Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-08-02 / 31. szám

Az iskola igazgatónője, Vladimir Piroska mondta el, hogy harminc osztályban 1050 tanulójuk van. Az 56 tagú tanári kar nyolcvan százaléka nő.

Mivel nálunk a tizenöt évesek elhelyezkedése nem kis problémát jelent, kiváncsi voltam, mi a helyzet ezen a téren Ungváron.

— Egyelőre még a nyolcadik osztály a kibocsájtó osztályunk — tájékoztat Szabó Árpád igazgatóhelyettes —, de 1970-ben már minden fiatal számára kötelező lesz 10 osztály elvégzése érettségi vizsgával. A tizenöt évesek foglalkoztatása nem jelent gondot. Egyrészt tovább tanulnak a szakiskolákon, másrészt, aki munkaviszonyba kiván lépni — a pályaválasztás idején — bőségesen talál munkára való meghívást a napilapok apróhirdetés rovatában. Ezek a tanulók azután a munkaadó üzem szaktanfolyamain szerzik meg a szükséges képesítést és az érettségit.

— A magyar iskolát végzett tanulók hogyan érvényesülnek a főiskolai felvételinél?

— A felvételi vizsgo — a főiskolákon általában — nem jelent különösebb nehézséget, mert a magyar fiatalok anyanyelvükön teszik le az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgát. Ukrán vagy orosz nyelvből csak tollbamondást írnak. Aki a középiskolán mindvégig jól dolgozott, megállja a helyét.

Az iskola klubtermében a szünidő ellenére pezsgő élet folyt. A tanulók a közelgő táborozás tervét készítették elő és a külföldi fiataloktól érkezett levelekre írták a válaszokat. A Zalka Máté iskola diákjai baráti kapcsolatot tartanak fenn többek között egy debreceni, és hazánkban a rozsnyói magyar iskolával. A közelmúltban kölcsönösen meglátogatták egymást és az együtt töltött szép napok emléke még szorosabbra fonta barátságukat.

Ungváitól ringó gabonatáblák között száguldott a síkságon az autó. Vendéglátóim még két magyar lakta községbe vittek el.

A 2200 lakosú Téglás tizenhat kilométer távolságra van Ungvártól. A „Népek barátsága" kolhoz irodájában különböző nyelven Írott könyvek tapétázták a falat. Mindenki kedvére talál olvasni valót ebben a kilenc nyelvű faluban. A Néptanács és a kolhoz vezetőségében arányosan minden nemzetiség képviselve van és kölcsönösen — meglepően jól -beszélik egymás nyelvét. A hétszázötven kolhoztag közül 400 a nő, 350 a férfi. Munkaerő utánpótlásban nincs fennakadás. A fiatalok szívesen vállalnak munkát a kolhozban, mert a vezetőség gondoskodik továbbképzésükről, anyagi és kulturális igényeik biztosításáról. A község 500 lakóházából 250 az új, 150 átépített és a még meglevő százat is fokozatosan tatarozzák. A négy osztályos ukrán és a 10 osztályos magyar nyelvű iskola korszerűen felszerelt. A tanulók ingyen kapják tízóraira a tejet és 20 kopejkáért (2 korona) az ebédet. Tizenegy fiatal jár

A Zalka Mátéról elnevezett 10. számú magyar Iskola diákjai a klubteremben

be a faluból főiskolára, Ungvárra, autóbusszal. A tanulóifjúságnak tíz utazás díjmentes. A községben férfi és női fodrászat, szabó- és varróműhely, mosoda, tisztító és festőszolgálat működik. A kolhoz étkezdéjében 25—30 kopejka az ebéd. Külön diétás konyha is van. Bölcsődéje, óvodája és négy ágyas szülészeti otthona is van Téglásnak, állandó egészségügyi személyzettel. A kolhozelnök szerint igen jó tervezők a téglásiak, mert a négy ágy ugyan többnyire foglalt, de az ötödikre eddig még nem volt szükség.

Röpke két órát tölthettem csak Tégláson és már újra fogyasztottuk a kilométereket a másik magyar lakta község felé. Az ezerötszáz lelket számláló Salamon a három ország határát képező, sokat megénekelt szeszélyes Tisza jobb partján húzódik. A lakosság hetven százaléka magyar, harminc százaléka ukián. A múltban két földbirtokosé volt a falu, ma a „Határőr" kolhozban 267 kolhozcsalád gazdálkodik az ezerötszáz hektár termőföldön. Valamikor 101 volt az utolsó házszám a faluvégen, ma Salamonnak négyszáz modern családi háza, kultúrháza, két egymástól független klubhelyisége, két gazdagon felszerelt könyvtára, stílusos házasságkötő terme, húsz kádas korszerűen berendezett fürdőháza és a lakosság szükségleteit bőségesen kielégítő

szolgáltatási hálózata van, ami jelentősen megkönnyíti az asszonyoknak a második műszakot. Nem csoda hát, hogy a nők vidéken is szívesen vállalnak részt a társadalmi munkából. Jól öltözöttek, mert ízléses és olcsó a konfekció, csinosak, mert mindenütt van és olcsó a fodrász, ápoltak, mert néhány kopejkáért a legkiválóbb kozmetikai készítményeket vásárolhatják meg. De a férfiak sem hagynak kívánni valót maguk után. Érkezésemkor mindkét faluban a jelenlevő férfiakon fehér nyloning volt. Nem kivételes eset, bizonygatták váltig az aszszonyok. Nálunk minden gyűlésen, összejövetelen ez igy szokás.

Téglás és Salamon lakói követésre méltó példáját nyújtották annak, hogyan lehet a vidéki életet szebbé, kényelmesebbé és tartalmasabbá tenni, és a csodálatosan szép Tiszakertben, a salamonink árterületen létesített 140 hektár terjedelmű gyümölcsösében megrendezett búcsúvacsora épp oly felejthetetlen marad számomra, mint a Kijevben, Ogyeszszában, Lvovban és Ungváron eltöltött tizennégy nap, mert számtalanszor meggyőződtem róla, hogy о magyaros vendégszeretetnek is van párja a világon: a Tisza túlsó partján, Ukrajnában.

JANDANÉ H. MAGDA

Üdítő és táplá víz

felelően 600—1200 ölig. S jövőre szeretnék a természetbeni juttatást is bevezetni hozomtöbblet alapján, amely szintén a nagyobb termelési eredmények elérésére ösztönözné a dolgozókat.

Szezonmunkára — gyümölcs — és szőlöszedésre — mintegy négyszáz főiskolai hallgatót vesznek fel. Szívesen jönnek ide a diákok, különösen nyáron, amikor a munka után még a Balaton csalogató vizét is élvezhetik.

Az állandó dolgozóknak a téli Időszakra is biztosítanak munkát. A domboldalon levő szőlő trágyázása még sok kézi munkát igényel. A szőlőoltványok felszedése, osztályozása, eladása mind a téli időszakra esik. S januárban már elkezdődik a szőlőmetszés is. Aki dolgozni akar, az talál magának munkát bőven.

A gazdaságot járva megálltunk a

Hertelendl Lászlű, a szivattyűház főmérnöke feleségével.

szivattyúháznál Is, ahol közvetlenül a Balaton vizéből töltik fel a tárolókat. A szivattyúk óriási zúgással működnek, az épületben nem hallottuk még a saját Hangunkat sem. Ebben a rettentő zúgásban találkoztam egy kedves fiatalasszonnyal, Hertelendi Lászlónéval. El nem tudtam képzelni, mit csinálhat ő itt ebben a fülsiketítő zajban a gépek között.

— Könyvelőnő vagyok. Ezt a zajt már észre sem veszem, öt év alatt hozzászoktam.

— Ebben a forróságban nem nagyon csábító az alig tíz méterre levő Balaton?

— Mi, akik közvetlen Itt lakunk a tó mellett, nem tudjuk úgy értékelni — s időnk sincs rá — mint azok, akik csak a szabadságukat töltik itt.

Bekor Jénosné évente izéieser rónát vág le.

Siófok felé tartva csaknem felkiáltottam a meglepetéstől. Micsoda gyönyörű rózsák!...

— Ez is a miénk, mind a tizenöt hold. Fő célunk a rózsatő értékesítése, de évente eladunk százezer rózsát is — dicsekszik az igazgató.

Az út szélén, nádfedeles házikóban Bokor Jánosné árulja a gyönyörű rózsabimbókat. Az egyik szebb mint a másik, s az illatuk ... még most Is érzem, ha rágondolok I Sokszor az autók hosszú sora áll a házikó előtt. Rózsát vásárol a hódítani akaró gavallér, a figyelmes férfi és a bókoló nagyapa is.

— Naponta ezer-ezerkétszáz darabot adok el. A vevők leggyakrabban idegenek, németek, jugoszlávok, de akadnak köztük hazaiak is. A külföldiek leginkább a Szuper Sztár aranydíjas rózsát kérik... igazuk is van, a tízfajta között ez a királynői — mondja Bokorné, s közben egy csodálatos rózsacsokrot készít, ki tudja kinek ...

ügyes ötlet ez az útszéli rózsatermesztés. A gazdaságnak bevételi forrás, a turistának figyelmesség. Mert mivel lehetne a Balaton mellett töltött napokat kellemesebbé tenni, mint egy illatozó rózsacsokorral ...

Irta és fényképezte: H. Zsebik Sarolta.

A nádfedeles házikó síéit érőmmel állnak meg a turisták