Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-08-02 / 31. szám
Ex évben ünnepeljük Csehtslovékia megalakulásának 90. évfordulóját. Ebbál ax átkelőmből rövid clkksoroxatban (alldáxttnk — vlssxaemlákaxáskánt — küxtárxaságunk megalakulásával kapcsolatos néhány tontoxabb examányt: a Csehsxlovák Köxtársaság megalakulásának aláxmányalt, a burxsoá köxtársaság hatalmi politikájának erölesxltásalt, a csehsslováklal munkásmoxgalom fajládéaát stb. Három kárdást tntáxönk kedves olvaaölnkbox a fenti támakörbál. Ha figyelemmel kisárik lapunk cikkeit, akkor nem leex neháx válaext adni a feladott kérdésekra. A válaxxokat kérjük a kérdések megjelenésétől elámított В napon belül a kvixsxelvénnyel együtt sxerkoxxtöságünk elmére (Bratislava, Oktébrové nám. 12.) beküldeni. A helyes válaxxokat beküldő olvasóink kösül heten ként öten értékes könyvjutalomban réssesülnek. Aki pedig mind а 1B kérdésre helyesen válasxol, bekerül a döntábe. Esek kösött 3 üdülést utalványt, 2000 korona értékű tárgyjutalmat, 100 db. ssás korona értékű tárgyjutalmat és SO könyvet sorsolunk ki. A GAZDASÁGI VÁLSÁG A burzsoázia, a munkásosztály felett aratott győzelem után megkezdte gazdasági és politikai hatalmának megszilárdítását. A Csehszlovák Köztársaság 1920. évi Alkotmánya biztosította ugyan az alapvető polgári jogokat, azonban a valóságban ’a burzsoázia ezekét alaposan megnyirbálta. Az országban az Ipari vállalkozók, nagybirtokosok és bankárok uralkodtak, akik döntő mádon befolyásolták a kormányt és az államapparátust. Amikor az első világháborút követően kitört a tőkés világot alapjaiban megrengető gazdasági válság, hazánkban a helyzet rendkívül kiéleződött és 1922—1923 téli hónapjaiban robbanással fenyegetett. A cseh tőkések a válságot úgy vélték áthidalhatni, hogy az ipart a cseh országrészben összpontosították, és fokozott mértékben uzsorázták ki az egész országban a munkásságot és a parasztságot. Mivel a szlovákiai ipar nem volt eléggé hasznot hajtó, a termelést leállították, a gépeket Csehországba szállították vagy külföldön áruba bocsátották. így kezdődött az első köztársaság legsúlyosabb gazdaságpolitikai tragédiája: Szlovákia Iparának felszámolása. A munkásság Igyekezett megakadályozni a gyárak leszerelését és munkát, valamint jobb közellátást követelt. A tőkések érdekelt védelmező kormány fegyverrel válaszolt a munkások követeléseire. A csendőrterror egyik drámai eseményére került sor 1921 februárjában Korompán, ahol a nép a jobb közellátásért, a munka- és szociális viszonyok megjavításáért tüntetett. A csendőrök beavatkozása felháborította az ország minden dolgozóját. A Korompán agyonlőtt négy munkás kiömlő vére Is azt bizonyította, hogy a burzsoázia eltökélt szándéka: a legkíméletlenebb eszközökkel is elnémítani a munkásság jogos követeléseit. Az ipar likvldóclója 1921—1929-ben mintegy 300 .szlovákiai, elsősorban vas-, textil és faipari vállalatot érintett. Ezzel még kirívóbb lett a cseh országrész és Szlovákia gazdasági színvonala között fennálló aránytalanság. A gazdasági válság a mezőgazdaságban is éreztette hatását. A munkanélküliség és az alacsony bérek miatt a munkásság képtelen volt elegendő mennyiségű mezőgazdasági terméket vásárolni, és így következett be a túltermelés. Már ebben az időszakban láthatóvá váltak a helytelen és megoldatlan földreform következményei. A kis- és középparasztok nem tudtak megélni a törpegazdaságokból, képtelenek voltak'fizetni az adókat és az illetékeket, eladósodtak, majd az agrár- és fináncburzsoázia áldozatává váltak. 4) Ml türtént Rimaszombatban IBIS. május 12-én ? 9) Mikor kasdádütt a forradalmi proletariátus általános tlltakozá sztrájkja? B) KI volt Csehszlovákia elsá elnüke? Az ápifetfalusl PoTana szövődéjében reng a levegő. A zh ka toló vetélők zaja a napsugaraktól átfűtött 'téttő felöl áramló forró levegővel és a gépek olaijos szagú motor-hőjével vegyül. Mindez egyenletes levegő-remegéssé változik a nagy csarnokban, ahol százkét síövőnő dolgozik. A hőmérő harmincöt fokot, a hangerősség mérő 82 declbellt inutat. A zaj egy repülőgép-motor búgásával felér. Ez a régi szövődé — Százéves roskadozó épület, 50—60 éves gépekkel és fiatal nőkkel. Az új szövődé llyefflcor nyáron még roszszabb: itt 88 declbellre fokozódik a zaj, a nagy, modern ablakokon áramlik a rekkenö hőség. Csak szemre szebb az új szövődé... Fél méterre nem hallja az ember a hangját, ha ordít is... Nyolc őrán át, nap mint nap... A negyedik gépnél baloldalt egy lenge, tarka köpenyben dolgozó szőke nő. Mosolyog. Nem tudom min, talán valami vidám dolog Jutott az eszébe. De mosolyog. Hihetetlen. A látvány annyira valótlannak tűnik, mint egy jelenés. Nem hiszek a csodákban, tovább megyek. Talán képzelődöm a nagy hőségtől és zajtól. Agyam nem fog, ingemet veríték tapasztja testemhez, fülem zúg, a levegő remegése a tüdőbe hatol... Hogyan bírják ki ezt? Az üzemi orvos statisztikája válaszol: az utóbbi két hónapban csak négy asszony kérte és kapta meg áthelyezését ismétlődő, zajtól eredő fejfájások miatt. Amint látom, a zajt, hőséget ki lehet bírni. (Hogy hogyan, azt máig sem tudom, de láttam, lehet). Az embert a legsúlyosabb helyzetekben is gyakran a cél, az előtte lebegő délibáb tartja lábon és nem engedi, hogy megadja magát. Milyen célok, vágyak tartják ebben a hőség- és zajkatlanban a nőket? Milyen karrierre számíthatnak? Létezett az üzemben esti mesteriskola. Végzett hallgatói ma az Irodákban dolgoznak, összehasonlíthatatlanul jobb környezetben. Mesternő a szövődében nincsen, csupán a csévézőben Llsková Elena — hétszáz koronát keres. Autóbuszon és vonaton jár be naponta 17 kilométer távolságról. 18 éves, bírja. Ml lesz, vagy lehet belőle? Az üzemi mesteriskola már megszűnt, marad ezen a munkahelyén. S később? Talán férjhez megy, s akkor kimarad a munkából. Jolán céljai? Nagyjából ugyanazok, mint Elenáé. Márta már férjhez ment, csak akkor marad ki, ha majd gyereket várnak. Később talán visszajön. „Tanulni, képzettséget és ezzel jobb munkakörnyezetet szerezni. munkábaállás előtt kellett volna. Most már késő. Aki itt marad, mindvégig szövőnő marad.“ A géptől „fölfelé“ csak az ellenőrzéshez juthat az ember. Ez a szövődéi karrier teteje. Nem sok. 88 declbell, 35 fok, kilátástalanság. 40 fillér zajpótlék óránként, 75 korona havonta. Ez sem sok. A gyárudvaron egy torony áll — transzformátor-állomás, vagy tűzoltó szertár — tetején egy gólyacsalád. A lányok tréfálkozásának gyakori témája. Állítólag rá lehet fogni a gólyára, ha „baleset“ éri a lányt... Ez, persze, magánügy. Közüggyé az üzemi balesetek válnak. A múlt hónapban 15 munkabaleset volt. Sok. Az előbbiekhez hozzátehetjük még a veszélyes munka jelzőt. Tehát: zaj, hőség — nagy, érvényesülés, fizetés — aránylag kevés. S ráadásul balesetek veszélye. Alena Klimová a szárítóban párás szövetet egyenget a forgódobon. Itt lélekzetfojtó a párás hőség. Egy évvel ezelőtt fejezte be a tanonciskolát, azóta itt dolgozik. Tanítónő akart lenni — az nehéznek tűnt neki. Majd odahaza, Zlatnóban az üveggyár vonzotta. De nénije itt dolgozott a textllgyárban, utána jött 6 is. Többféle gépen tud dolgozni, most azonban igénytelen munkát végez. Meddig akar ennél a munkánál maradni? Férjhez megy? Válasz helyett mosolyog. A férjhezmenést nem szabad elszólni, azért késik a válasz. Tehát mégis. 22—23 éves koréban itthagyja az üzemet — nyilvánvaló. Nyilvánvaló ez a többi leánynál is. Huszonhárom és negyven év közötti nőt alig találunk az üzemben — legalábbis nem ezeken a nehéz munkahelyeken. A negyven éven felüliek a visszatérők, azok, akiknek már felnőttek a gyér* mekeik. Családalapító korban kevés nő van itt. Átmeneti gyár ez? Talán ezért blrhatö ki a felette súlyos munkakörnyezet? Az asszonyok az apátfalusi textllgyárban érdekes szociológiai tételt bizonyítanak: a munkásnök napjainkban átmeneti munkahelynek tekintik a gyárat a családi bevételek kiegészítése céljából. A legtöbb nőt foglalkoztatő textiliparban a munkakörnyezet olyan elhanyagolt, a gépi berendezés oly régi és elavult, hogy itt életcélról, önreallzálásról, egyéni vágyak és ambíciók kiteljesüléséről nem lehet beszélni. A textllgyárak többsége ezért a nők és a termelés kárára^átmeneti munkahellyé változott. Míg a tőkés világban nem volt ritkaság a textllgyárakban 20, 30, sőt, több évet dolgozó nő, manapság az átlag 5—6 év. A gyár és az itteni munkából eredő bevétel pillanatnyi, vagy rövidlejáratú, tehát átmeneti szükséget elégít ki. Az életnívó, a munka jellege iránti követelmények megnövekedtek, s olyan elavult, nehéz körülményeket nyújtó üzemek, mint a textiliparban vannak, nem kínálnak boldogulást, végső célt senkinek. Legalábbis a nőknek nem. Ezért a textilgyár arra szolgál, hogy munkahelyet adjon az iskola befejezésétől a férjhezmenésig, esetleg gyermek-szülésig, s azután később, idősebb korban a családi bevételek kiegészítésére. A fiatalok kapcsolatát a gyárhoz a családalapítás lehetősége lazítja, az idősebbekét pedig az, hogy nem függnek kizárólag a gyári munkától, hanem ez a munka Itt csak amolyan kiegészítés a jövedelemhez, akkor hagyja abba az ember, Nem minden asssonynak mindegy Kürtün sem, hogy nem müküdik a nássüvetség — mondja Polln Zoltánná képviselő a HNB dolgosúja. Csipkeró Kit éve kezdett szunnyadóim, majd végképp álomba merült a kürti nészövetség munkája. Talán egy mesebeli hercegre várnak, aki felébreszti éket, vagy Kürtön minden a legnagyobb rendben megy, nincs szükségük az asszonyoknak a nőszövetségre, amely képviseli érdekeiket, sem a falunak, a HNB-nek az asszonyok munkájára? — Nem minden asszonynak mindegy Kürtön sem, hogy a nészövetség épp most nem dolgozik, amikor a nék előtt újabb lehetőség nyílt a szervezetbe való tömörülésre, egy olyan szervezet megalakítására amely bátran száll síkra a nők jogaiért, egyenjogúságáért — mondja Polin Zoltánná képviselő. Sajnos egyenlőre nem tehetünk semmit, elmaradtak a választások, a régi vezetőség maradt a nőszövetségtan, ez pedig megválasztása éta nem dolgozik. S miért nem? — Úgy beszéltek rá az elnöki tisztség elvállalására — mondja Csákányi Erna elnöknő. — Hiába szabódtam, hogy bízzanak meg vele mást, hiszen tudtam, hogy nem bírom csinálni, mert az otthoni körülményeim nem engedik. Építkezünk, én vagyok az anyagbeszerző, mivel férjem egész héten nincs itthon. Két kislányom nevelése is elég sok munkát ad. Ha este gyűlésre kellene mennem, nem tudnám kire hagyni őket. Vártam, hogy majd leváltanak. Nagyon restellem, hogy semmi eredményt sem tudunk felmutatni. A hatvanas ivek elején volt tekintélye a ndblxottságoknak a fainban. СаВЦа Julianna as akkori funkolonáriusok egyike.