Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968 - ősz / A Nő kézikönyve
ÖLTÖZKÖDÉSRŐL lőre bocsátjuk, hogy mo$t nem olyan dolgokról esik majd szó, amelyek divatlapba valók, hanem az öltözködéssel "kapcsolatos szokásokról, illendőségről, elvekről stb. Az öltözködés az évszázadok folyamán sokféleképpen módosult, s napjainkban is lépten nyomon újabb áramlatokkal találkoztunk. S nemcsak a divat változott, de az elvek is, amelyeket az emberek öltözködésükben követnek. Ezek közül az elvek közül sokat sajnos ma már a múlt lim-lomjai közé sorolunk, jóllehet egyik-másikuk hasznára válik a szocialista társadalom nak is. Az öltözködés illemtanának legelső és legfontosabb elve, hogy öltözékünk minden egyes darabja tiszta és kifogástalan legyen. Hiába a legszebb ruha, ha közben a cipőnk nincs kitisztítva I A piszkos cipő éppen olyan rossz benyomást tesz, mint a piszkos gallér. Inkább viseljünk régebbi, akár foltozott ruhát, de tisztát, mintsem újat pecsétesen vagy gyűrötten. Ruhásszekrényünknek sem kell tömve lennie ahhoz, hogy minden alkalomra megfelelő ruhába öltözhessünk. Minél kevesebb pénzt fordíthatunk öltözködésünkre, annál jobban meg kell gondolnunk, hogy milyen ruhadarabokat veszünk. S ne feledjük el, hogy nem csinálunk mindig jó vásárt, ha a legolcsóbb holmit vesszük. Az ízléses öltözködés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő színeket válogassunk össze. Nem mindig előnyös, ha minden ruhadarabunk egyszínű, a legjobb két-három szín kombinációja. Piros ruhához nem mindig feltétlenül szükséges, hogy a cipő is piros legyen, a táska is, meg a kalap is. Például nagyon előnyösek a következő színösszeállítások: barna-sárga-zöld vagy fekete, szürke-lila, vagy piros, esetleg sötétkék, szürke vagy világoskék. A színek harmóniájára a férfiaknak is vigyázniuk kellene. Ha nem is zárjuk ki egészen a tarkaságot, azért jó néhány fiatalembert láthatunk feltűnő, ízléstelen viseletben. Például nagyon csúnyán hatnak a túlságosan tarka ingek, vagy a különböző feliratú vagy rajzú trikók. Nem egy szinte közmegbotrónkozóst vált ki. A férfiak gyakran vétenek a színek harmonikus összeállítása ellen, ha öltönyükhöz nem megfelelő színű cipőt vagy harisnyát viselnek. A sötét színű öltönyökhöz mindig fekete cipő való, világosabb színűekhez barna. Sötét öltönyhöz szebb a világos ing. A világos színű öltönyökhöz szép a sötétebb színű ing, világos nyakkendővel. De nemcsak a színösszetételre kell vigyáznunk, de arra is, hogy ruhadarabjaink egyebekben is harmonizáljanak. Sportos öltözékhez sportos cipő való. Például nagyon kirívó, csúnya látvány a sötét öltönyhöz viselt sportos cipő vagy tarka, kockás ing. Otthon sokszor hordunk olyan ruhát, amelyben már nem mehetünk az utcára. Igaz, s helyes is, hogy otthon mindenki kényelembe szereti helyezni magát, de ez még nem jelenti azt, hogy mondjuk egy levitézlett kisestélyi is jó a takarításhoz. A lakásban sohasem hordjuk azt a munkaruhát, amelyben kertészkedtünk vagy egyéb, ház körüli munkákat végeztünk. ízléstelenségre vall az is, ha a háziasszony örökösen régi, kopott pongyolában végzi a teendőit. Ha vendégeket várunk, rendesen felöltözködve várjuk őket. Ha a vendégek váratlanul érkeznek, s mi háziruhában vagyunk, a lehető legrövidebb idő alatt öltözködjünk át. Pongyolában vendéget fogadni nagy udvariatlanság ! Vigyázzunk arra Is, hogy minden alkalommal megfelelő ruhát viseljünk. Természetes, hogy az a sportöltöny, amelyben kirándulásokra járunk, vtigy az a kosztüm, amit a munkába hordunk, nem alkalmas sem színházba, sem táncos mulatóba. Figyeljük meg: az igazán elegánsan öltözködő emberek ruházata mindig egyszerű s a célnak megfelelő. Különösen ha takarékoskodni akarunk, ne vásároljunk feltűnő ruhadarabokat. Szolid színű, kitűnő anyagból készült ruhát, kabátot engedhetünk meg magunknak, s olyan színt és fazont válasszunk, amelyet minden alkalommal fölvehetünk. A jól megválasztott cipővel, ízléses kalappal, táskával jobb benyomást kelthetünk, mint akár egy új ruhával, vagy kabáttal. Színházba, hangversenyre alkalmi ruha való — ami a férfiaknál mindig sötét öltöny. Még néhány apróság: Egy jól öltözött hölgy ruhatárának fontos kiegészítő kelléke a kesztyű. Ha nagyon hideg az idő, a nő figyelmeztetheti férfiismerősét, hogy nem szükséges lehúznia kesztyűjét. Akár magánlakásba, akár nyilvános helyre v^iló belépéskor a nőnek is le kell vetnie kesztyűjét (a színházban fönn lehet hagyni). Egyébként a kesztyűt már otthon húzzuk föl és sohasem az utcán. A zsebkendő ugyancsak nem hiányozhat a ruhatárunkból. Mégis: hacsak nem díszzsebkendőről van szó, nemigen mutogatjuk. Amennyiben szükségünk van rá, lehetőleg a legkevésbé feltűnő módon használjuk. 4
