meg. Sokat dolgozik, de munkája eredményes; hatszobós lakásából nem hiányzik a televízió, hűtőszekrény és egyéb háztartási felszerelés sem. Arra a kérdésre, van-e autója, ezt felelte: „Autó? Minek lenne az nekem?l Én szeretem az életemet..’ Látogatásunk végén még egy kérdést tettünk fel neki. Mit tud Csehszlovákiáról? Sokáig gondolkozott, már-már azt hittük, teljesen ismeretlen számára ez az ország, amikor végül is kijelentette: — Vadban gazdag tájak vannak önöknél. Az olasz vadászok örömmel járnak oda vadászni.. .1 Többet nem tudott rólunk. Pedig Albengától Csehszlovákia nincs kétezer kilométerre sem ... Irta és fényképezte H. ZSEBIK SAROLTA
