Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968 - ősz / A Nő kézikönyve

80 százaléka a további napokra 5—10 évig terjedő munkaviszonyban 70 százaléka az első három napra 90 százaléka a további napokra a 10 évet meghaladó munkaviszony után Azok, akiknek nincs család­juk, vagy özvegyek, illetve el­váltak, és semmiféle eltartási kötelezettségük nincs, a táp­pénznek csupán a felére jogo­sultak. Az élettársi kötelék eb­ben az esetben nem jelent ro­koni viszonyt. Ezzel szemben a dolgozó jogosult a táppénzre akkor is, ha felbontotta mun­kaviszonyát, mindaddig amig be nem lép új munkahelyére, legtovább azonban 42 napig. A betegbiztosítás kiterjed a születésekre és az elhalálozá­sokra is. Ha az alkalmazott családjában gyermek születik, 650 korona támogatásra jogo­sult. Ezt a segélyt akkor is ki­fizetik a dolgozó feleségének, vagy élettársának, ha a dolgo­zó időközben meghalt. A leg­újabb rendelet alapján ha az anya munkaviszonyban van, a gyermekek megkapják a gyer­mekpótlékot, anélkül, hogy az árvasági járulékot megrövidí­tenék. Halálesetben a hátrahagyot­­tak 1000 koronás temetkezési segélyben részesülnek, Ha a dolgozó valamelyik családtag­ját temeti el, ugyancsak se­gélyben részesül, mégpedig az elhalálozott családtag életkora szerint: 2 éves korig 200 korona 10 éves korig 500 korona 10 éven felül 800 korona A családtag ápolása után járó táppénz A dolgozó, aki a vele közös háztartásban élő családtagját kényszerült ápolni, ugyancsak jogosult a teljes táppénzre, az­zal a feltétellel, hogy a bete­get nem tudja kórházban el­helyezni, s hogy a családban rajta kívül nincs senki, aki ápolhatná a beteget. Szintén teljes táppénzre jo­gosult az a dolgozó is, aki be­teg gyermekét ápolja, de ak­kor is, ha a bölcsőde, óvoda vagy egyéb intézmény, amely­ben a gyermekről gondoskod­nak, egy időre bezárja a ka­puit. Itt is feltétel, hogy a gyermekről a dolgozón kívül más nem gondoskodhat. A táppénzjogosultság az el­ső három napra terjed, dp ha a betegápolást ez alatt az idő alatt nem oldotta meg a dol­gozó, akkor további három napra jogosult. Magányos anyák esetében még további hat nappal lehet megtoldani. A szövetkezeti dolgozók beteg­biztosítása A szövetkezeti dolgozók be­tegbiztosítása érdekében 1962- ben hozott törvény jelentős ja­vulást hoz e téren. A gyógyke­zelés, valamint az előzetes ke­zelés is éppen olyan díjmen­tes, mint egyéb alkalmazottak­nál. Az anya és a gyermek be­tegbiztosítása szintén elérte ezt a színvonalat. 1964 áprili­sában ismét jelentős változá­sokra került sor, mind a csalá­di pótlék, mind a táppénzjo­gosultság terén. Családi pótlék Családi pótlékra az a szö­vetkezeti dolgozó jogosult, aki­nek kiskorú gyermekei vannak, megvan az előírt munkaköte­lezettsége, s ledolgozta a szá­mára előírt havi munkanapo­kat, továbbá ha keresete nem haladja meg az előírt határt. Ezenkívül a családi pótlék fel­tétele, hogy a dolgozó munka­kötelezettségének meg kell fe­lelnie a rendes, illetve tartós munkaviszonynak. Ez azt jelen­ti, hogy a szövetkezeti dolgo­zónak havonta 20 napot kell ledolgoznia, olyan műszakok­ban, ahogy azt kötelezettsége előírja. A családi pótlékot visszamenőlegesen kapja kéz­hez a dolgozó. Változások a betegbiztosításban A Nemzetgyűlés 1965-ben a munkatörvénykönyvvel együtt jóváhagyott bizonyos törvény­­erejű módosításokat a beteg­­biztosításban is. E módosítások lényege, hogy 1966. január elsejétől a dolgo­zó szabadság-igényét és táp­pénzjogosultságát is aszerint határozzák meg, hogy milyen hosszú ideig volt egyáltalán munkaviszonyban. (Tehát ez­után nem az a mérvadó, hogy a dolgozó mennyi időt volt al­kalmazásban megszakítás nél­kül egy munkahelyen.) A gyermeknevelés három évig ugyancsak „ledolgozott" időnek számít, mind a táp­pénzjogosultság, mind a nyug­díjjogosultságot illetően. Ezenkívül az említett mó­dosítások értelmében az anya­sági szabadság alatt a meg­illető segélyt nem az elmúlt naptári hónap kereseté­nek alapján szabják meg, ha­nem az alkalmazott nő esetleg más munkahelyen elért kerese­te utón. A családtag ápolása esetén nyújtott segély ugyancsak mó­dosult. Főleg ami a gyermekek otthoni ápolását illeti, beteg­ségük vagy karantén idején. Eddig a táppénzjogosultság csak az iskoláskor előtti gyer­mekek esetében állt fönn, ez­után 10 éves korig terjed. A betegbiztosítás egyik új formája a terhesség és az anyasági szabadság alatt nyúj­tott külön, illetve különbözeti segély. (Erről lapunkban bő­vebben tájékoztattuk olvasóin­kat.) 11

Next

/
Thumbnails
Contents