Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-08-23 / 34. szám

Keszeg!) Zsuzsa es Patöcs Erzsébet: — J6 lenne Aj termelési részlég. Kétszáz пб munkából Jutna. Nagy dolog ez Csallóközben . .. Vend6gb Eszter, V6gh Cecilia, Sárik Erzsébet, Szabó Krisztina, Bartfk Katalin — minden Itt dolgozd пб Jobb munkakörűimé' nyékét szeretne. Jk Jk ondja, maga mit tett volna a helyemben? ЛЛ Ha tellesttem a párt feladatomat, akkor /цYJ most élhetnék a safát házamban, dolgoz­hatnék egy korszerű tizemben, a gyere­keimnek nem kellene a mástk faluba ke­rékpározniuk az Iskolába. Szóval nyugodt életem lenne. Nyugodt? Dehogyis lenne nyugodt. Hiszen az ember nemcsak saját magáért, meg a családfáért felelősi Hát Igen. Az ember tulafdonképpen még a leg­végső esetben Is legalább két lehetőség között vá­laszthat. Eduard Varga szerint a választás lehetősé gét a gondolkodás kötelessége előzi meg. Es ez az, amit az ő esetében úgy nevezhetünk: kommunista felelősségtudat. A szavak megkophatnak, unalmas­sá válhatnak. De csak akkor, ha ntncs mögöttük semmi. Mt van e nem telesített pártfeladat, e kom­munista felelősségtudat mögött? A holtői kenderfeldolgozó nemzeti vállalat főtech­nológusának csallóközi története ott kezdődött, hogy 1964-ben megbízták, számolja fel a tanyt len­feldolgozó üzemet, amely termelést feladatott nem teljesíti, s minden egyes kitermelt koronája negy­ven fillérjébe kerül az államnak. — Százesztendős épületek, járhatatlan utak, alig nyolcvan munkás, feldolgozni való nyersanyag nincs a raktáron — csak a géppark leszerelése kerül egy kis Időbe —- biztattak. S valóban, három napra való len volt itt. A munkatermekben, irodákban hullott a vakolat, úgy, mint arról az épületről, amit még nem hoztunk rendbe — mutat az Igazgató a fehér­re meszelt falakon túlra, ahol az alacsony épület oldalán nagy, barna térképszerű foltok virítanak. — Az utak? Akt Ismert a csallóközi sarat, annak nem kell róla beszélni. En akkor még nem Ismer­tem. Nem fektettek Itt a karbantartásba, építésbe egy fillért sei Minek, úgyis bezárják a gyárat? Be­zárják? Néztek rám komoran az emberek. És ne­kem vissza kellett rájuk néznem. Azért ne legyen ezeknek a csallóközi munkásoknak hol dolgozniuk, mert Itt nem ftzetődik kt a lenfeldolgozás? Hogyan ftzetödött volna kt, amikor Karlovy Vary, Banská Bystrica környékéről hozták ide a lent, csak a szál­lítása belekerült mázsánként huszonöt koronába? Ki kérdezte meg akkor a csallóközieket, megte rem-e síkságon a hegyaljai növény, amikor a fel­dolgozását Ide „tervezték“!? Azért, mert valaki nem gondolkodott, amtkor utasításra, vagy anélkül Ide lenfeldolgozást tervezett, s jóváhagyott — nekem még gondolkodnom kell. Mondom, könnyebb lett volna elmennem. Diószegen van a házam, zsebem­ben volt a kinevezés az ottani új üzembe, csak be kellett Itt fejeznem a munkát. En meg elkezdtem. — Dolgozni fogunk, a gyárat nem hagyjuk be­zárni — mondtam. Es most... évi kétmillió két­százezer korona tiszta haszonnal dolgozunk. Ter­mészetesen, most már kendert dolgozunk fel, ami itt terem a komáromi, meg az érsekújvárl járásban. Most mázsánként 3,75 koronás költséggel szállít­juk. Nagyobb a gépparkunk, utakat csináltattunk. Ezeknek a százéves épületeknek természetesen, akárhogy rendben tartjuk Is, ntncs gyárformájuk, mert szolgáltak ezek már téglaégetőként, cukor­gyárként ts. Mi itt úgyszólván rendellenes körül­mények között dolgozunk. Az embereink szakszerű­en, de megfelelő szakképesítés nélkül végzik a munkát. Nincs jó Ivóvizünk, sem kanaltzáclónk, még mindig nem elég a gépünk, s még mindig dol­goznak nők éjszakai műszakban. De kérdezze meg őket! Fejkendős asszonyok, lányok állnak a gépek mel­lett. Ttlollák, fésülik a kendert. Száztlzenhét dolgo­zó váltja egymást a három műszakban, közülük negyvenhét a nő. Fiatalasszonyok, lányok. Helybe liek, füsslek, csicsóiak. Szívesen átjönnek néhány szóra az „ebédlőbe“, amelyet így nevezni csak Idé­zőjelben lehet, mert kopár falú helyiség, deszkából tákolt asztallal, padokkal. A sarokban tejeskanna. Az a „vízvezeték.“ Itt beszélgetünk, kevesebb a por, nincs gépzúgás. — Mennyit keresnek? —' Lehetne több ts ... De ez ts jó. Ezerkettő, ezer között. — Csak ne kellene éjszakai műszakban dolgozni. — Rendes ebédlő kellene! — Meg vízvezeték, zuhanyozó. — Ntncs éjszakai buszjárat Csícsóra, FUssret Ej jel haza biciklizni ha esik, hideg van, nem jól Tizennégy bejáró dolgozóról van szó, akiknek azóta körülményes hazajutniuk, amióta a komáro­mi autóbuszközlekedést vállalat megszüntette az éjszakai járatot. Ezúton kértük őket, segítsenek a tanyí kenderfeldolgozó munkásain, ha leheti — Ha tehetősebb üzem lennénk — fordul mun­kásaihoz, s felém az Igazgató — akkor most egy­szerűen beállítanánk egy teherautót — vagy ven­nénk egy mtkrobuszt, szociális helyiségeket csinál­tatnánk ... De ml csak a saját zsebünkből gazdái kódunk, s a termelés az első. Azt kell ktbövlte­­nünk. Aztán majd csak futja a többtre ts. — Akkor már nem lesz elég a mikrobusz, annyi népnekI —- mosolyog Cséml László mester, akit mindenképpen a lövő foglalkoztat. Magyarázatoá­­rón mindannyian Varga Igazgatóra nézünk, akt dé­delgetett tervéről olyan nem szívesen beszél Bartlk Katalin: hiányzik az éjszakai buszjárat Ez évben ünnepeljük meg Csehszlovákia megalakulásának SO. évfordulóját. Ebből az alkalomból rOvid cikksorozatban felldózzOk — visszaemlékezésként — köztársaságunk megalakulásával kapcsolatban náhány fontosabb ese­ményt: a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának előzményeit a burzsoá köztársaság hatalmi politikáiénak erőfeszítéseit, a csehszlovákiai munkás­­mozgalom fejl6dás6t stb. Három kérdést Intézünk kedves olvasóinkhoz a fenti témakörből. Ha fi­gyelemmel kísérik majd lapunk cikkeit, akkor nem lesz nehéz választ adni a feladott kérdésekre. A válaszokat kérjük a kérdések megjelenésétől számított в napon belül a kvlzszelvénnyel együtt szerkesztőségünk címére (Bratislava, Októbrové nám. é. 12) beküldeni. , A helyes válaszokat beküldők közül minden héten öten értékes könyvjuta­lomban részesülnek. Akik pedig mind а 16 kérdésre helyesen válaszolnak, azok között 3 üdülési utalványt, 2 ötszáz és 3 száz korona értékben tárgyi jutalmat, valamint 50 könyvet sorsolunk ki. 10) Mikor és hol jelent meg a „Rudé právo* című cseh újság első száma? 11) Mikor tartották meg nevezetes gyűlésüket a baloldali marzisták Lu­­bochnán? 12) Mikor és hol tartotta meg Cseh­szlovákia Kommunista Pártja alakúié gyűlését? A szavakat tettekre kell vált — Nem azt mondom, hogy januártól eddig könnyű volt, de úgy vélem, hogy valójában ezután jön a munka neheze. „Történelmi évi" így beszélnek Cseh­szlovákiában a 68-as esztendőről, és ezt mindannyian érezzük. Mindennapi gon­dunk lett az ország sorsa, politikai irányvonalának, gazdasági fejlesztésé­nek változása. Mozgalmas volt január óta minden hónap, de a legmozgalma­sabbak az utolsó hetek voltak. A párt és kormányunk vezetőinek találkozása, esz­mecseréje az SZKP vezetőivel Ageser­­nyőn, majd a pozsonyi találkozó, meg­szilárdították a szocialista országok egy­ségét. — A döntő szót már akkor kimondta a CSKP, amikor akcióprogrammal for­dult az ország népeihez, és ebben utunk további irányát körvonalazta. így került sor a XIV. rendkívüli pártkongresszus összehívására, amelyen küldöttként én is részt veszek. — Milyen érzés kongresszusi küldött­nek lenni? — kérdeztük Fekete Józsefet, aki 11 éve igazgatója az 1400 dolgozót foglalkoztató Nagymegyeri Nagyhizlal­dának. Mezőgazdasági szakemberek kö­rében nagyra becsülik szaktudásáért, pártkörökben jó kommunistának ismerik, s az üzem munkásai azt mondják rá: jó ember. — li érzés küldöttnek lenni, annál inkább is, mert a pártkongresszus dön­tően befolyásolja a mezőgazdaság to­vábbi sorsát. Azt várom ettől a kong­resszustól, hogy segítse elő a mezőgaz­daság önállósulására irányuló törek­véseinket, hiszen igy kívánja ezt minden mezőgazdasági dolgozó és ez a nép­gazdaság érdeke is. — Mit értek az önállósulás alatt? Azt,

Next

/
Thumbnails
Contents