Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-26 / 4. szám
oV*v, <<WV C*v £6 /V^ i/Cs<^o4 jz^ о ои^^««*<лк, CteJk. >ff •W^touíc-Kv, U/VsjÜcíA 4941 млкн. w ttt^oAi АЛ-Л^Цл., V*' 'чинЛл c*^*viér . * и-»1 **< «Д. Aó* lofaion. JV*<^i oJTird. lírfi«4 и Л- r % **UK-aJttc^»c(/ -v*t»c*nV '4*. cv4. 3 ЛЛАИ.Ч. eí u ■Лд. pivuMÍi чл é*v . Зд£В,.И , i-n савки -tu«U44«v. Ü-fe^íWcc* WA^a^^f Ш * Nem vagyok én olyan, amilyennek látnom, a démont ciak játszom, csak épp imitálom, hogy tessem teneked, hogy tessem teneked, boldoggá tegyelek, de csakis én kedvesem. Mert nem vagyok én olyan, amilyennek látszom, ftd» >b C Ía Ъ. Л a»*r*«*f* A* tt С*л. / t 4- ^AA*L> (HybVk, =* ■ Lt*k. -nff *л* '<.%аЛс**, G MUt^jí л^<^ецк«к iiWk( G*t At THytM, oUu«lú| ÍA*t^f4 -4*1< л*лл.( б#* 9 Т— * olt•Wtéát^ibko» uatl М»г* МДа íatMam Ob А Г-*11— Чк* акчил « I /Vem vagyok én olyan А* a démont csak játszom, csak épp Imitálom, és mindez csak azér, más lányra sose nézz, ennyi csak az egész, ez az egész! M%jd Majd meglátod milyen rendes vagyok, Es nemcsak téged, nemcsak téged (dzlek, De főzni is tudok én! Majd meglátod, hogy meg nem bánod, Ha én leszek a boldogságod néked, Es te az enyém! ... Mert nem vagyok én olyan, amilyennek látszom, a démont csak játszom, ел ^ "koUd »Lt^Lj ) TT—ПрТл ' 9 1 csak épp imitálom, hogy tessem neked, hogy tessem neked, boldoggá tegyelek, de csakis én kedvesem! Es mindez csak azért, más lányra sose nézz, ennyi csak az egész, ez az egész! Ez az egész! Ez az egész! Barnard tanár szenvedélyes vlzlslelé, kedvenc pert: ere a kislányé Nem a szívátültetés volt az első kísérlet kimerült emberi szervek teljes értékű pótlására. A sebészek mostanáig kb. 1500 esetben hajtottak végre veseátültetést, halott, vagy élő emberek — akik jószántukból ajánlották fel egyik veséjüket — szerveinek segítségével. Az operációk több mint hatvan százaléka sikerült, az Idegen vese működött. Ezeknél a műtéteknél, akárcsak a mostani szívátültetéseknél, az volt a legnagyobb probléma, vajon hogyan fog reagálni a szervezet az Idegen szervre. Az első veseátültetést egy Ikertestvéren hajtották végre, 1954-ben Amerikában. Ebben az esetben az ajándékozónál, és a betegnél egyformák voltak az antigének. Továbbá kutattak olyan lehetőségek után, amelyek gyógyszerek és besugárzások segítségével legyőznék a szervezet ellenállását az Idegen szerv befogadása ellen. Az első sikert a franciák érték el. 1959-ben, öt évvel az első veseátültetés után Idegen vesét, tehát nem rokontól származót, fogadott be a beteg szervezete. Nem egészen másfél hónapon belül már az ötödik szívátültetésről kaptunk hírt. Három nappal Washkansky műtété után a New York-l orvosok egy két és fél hetes csecsemőt operáltak meg, aki néhány órával a műtét után meghalt. Közvetlenül dr. Blaiberg operációja után, a kaliforniai Stanfordban a cseh származású Mike Kasperákon hajtott végre Dr. Barnard egykori diáktársa műtétet. Az operáció után komplikációk léptek fel, gyomor és bélvérzések stb. de a szív ott is a legnagyobb rendben működött. Az ötödik operációt a New- York-i Maimondes kórház világhírű szívsebésze, Adrian Kantorowlc végezte január 9-én. A páciens a műtét után néhány órával meghalt. Halálát állítólag a kisméretű női szív okozta, amely nem felelt meg szervezetének. Ogy látszik, hogy a szívátültetések első része, a műtét már nem okoz problémát a sebészeknek. De az, hogy a „kölcsön vett szívű“ beteg meddig fog élni, hány nappal, héttel, hónappal vagy évvel hosszabbítják meg életét, még bizonytalan. A harmadik nagy kérdésre sincs még válasz: honnan szerezzenek annyi egészséges szívet, amenynyl szükséges lesz, ha az operációk beválnak. A tudósok egy része műszívek előállításán dolgozik. Orvosok, mérnökök kísérleteznek műanyagból vagy fémből készült kis szivattyúkkal amelyeket a beteg mellkasába helyeznének el, hogy olyan teljesítménnyel és megbízhatósággal működjenek, mint a szív. Ilyen szívprotézis már létezik is. A texasi Mi—I 1 n , luxit**«*. ^ ЧЛ -C-chael De Bakey orvosprofesszornak tavaly tavaszszal sikerült olyan szerkezetet bevarrni félig a mellkasba, amely néhány hétre átvette a bal szívkamra munkáját, amíg a szívizom teljesen rendbe nem jött. Dr. Christian Barnard Inkább az élő testekben bízik. Véleménye szerint állati szívekkel kell kísérletezni. Bizonyos majomfajták szívét említette legutóbbi londoni sajtóértekezletén. Csakhogy itt Is nagy problémák megoldása előtt áll a tudomány. Az állati szívek kisebbek az embernél. Ha működnének is, teljesítményük nem elegendő a szervezet életbentartásához. De dr. Barnardnak és társainak még egy nagy kérdésre kell majd válaszolnlok. Mégpedig arra, hogy a szívátültetések erkölcsi és etikai szempontból megengedhetők-e? Még senki sem tudja biztosan, meddig fognak élni új szívükkel a páciensek, de a nyugati féltekén máris „lelkűk megváltásáról“ diskurálnak a teológusok. Az ember ősidők óta a szívet tartja lelke otthonának. S mi történik például, kérdezik, ha egy emberi életet állati szívvel akarnak majd meghosszabbítani? Nem volna erkölcsösebb Inkább a halált választani? A fokvárosi sebész erre is tu’d választ adni: Az emberi értelem ,,a lőlek“ székhelye nem a szív, hanem az agy. S az agy szerkezete olyan komplikált, hogy annak átültetésére még sokáig, nagyon sokáig kell várni, amíg esetleg megvalósulhat. De a szívátültetések szakkörökben is élénk viták tárgyát képezik. Több ismert szívspecialista annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a műtétek még nem Időszerűek. Még sok laboratóriumi kísérletre van szükség, míg komoly és hosszan tartó eredményekkel lehet számolni. (se)
