Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-09-20 / 37. szám
A TANÁR ÜR ISKOLÁBA A / Г^Г^Инк!«) iskola megszokott tartozékai a szertárak, I IWI H a földrajzi, természetrajzi, vegyi, fizikai stb. ILII szertár, A trenélni középiskolában van egy I I I fülke, amelynek ajtaján egyetlen sor írás sem, árulja el, ml rejlik falai között, jóllehet állandó, erdekfeszitő tevékenység helye. Polcain szokatlan dolgok találhatók: gereblyék, cséphadarók, bocskorok, népviseletek, magnetofon, hangszerek, kottaállványok, külföldi címkékkel teleragasztott bőröndök, és még olyan sok különböző dolog, hogy az ember az első pillanatban nem tudná- megmondani, hova került. Megszólal a nagyszünetet jelző csengő. Éles hangja bennem, aki már rég elbúcsúztam az iskolapadtól, kedves emlékeket ébreszt, de a tábla előtt izzadó hatodikosnak, minden bizonnyal a megváltást jelenti. A csendes folyosó pillanatokon belül megtelik lábdobogással és az ifjúság jellegzetes zsivajával. Az ismeretlen rendeltetésű szertár ajtaját a Kubala tanárházaspár nyitja ki, s utánuk még két diák is belép a titokzatos helyiségbe. Rövid, tőmondatos beszélgetéО N © Ősi motívumok a Trónéin környéki táncokból sükből azonnal világossá vált előttem, hol vagyok, s gondolatban mindjárt föl is szögeztem az ajtóra a táblát; „néprajzi szertár“. Az iskola számos kitüntetéssel méltatott táncegyüttese, a „Trencan“ ma már húszéves múltjával szerves része az iskola életének. Az együttes működése már rég túlnőtte a szakkör tevékenységét, s már nemcsak ezt az egyetlen iskolát képviseli a hazai és a nemzetközi fórumokon. Ennek ellenére már puszta létezése áldásosán hat az iskola tanulmányi színvonalára: ugyanis csak az a diák lehet tagja, aki a legjobbak között is a legjobb. Az együttes tagjainak jó tanulmányi eredményére viszont jó hatással van együttesbeli működésük, elsősorban a földrajzban és a történelemben. Hiszen saját szemükkel láthatták az Olimposzt, a görög mitológia isteneinek lakhelyét, Athént, megcsodálták a görög történelem — amely annyit adott a világnak — műemlékeit. Jártak Pompejiben, és Nápolyban, Rómában a Forum Romanumon, látták a Colosseumot, a Szt. Péter bazilikát, elámultak Firenze műkincsein és gondoláztak Velencében. Megismerték a Szovjetuniót, Magyarországot, Bulgáriát, az NDK-t, Belgiumot, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Jugoszláviát. Az együttes felejthetetlen élményei közó tartozik az első légiót, s nem is akármilyen vonalon, hanem Prága és London között, aztán a tengeri út Görögországból Brindisibe az Appia Venezia luxushajón, szereplésük az ostendei és a cardiffi Tv-ben. Mindezek a nagyszerű és irigylésreméltó élmények az 1948-as prágai, egészen prózai mezőgazdasági kiállításon kezdődtek, ahol a fiatal tornatanárnő, Eleonóra Kubalová KÉTEZER KILOMÉTER VII. A Riviérán végig ORSZÁGÁBAN Az olasz Riviéra homokos keleti partján, szinte közvetlenül a tenger mellett, világhírű fürdővárosok — Viareggio, Marina di Mássá, La Spezia — és szállodák, éttermek, kávéházak, szórakozóhelyek sokasága várja a turistákat. Egy-egy város hossza meghaladja a húsz kilométert is, $ nem ritkaság az ehhez tartozó ötven kilométeres strand sem. Az utcán rengeteg az autó, ami akadályozza a gyors közlekedést, s Így bizony a mi társasgépkocsinkkal is csak lépésben haladhattunk. Am ennek is megvan a jó oldala — így jobban megfigyelhetjük a várost, az utcán tolongó színes tömeget. Órákba telik, amíg kijutunk a fürdővárosból, s elhagyjuk a síkságot. Utunk a Liguri Appennineken keresztül folytatódik. A hegy tetején haladva, egy-egy kanyar után elbűvölő nagyságában kitárul az alattunk hömpölygő tenger. Ilyen magasságból nézve, csodálatos kék színűnek tűnik... És a part felé közeledő óriási hajót csak gyufaskatulya nagyságúnak látjuk. Génuától nyugatra, a Riviéra sziklás, köves, csaknem a francia határig. Itt a városok a hegyoldalakból nőttek ki. Utunk célja a francia határtól alig ötven kilométerre fekvő Albenga. Ennek a városnak mintha megkegyelmeztek volna a hegyek, „megkerülték", és a természet néhány kilométeres körzetben termőfölddel ajándékozta meg a környék lakóit. A város falait, mint játékos kutyák, a tenger hullámai nyaldossák. Utcáit pálmafák övezik, parkjait trópusi növények, sok szinű szökőkutak díszítik. A város polgármesteréhez vagyunk hivatalosak. A polgármester szikár, középkorú férfi. Első ízben üdvözöl városában A Riviéra nyugati részén a sziklák ra épülnek a szállodák, éttermek szérakozöhelyek csehszlovák vendégeket. Fogadtatásunk talán ezért is olyan szívélyes, közvetlen ... A városuk történelmi múltjáról, jelenlegi helyzetéről kérdezősködünk, a polgármester viszont élénken érdeklődik Csehszlovákia iránt. Majd közösen megnézzük a város ősrégi nevezetességeit, a 420-ból fennmaradt kőkutat, a .fürdőmedencét, a 12 apostol kőszobrát. Äz V. századból származó üvegmozaikok régebbiek a velencei Basilica mozaikjainál... S azt is megtudjuk, hogy Albenga még Rómánál is régibb város... A szem telhetetlen, a városháza toronyórája pedig már rég elütötte a delet, amikor búcsút veszünk a polgármestertől, és ebéd nélkül indulunk tovább. Az „Ortofrutticola" szövetkezet vezetősége vagy fél órája vár ránkl Vili. Szövetkezel a tengerparton Régi épület előtt áll meg autókaravánunk. Benn, a nagy tölgyfaasztal körül székek sorakoznak, alig ríéhány bútordarab, a falakat elismerő oklevelek díszítik. Már csak néhány hónapig maradunk itt. Nemsokára készen lesz az új épület, melyben a korszerű irodahelyiségeken kívül a vásárcsarnok is helyet kap — mentegetőzik mindjárt az efefén Buzzone Luigi, a szövetkezet elnöke. Mi a célja, küldetése ennek a szövetkezetnek? Segíteni a környék földművesein. Ugyanis a néhány hektáros gazdaságok tulajdonosai nem tudják felvenni a versenyt a nagybirtokosokkal, sem az előállítási költségekben, sem a szállításban. A néhány kiló zöldség, gyümölcs naponkénti elszállítása többe kerül a földművesnek, mint amennyit a piacon adnak
