Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-08-09 / 32. szám
Ex évben ünnepeljük Csehszlovákia megalakulásának SO. évfordulóját. Ebből az alkalomból róvid cikksorozatban felidézünk — visszaemlékezésként — köztársaságunk megalakulásával kapcsolatos néhány fontosabb eseményt: a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának előzményeit, a burzsoá köztársaság ha talmi politikájának erőfeszítéseit, a csehszlovákiai munkásmozgalom fejlődését stb. Három kérdést Intézünk kedves olvasóinkhoz a fenti témakörből. Ha figyelemmel kísérik lapunk cikkeit, akkor nem lesz nehéz választ adni a feladott kérdésekre. A válaszokat kérjük a kérdések megjelenésétől számított 6 napon belül a kvlzszelvénnyel együtt szerkesztőségünk elmére (Bratislava, Októbrové nőm. 12.) beküldeni. A helyes válaszokat beküldő olvasóink közül heten ként öten értékes könyvjutalomban részesülnek. Aki pedig mind a lü kérdésre helyesen válaszol, bekerül a döntőbe. Ezek között Я üdülési utalványt, 2000 korona értékű tárgyjutalmat, 100 db. száz korona értékű tárgyjutalmat és S0 könyvet sorsolunk ki. CSEHSZLOVÁKIA A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN A Csehszlovák Köztársaság 1916. október 28-án alakult meg. A cseh és a szlovák nép harcából született, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megmutatta a szabadság felé vezető utat. A nemzeti felszabaditási harc legaktívabb tényezője a munkásosztály volt, azonban a szociáldemokrácia vezetői miatt nem válhatott e harc legfőbb erőforrásává, A burzsoázia viszont lehetőséget kapott arra, hogy elfoglalja az államhatalom összes fontos szerveit és ezzel a köztársaságban döntő befolyásra tegyen szert. A burzsoázia és a proletariátus harca a köztársaság politikai arculatáért 1920-ban az általános sztrájk kihirdetésével érte el tetőfokát. A szociáldemokrácia jobboldali vezetői szövetkeztek a burzsoáziával. A munkásság vereséget szenvedett, a burzsoázia szilárdan kézben tartotta a politikai hatalmat. A munkásság világosan látta, hogy szüksége van a saját forradalmi pártjára. Így született meg a CSKP, amely mindenkor éles harcot folytatott a munkásság érdekeiért. Európában az 1921—1929-es években a kapitalizmus átmenetileg megerősödött. A kapitalista gazdaság fejlődésének ezt az átmeneti időszakát a világ ipari válsága követte, amely Csehszlovákiát is megingatta. Ebben az időszakban közel egymillió munkanélküli volt az országban. A gazdasági világválság következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet is. A szomszédos Németországban Hitler ragadta magához a hatalmat és kialakította a világ legreakciósabb rendszereit. Münchenben — Csehszlovákiát és a Szovjetuniót mellőzve — megtartották a négyhatalmi konferenciát és Franciaország, Anglia, Olaszország és Németország képviselői 1938. szeptember 30-án írták alá a müncheni szerződést, amelynek tragikus következményei nemcsak a csehszlovák népet, de az egész emberiséget sújtották. A tragédia oka az volt, hogy az akkori csehszlovák kormány elutasította a szovjet katonai segítséget, a nyugati hatalmak pedig cserben hagyták az országot. 1939. március 15-én megszállták a Csehszlovák Köztársaságot, Szlovákia pedig látszólag önálló állammá alakult. A cseh nép a második világháború időszakában nogyon sokat szenvendett. A cseh nép legjobbjainak tízezrei, különösen a kommunisták, haltak hősi halált a bitófán és a koncentrációs táborokban. A nép — amelyet a Kommunista Párt vezetett — nem tört meg. 1944 augusztusában a hősi partizánok vezetésével kirobbant a felkelés. 1945. május 5-én Prága népe is fellázadt és május 9-én összeroppant hazánkban a fasiszta uralom. A szovjet hadsereg által felszabadított Csehszlovákiában hiába kísérelte meg a hazai és külföldi reakció az első köztársaság tőkés rendjének felújítását. Az államhatalmat a nemzeti bizottságok gyakorolták, az ipar és a pénzügy államosítása pedig gazdasági vonalon is biztosította a dolgozók politikai hatalmát. A kommunisták érdeme volt a gyorsan végrehajtott földreform, ami megszilárdította a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A reakció azonban nagyon hamar fellázadt a demokratikus intézkedések ellen. Ismét olyan kormányt akart alakítani, amelyben nem a nép, hanem a kapitalisták döntöttek volna az ország sorsáról. Azonban 1948 februárjában a reakció vereséget szenvedett, a munkásosztály megerősítette hatalmát és biztosította a szocializmus építését. A csehszlovák külpolitika a Szovjetunió támogatásában részesült és a nép vívmányait a Május 9-i Alkotmányban rögzítették. 1945 óta jelentősen megváltozott az orszác arculata. A népgazdaság addig soha nem látott fejlődésnek indult. A szocializmus felépítésével megnőtt hazenk tekintélye is a világban. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a fejlett szocialista ipari államok és a szocialista tábor egyik szilárd tagállama. If júsá A Komárom melletti Keszegfalván rendezett találkozóra összesen 187 fiatal jött el Kirólyhelmectől Pozsonyig az egész magyar lakta területről. A NYIT múltja szorosan összefügg a klubosodási folyamattal. Négy évvel ezelőtt, az első találkozó céljául tűzte ki az ifjúsági klubok számának növelését, a fiatalok felrázásót, beszervezését az ifjúsági mozgalomba. Az eredmények, ha nehezen is, de megszülettek, és ma már e terebélyes mozgalom önálló ifjúsági szervezetté kíván alakulni. Sok akadályt kellett a mozgalom szervezőinek leküzdeniük a múltban a politikai vezetők meg nem értése miatt. A mozgalom újságja, a „HANG”, csők egy évig működhetett. Az árvíz sújtotta Pat község megsegítésére szervezett brigádot a nacionalista szervezkedés vádjával bélyegezték meg. Az alakuló klubok gyakran még ma is az illetékes szervek ellenszenvével találkoznak. A haladó magyar értelmiség kezdettől fogva, még a legnehezebb időkben is támogatta az ifjúsági mozgalmat. A találkozások résztvevői a négy év alatt Fábry Zoltánnal, Németh Lászlóval, Szabó Gyulával találkoztak. Mások: Féja Géza, Balogh Edgár, Illyés Gyula levélben köszöntötték a NYIT-okat. Michal Charvát szlovák író levelében így írt: üdvözlöm a találkozót és üzenem, hogy elveim nem változtak. , A tábor szervezési munkáját a komáromi Petőfi Ifjúsági Klub vállalta. A végtelenül szívélyes Keszegfalu és vezetősége is felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a kisközségnyi éhes gyomor ellátásában, hiszen még az ivóvizet is szállítani kellett. A fegyelemmel sem volt baj. A találkozó rendjét négy év alatt még senki sem szegte meg. Ha meszsziről figyelte volna valaki a tábort, olyan hatást keltett volna benne, mint egy edzőtábor. Pattogott a tollaslabda, amott egy csoport kézilabdázóit, a Vógduna vizét karcsapások fodrozták. Humoros, kedves pillanatok is adódtak; aki átaludta az ébresztőt, azt kivonszolták gumlmatracostól a tisztás közepére s azon nevettek, hogy az illetők ébredezve az anyjukat szólítják. A találkozó jellegét legjobban a mindennapi viták és beszámolók határozták meg. A viták nemcsak a csehszlovákiai magyar ifjúság sajátos problémái körül folytak, hanem az európaiságról és a nemzetköziségről is, hiszen ez az út vezet oda, hogy kinőjünk a provincionalizmus fülig érő gazából és világpolgárok lehessünk, nemzeti kultúránk mellett. A Magyar Ifjúsági Szövetség napja A MISZ szükségességéről már április 6-án döntöttek a járásokból kiküldött képviselők. A szervezés azonban komoly nehézségekbe ütközik, főleg azokban a járásokban, ahol a CSISZ vezetősége nem tanúsít megértést az alakuló szervezet Iránt (pl. a dunaszerdahelyi járásban). Ezért felvetődött a MISZ legalizálásának követelménye. Követendő példaként áll a fiatalság előtt a csehszlovákiai lengyel ifjúsági szervezet, mely a közelmúltban alakult és erről a szervezet elnöke tájékoztatta a találkozó résztvevőit. A találkozón megfogalmazták a MISZ alapszabályzatát és továbbították a belügyminisztériumba engedélyezés végett. Feladata lesz, hogy munkájával felrázza a csehszlovákiai magyar Ifjúságot és működésével a demokratizálódási folyamat Internacionalista megnyilvánulásait támogassa, valamint együttműködjön a többi ifjúsági szervezettel.
