Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968 - ősz / A Nő kézikönyve

új gazdaságirányítási rendszerben a szo­cialista szervezetek, vállalatok, üzemek fokozottabb mértékben érdekeltek anya­gilag abban, hogy minél jobb gazdasági eredményeket érjenek el. Ez maguknak az üzemi dolgozóknak is érdeke, mert ebben az esetben na­gyobb anyagi részesedést (jutalmakat, prémiumot) kaphatnak. Ez természetesen arra ösztönzi a vállalatokat, hogy jobb munkaszervezéssel, a termelés korsze­rűsítésével, magasabb szakképzettséggel rendelke­ző munkaerők, alkalmazottak megfelelő csoporto­sításával és elhelyezésével fokozzák a termelés hatékonyságát és ily módon javítsák a gazdasági eredményeket. Így egészen természetes, hogy előállhat olyan hónap, 40 éven felüli dolgozó esetében pedig há­rom hónap. Emellett a felmondási idő hossza szempontjából a dolgozónak a naptári év végéig elért kora a döntő. A felmondási határidő a felmondás napját követő naptári hónap első napjától számítandó, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy bármelyik hónapban adott felmondás a rákövetkező hónap elsejétől számítódik. Felmondási okok a munkaadó szervezet részé­ről. A dolgozók fokozottabb védelmét célozza a munkatörvénykönyv azon rendelkezése, amely szerint a munkaadó szervezet csak bizonyos, a törvényben megállapított okok alapján mondhatja fel a munkaviszonyt. Más felmondási okot a mun­kaadó szervezet nem érvényesíthet. helyzet, amikor a munkaadó szervezet valamelyik dolgozóját el akarja bocsátani, mert nem felel meg a munkahelyén, vagy az üzem átszervezése folytán fölöslegessé válik és másutt sem tudja alkalmazni. De az is előfordulhat, hogy valamelyik dolgozó akar az üzemből elmenni, mert más mun­kahelyen, vagy más beosztásban szakképzettségé­nek jobban megfelelő, vagy jobban fizetett munkát akar végezni. Ilyen esetben nagyon fontos, hogy a dolgozó ismerje jogait és lehetőségeit, illetve a munkaadó szervezet kötelességeit, hogy a törvényes előírások ismeretének hiányában ne érje őt joghátrány vagy károsodás. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos kérdések: A felmondás: a felmondás olyan egyoldalú nyi­latkozat, amellyel vagy a munkaadó szervezet, vagy a dolgozó kijelenti, hogy a munkaviszonyt megszünteti. A felmondást mindig írásban kell adni és érvényességéhez szükséges, hogy a másik fél megkapja. A felmondási határidőket a törvény egységesen állapítja meg mind a munkaadó szervezet, mind a dolgozó számára. A dolgozó 30-ik életévének betöltéséig a fel­mondási határidő egy hónap, 40 éves koráig két Ilyen törvényes felmondási okok például a) a szervezet, vagy bizonyos részlegének meg­szűnése, vagy áthelyezése, b) a szervezetnek más szervezettel való egybe­olvadása, ha az átvevő szervezet nem tudja a dolgozót az eddigi munkaszerződés alapján tovább alkalmazni, ej ha a szervezet műszaki tökéletesítése vagy átszervezése folytán a dolgozó fölöslegessé válik, d/ ha a dolgozó egészségi okokból tartósan alkalmatlanná válik arra, hogy a munka­­viszonyból folyó kötelességeit teljesítse, ej ha a dolgozó alkalmatlanná válik a munka­­viszonyból folyó kötelességek teljesítésére azért, mert nem felel meg az előírt követel­ményeknek. Mindezekben az esetekben a munkaadó szerve­zet csak akkor mondhat fel a dolgozóknak, ha esetleges átképzés után sem tudja tovább alkal­mazni, vagy ha nem tudja más munkahelyre vagy más munkakörbe áthelyezni, vagy pedig ha a dol­gozó nem fogadja el a számára megfelelő más munkahelyet vagy munkakört. A munkafegyelem megsértése miatt, ha ez ismé­telten történik akkor, amikor a dolgozót már elő­zőleg fegyelmi intézkedéssel sújtották, vagy ha különösen súlyos fegyelemsértésről van szó, vagy olyan ok forog fönn, ami miatt azonnali hatállyal 12

Next

/
Thumbnails
Contents