Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-01-26 / 4. szám

LEZÁRÁS és ÚJRAKEZDÉS

Érdekes megfigyelni a bizonyítványosztás napján hazafelé tartó gyermekeket. Az egyik siet, szinte szalad, és csillog a szeme. Jó a bizonyítvány! Ilyenkor örömünnep van a .családban, különösen, ha az elmúlt évhez képest javulás mutatkozik. Tegyük is örömünneppé a bizonyítványosztás napját. Ha módunkban áll, a gyermek ízlése szerint állítsuk össze az ebédet vagy a vacsorát. Ajándékot is adhatunk. Ha az ajándékozás józan keretek közt marad, akkor buzdító, serkentő hatású. Az egészségtelen túlzás, túlméretezett ajándék azonban épp ellenkező hatást válthat ki.

Nagy öröm a kitűnő bizonyítvány. . Mégsem érthetünk egyet azzal az édesanyával, aki iskolás kisfiát a játéktól, szórakozástól, sőt a szabad levegőtől is elvonta. Tanulj! Tanulj! — hajtogatja

folyton —, s néha még az alvás idejét is megrövidíti a tanulás miatt. Az ilyen mértéktelenül túlfeszített munka, még ha szép bizonyítványt is eredményez, megbosszulja magát. Az idegrendszert nem szabad túlfeszíteni. Mert a fáradt, ideges gyermek kamaszkorában összeroppan. Jó a színjeles bizonyítvány, de csak ha összhangban van a tanuló képességével.

Nem arról van szó, hogy ne törekedjünk minél jobb bizonyítványra. De most már minden tanulni vágyó gyermek, »szinte kivétel nélkül középfokú iskolába kerülhet. Egyetemre pedig úgysem tarthat igényt mindenki. S ha valaki csak túlfeszített munkával képes kitűnő érettségit szerezni, hogyan fogja bírni az egyetemi tanulmányok teherpróbáját?

Néha nem felel meg a bizonyítvány a szülői álmoknak, s a gyerek is gondterhelt arccal, szomorúan vagy félve áll szülei elé. Csak az a kérdés: miért gyengébb a bizonyítvány? Nem telt több a gyermektől, vagy haszontalan, lusta volt? Eszerint kell mérlegelnünk. Persze, mi szülők sokszor a valóságnál szebb képet alkotunk gyermekünkről. Nehéz elfogulatlanul ítélnünk. Minden kisgyermek tud kedves okosságot mondani. Aztán az iskolában más lesz a mérce. Több gyermeknél könnyebb a helyzet, mert van összehasonlítási alapunk. De nagyon vigyázzunk, hogy lépten-nyomon ne hasonlítsuk össze gyermekeinket. Ne mondjuk állandóan: „Nézd az öcsédet! Jancsi bezzeg kitűnő bizonyítványt hozott!“ Különösen akkor óvakodjunk ettől, ha a ^két testvér képessége nem egyforma. Az ilyen állandó összehasonlítás könnyen elkeseríti a gyengébbet és kisebbségi érzést fejleszt ki benne. Arról nem is szólva, hogy meg is gyűlölheti a másikat. Tanulmányi eredménye pedig változatlan marad. Inkább keressük meg azt a módot, amellyel a gyengébbet segíteni lehet, vagy elégedjünk meg a kevésbé jó bizonyítvánnyal is.

Sok szülő elkeseredik, mert az első osztályban kapott kitűnő bizonyítvány a felső tagozatban vagy a szakiskolában elromlik. Mi történt vajon? A gyermek szorgalma lohadt le, vagy a tanítók lettek szigorúbbak? Mindkét eset lehetséges. De arra is gondolni kell, hogy az alsó osztályban kevés tantárgy van. Ahogy múlnak az évek, az iskola is egyre több ismeretet kíván a gyermektől. Mindenkinek vannak erősebb és gyengébb oldalai, és ezt tükrözi a bizonyítvány is. Érthető hát, hogy a középiskolában kevesebb a kitűnő tanuló.

De lehet, hogy az egyik tantárgyban kiváló, a másikban gyengébb gyermek az életben jobban megállja helyét szakterületen, mint a kitűnő tanuló.

Persze, ha hanyag volt a gyermek, jogos a felelősségrevonás s érthető a szülők felháborodása, elkeseredése is. A pofon, a verés azonban nem old meg semmit. Keressük meg a baj okát: a más irányú túlterhelés, a hanyagság, a rossz barátok, a túl sok szórakozás, vagy mi okozta a hanyatlást. A baj okát szüntessük meg és ha kell, a büntetéstől se riadjunk vissza.

Az elégtelen bizonyítvány azonban már súlyos eset. Itt gyors hathatós segítség szükséges. Mert egy átlagos képességű gyerek, ha a szorgalma is kielégítő, nem kerülhet ilyen helyzetbe. Azt kell tehát megkeresnünk, hogy mi a mulasztások oka. Talán az egészséggel nincs minden rendben. Amikor a baj okát kutatjuk, vonjuk be a tanítót, vagy szükség esetén az orvost is.

Lezárást és újrakezdést jelent a bizonyítvány. A következő félév új feladatokat ró a gyermekre, új lehetőséget ad a gyenge osztályzatok kijavítására, az elégtelenek eltüntetésére, de sajnos, a jó eredmény elvesztésére is. Mert ne felejtsük, hogy az eredmény nemcsak a képességtől, hanem a szorgalomtól, a kötelességérzéstől is függ. Ügy értékeljük a bizonyítványt, úgy dicsérjünk és büntessünk, hogy ezzel a jövő félév jobb eredményét segítsük elő.

Németh Dezső

ÁRNYÉKÁBAN

Nagyon meglepett, mtkor az asszony elmondta, hogy miről van szó — mesélte az ügyvéd. Nem akartam htnnt a fülemnek, mert előttem egy negyven évét jóval túlhaladott asszony állt. Apaságt kereset? Kételkedve néztem rá.

Igen, arról van szó, folytatta látogatóm, szeretné, ha képviselném az ügyét. Keresetet akar benyújtani, amelyben kórt a bíróságot, hogy kötelezze x-et annak elismerésére, hogy ő a lánya.

Megvallom őszintén, ktcstt bizarrnak tűnt nekem az ügy. Megmagyaráztam az asszonynak, hogy tlyen korban mégha meg is nyeri a pert, semmi haszna sem lenne belőle, hiszen a tartásdíjra való igénye már évtizedek előtt elévült, egy fillért sem kaphat.

De a látogatóm nem hagyta magát lebeszélni. Kitartott kérelme mellett.

A história valamikor a két világháború között kezdődött. Olyan falusi idlllnek indult a dolog, s amikor a lány közölte udvarlójával, hogy gyermeket vár, a fiú úgy megrémült, hogy meg sem állt Kanadáig. Ott élt négy évtizedig, de ott sem érezhette magát nagy biztonságban, mert idegen nevet vett fel. Kétszer nősült, s végül öregségére hazatért Csehszlovákiába.

Az elhagyott lány itthon megszülte gyermeküket. Valószínűleg olyan ismert volt abban az időben az apa személye, hogy a férfi szülei unoká lukként bántak a lánykával, sőt mikor férjhez menő korában beleszeretett apja családjának egyik fiatal rokonába, a nagymama lebeszélte a házasságról, mondván, hogy közeli rokonok között az ilyen kapcsolat megbosszulja magát az utódokon.

A lány aztán máshoz ment férjhez, nyugodt, szép családi életet él, felnőtt gyermekei vannak.

Egy asszony kiharcolja leánynevót

Míg aztán egyszer csak tudomására jutott, hogy az, akiről ő úgy tudja, hogy az apja, hazatért Kanadából és valahol itt él Szlovákiában.

Az asszonynak megmagyaráztam, hogy nem csak a tartásdljra való igénye évült el, hanem még örökséget sem remélhet per útján. Nem bánta, kijelentette, hogy nem a vagyon érdekli, a dollárok hidegen hagyják, 6 csak apát akar, azt, hogy irataiban olyan sok idő után az apa rovatban az „Ismeretlen" helyett egy név szere peljen.

Beadtuk a keresetet, s az ügynek pontosan olyan lefolyása volt, mint minden tlyen hasonló apaságt keresetnek. Az öreg tiltakozott, azt állította, hogy a nő már azért sem lehet az 6 gyermeke, mert kétszer ts nősült a tengeren túl, de egyik házasságából sem származtak utódok.

A tanúkihallgatások, vérvizsgálat, minden kliensem igazát bizonyították. De az öreg nem nyugodott. A világért sem akarta elismerni az apaságot, fellebbezett, amíg csak egy módot is látott. De a végén megnyertük a pert, a bíróság kimondta, hogy az apa nem más, mint az Amerikából hazatért öreg.

§ § §

Valóban hihető, hogy csak kimondottan érzelmi okok késztették az asszonyt arra, hogy egy ilyen, sokszor évekig is elhúzódó pert Indítson?

Igen, mert mást nem ts nyerhetett. Az apjának ugyanis se dollárja, se más vagyona nincs, szegény, agyondolgozott, öreg munkásember. Örökségről szó sem lehet, sőt nem valószínűtlen, hogy egyszer még 0 indít keresetet lánya ellen — tartásátI fizetéséért. (EAS)

VISSZERES LÁB

A lábszárakon mutatkozó visszeres csomók és az ezek következtében fellépő fekélyesedések a legrégebben ismert betegségek közé tartoznak.

„Visszeres a lába“ — mondják az ilyen emberről. Tulajdonképpen ez az elnevezés helytelen, mert visszér vagy vlvőőr, minden szervünkben, így a lábszáron Is mindig van. Az elhasznált vért a vivőerek vagy visszerek szállítják vissza a szívbe. Betegségről csak akkor beszélünk, ha ezek a visszerek kitágulnak, a bőrön át elődomborodnak. Helyesebb tehát, ha ezt a betegséget vlsszértágulásnak nevezzük. Abban az esetben, ha a bőrben levő legfelületesebb visszerek tágulnak csak ki, kékes színű, alig kiemelkedő, kötegszerű, néha kacskaringós elváltozások, amelyek puha tapintatúak és nyomással elsimíthatók. A végtagok izmai között, a mélyben futó visszerek Is kitágulhatnak. Ezeket azonban kívülről nem láthatjuk és csak különleges vizsgáló eljárásokkal mutathatjuk ki.

A visszerek kitágulását sok minden okozhatja. Ha a visszerek fala a normálisnál vékonyabb, gyengébb, a bennük áramló vér nyomásától már különösebb megterhelés nélkül Is kitágul. Vannak olyan családok, ahol az érfalgyengeség ős így a visszértágulatra való hajlam öröklődik. Még nagyobb fokú tágulat Jön létre, ha az ilyen gyenge érfalü egyén tartósan álló vagy sok járással öszszefüggő munkát végez (pl. közlekedési rendőr, pincér, villamoskalauz, postai levélkihordő stb.J. Álló helyzetben ugyanis a vér lassabban áramlik a visszerekben, megtorlódik és fokozott nyomást gyakorol az érfalakra. A vér megtorlódása és a nyomás fokozódása akkor is létrejön, ha a visszeret felső részén, például a hasüregben valami összenyomja. Terhes asszonyok azért kapnak visszértágulatokat a lábszárukon, mert a magzatot tartalmazó nagy méh nyomást gyakorol a hasüregbe futó visszerekre. A vér megtorlódását, a nyomás fokozását okozza az Is, ha egy visszér elzáródik. Ez bekövetkezhet úgy, hogy lassúbb vérkeringés mellett az ér egy részében a vér megalvad, és mintegy dugaszként elzárja a további vérkeringés útját. Ezt az állapotot trombózisnak hívják. Nagyobb műtétek, szülés, a végtagok balesetből eredő sérülései, lábtörések után, továbbá a visszerek fertőzéses gyulladása kapcsán szokott bekövetkezni. Mindezek a visszerekben keringő vér nyomásának fokozódását létrehozó állapotok visszértágulatokhoz vezetnek. Ha a trombózis csak az egyik végtag vlsszerében Jön létre, a visszértágulat is csak egyoldali lesz.

A tágult visszerek számos káros következménynyel Járnak. A vérkeringés sokkal lassúbb bennük; a szervezetre káros különböző salakanyagok eltávolítása, amelyet a visszerekben folyó keringés végez, nem elegendő. A sejtek nem kapnak elegendő friss tápanyagot. Ezért a visszeres láb sokkal előbb fárad el, mint az egészséges és megerőltető Járásnál fájdalmassá válik. A lassú vérkeringés következtében a visszerek előtti hajszálerek falán keresztül a vérből folyadék szűrődik át a bőr alatti szövetekbe, így a boka, lábszár vizenyőssé, duzzadttá válik. Néha vörösvérsejtek jutnak ki a hajszálerek falán át, ekkor piros bőr alatti és bőrvérzések láthatók. A vörösvérsejtek festékanyagából később egy barna festők képződik a bőrvérzések helyén, amely hosszú éveken keresztül megmarad rozsdabarna foltos bőrelszíneződés alakjában. A sejtek rossz táplálkozása következtében a visszértágulatos lábon könnyen Jön létre ekcéma. Az ilyen lábon, ha a visszértágulat tartós, később a bőr elvékonyodik, fényes, sorvadt lesz. Legkomolyabb következménye azonban a visszértágulatnak a lébszárfekély.

Abban az esetben, ha a bőrt valamilyen sérülés éri, ha a sejtek táplálkozása nem elegendő, a keletkezett seb nem tud begyógyulni. Amint a kert nem hoz termést, ha nem öntözik kellően, úgy a megfelelő vérellátást nem kapó sejtek sem szaporodnak, ez pedig a sebgyógyuláshoz nélkülözhetetlen. Sőt az ilyen rosszul táplált szövetek egészen klsfokú, a beteg által sokszor észre sem vett sérülésekre már szövetelhalással válaszolnak. Az elhalás helyén alakulnak ki a fekélyek. Ezek mindig éles szélünk, rendesen kerek vagy tojasdad alakúak, elég mélyek. Környékükön a bőr többnyire sorvadt, heges, ami a sebszőlek felől történő gyógyulást is megnehezíti. Hangsúlyozni kell, hogy lábszárfekélyeket nemcsak visszértágulatok okoznak, hanem a betegségek hosszú sora Is, a bujakórtól az érelmeszesedésig. Ezért lábszárfekély jelentkezése esetén feltétlenül kérjünk orvosi kivizsgálást és ne írjuk azt mindjárt esetleg csak klsfokú visszértágulataink rovására.