Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-05-03 / 18. szám
i ■* т> II £ v I aí&mZ AKARUNK! Hozónkban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban végbemenő demokratikus átalakulási folyamatot ifjúságunk is fokozott érdeklődéssel kíséri és az őt megillető súllyal részt akar vállalni a társadalmi és politikai kérdések megoldásából. Az itt éle magyar Ifjúság képviselői munkaértekezletre jöttek össze Pozsonyban, hogy megvitassák és részletesen elemezzék azokat az időszerű kérdéseket, melyek az ifjú nemzedéket érintik és szorosan összefüggnek a nemzetiség létkérdésével. A tanácskozáson megjelent közel 150 fiatal fiú és leány, — a CSISZ szervezetek és az Ifjúsági klubok küldöttei — és megállapították, hogy az eddigi ifjúsági szervezet, amely a fiatalokat csak korazonosság szerint tömörítette, nem felel meg küldetésének, nem elégíti ki a sokrétű érdeklődési körrel, sajátos nemzeti és szociális Jellegzetességgel rendelkező fiatalok igényeit. A CSISZ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, csak nagy általánosságbon Irányította az ifjúság ténykedését, ezért holtvágányra futott. Ifjúságunk kinőtte azt a szervezkedési formát, amely érdeklődését figyelmen kívül hagyva, csupán adminisztratív módon irányította a fiatalokat. Ezért olyan Intézkedések foganatosítását követeli, melyek a csehszlovákiai magyar fiataloknak is lehetővé teszik, hogy maguk válasszák meg azt a szervezkedési formát, amelyben Szlovákia ifjúsági föderációjának keretén belül, önálló, érdeklődésüknek megfelelő, sokoldalú tevékenységet fejthetnek ki, és a kettős alárendeltség szerepe nem fullaszthatja kudarcba elképzeléseiket. „Nem elszakadni akarunk a szlovák fiataloktól — hangoztatta beszámolójában Csikmák Imre, a CSISZ SZKB tagja, — a jövőben Is szorosan együtt kívánunk működni a Szlovák Ifjúsági Szövetséggel, hiszen közösek céljaink, bajaink, törekvéseink. Csak azt akarjuk, hogy szervezetünk legyen az ifjúság nemzeti érdekeinek hordozója, olyan szervezet, amelyben mindenki megtalálja kedvteléseit, mert nekünk sem mindegy, hogy milyen formában éljük társadalmi életünket." Sajnos az összejövetelen szlovák részről, a CSISZ SZKB meghívott tagjai közül senki sem jelent meg, pedig nagyon fontos lett volna, hogy a szlovák ifjúság képviselői hallják és tolmácsolják a magyar fiatalok állásfoglalását, ésszerű és egészséges törekvéseit. Jóleső érzéssel hallgattuk a vitafelszólalásokat és meggyőződhettünk róla, hogy a magyar szellemi életnek Ifjúságunk körében megvannak az értékes tartalékai. A vitában szinte egytől egyig leszögezték, hogy a mogyor ifjúsági szervezetnek a jövőben a klubmozgalom hagyományaira kell támaszkodnia, át kell venni a klubokban kifejtett ténykedésből mindazt, ami jónak bizonyult és azt továbbfejleszteni. A múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a klubok voltak a legéletképesebbek, ahol messzemenően figyelembe vették a togság érdeklődését és ezáltal a tagság rétegeződése is kikristályosodott. A jövőben nem szabad megfeledkezni о Csehországban élő, közel 10 000 magyar ifjúmunkásról sem. Fel kell venni velük a kapcsolatot, megismerni életüket, problémáikat, céljaikat és segítségükre kell lenni az ifjúsági klubok megalakításában a cseh országrészeken. „Szervezetünk legfőbb feladatának tartjuk: az önművelés kibontakoztatását, az egészséges nemzeti öntudatra való nevelést, az érdekvédelmet és a politikai aktivitást. Támogassa a szabad gondolkodást, minden olyan törekvést, ami a haladás ügyét szolgálja, legyen ellenségünk minden visszahúzó erő, emelkedjünk minél magasabb műveltségi színvonalra — hangoztatták a felszólalók. — Ahhoz, hogy ezt elérjük, körültekintően kell kiválasztani azokat a tagjainkat, akik a helyi, járási, kerületi méretben irányítani fogják a klubok szervezését. Szervezetünk élére olyan emberek kerüljenek, akik hivatva vannak vezetni a csehszlovákiai magyar ifjúságot." A tanácskozás végén a jelenlevők megválasztották az Ideiglenes Magyar Ifjúsági Tanácsot és a következő munkatervet foglalták határozatba: 1, 1968 április 30-ig létrehozzuk a magyar fiatalok járási tanácsait, amelyek kapcsolatot létesítenek az Ideiglenes Központi Magyar Ifjúsági Tanáccsal és a CSISZ járási bizottságaival; 2. 1968 május 15-ig a CSISZ és a már meglevő klubok keretén belül falvakban, üzemekben, középiskolákban, főiskolákon a magyar fiatalok nemzeti, szociális és kulturális érdekeit védő szervezeteket hozunk létre, amelyek egy magyar ifjúsági szervezet alapjaivá válnak; 3; Az alapszervezetek küldöttei 1968 május 30-ig, járási konferencián az alapszervezetek érdekeit védő járási irányító szervet választanok; 4. A tanácskozó értekezlet által választott előkészítő bizottság június 30-lg hívja össze a létrehozott járási szervek küldötteinek országos konferenciáját, amely megalakítja a Cseszlovákiában élő magyar ifjúság önálló érdekvédelmi szervezetét; 5. A magyar fiatalok országos értekezlete feladatul adja a megválasztott Ideiglenes Tanácsnok: a) járjon el a CSISZ SZKB elnökségénél, hogy apparátusában biztosítsanak 3 magyar nemzetiségű dolgozót az országos konferencia előkészítésére; b) 1968 május 15-lg dolgozza ki az alakuló szervezet programtervezetét, szervezeti szabályzatát, határozza meg a szervezet pontos elnevezését. A jóváhagyott anyagot bocsássa országos megvitatásra. A munkaértekezletet, melyet egyúttal alakuló gyűlésnek minősítettek, a bátorság, reménység és a jövőbe vetett bizalom hangja jellemezte. Az itt elfogadott határozat hazánk valamennyi magyarlakta vidékére eljut, hogy tettvágyra serkentse ifjúságunkat és elvigye az értekezleten részt vett magyar fiatalok üzenetét: —■ Lenni akarunk! Jandáné H. M. önálló magyar könyvkiadó A Tátrán Könyvkiadó Magyar Üzeme és a Szlovák írószövetség Magyar Tagozata az elmúlt napokban sajtóértekezletet tartott, amelyen a Slovenská kniha, a pozsonyi Magyar Könyvesbolt, valamint a Csemadok képviselői ÍS részt vettek. Dobos László, a könyvkiadó vezető-főszerkesztője tájékoztatta a jelenlevőket a vállalat Magyar Üzeme teljes önállósulásának tervéről, amelyet a könyvkiadás átszervezése tesz indokolttá. Az illetékesekkel folytatott előzetes megbeszélésen elhangzott javaslattól eltérően, nem 1969. január 1-től kezdődően kerülne sor az önállósulásra, hanem idén május elsején. Dobos László vázolta a nehézségeket, amelyek ezzel kapcsolatban felmerülnek, és amelyeket sürgőién meg kell oldani. Az önálló magyar könyvkiadó a szépirodalom mellett a szakirodalmat is megjelentetné, s kiadna egy havi-, heti- vagy napilapot is. A továbbiakban Cselényi László, a Magyar Üzem dolgozója ismertette az első ízben megrendezésre kerülő CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR KÖNYVHÉT programját. Az írószövetség Magyar Tagozata és a Csemadok május 16—19 között rendezi meg a magyarlakta járások székhelyén a könyvhetet, ugyanakkor a , Slovenská kniha a Nyugatszlovákiai’Kerületben 500 helyen szervez árusítással egybekötött könyvkiállítást. A terv szerint könyvsátrat állítanak föl a járási székhelyeken, ahol háromhárom iró-költő dedikálja műveit. Az érdeklődők irodalmi est keretében is találkozhátnak a szerzőkkel. A Könyvhét szervezésébe a Csemadok járási szervezetei is bekapcsolódnak. Az írók délután irodalmi beszélgetést folytatnak majd a középiskolák diákjaival, akiket az Irodalomtörténet tanára készít elő a találkozásra. Az érdeklődők tájékoztatására közöljük, hogy a könyvsátrakban a következő írók és költők dedikálják könyvüket; Nyitra: Egri Viktor, Bárczi István, Lövicsek Béla Dunaszerdahely: Szabó Béla, Ozsvald Árpád, Batta György Rozsnyó: Rácz Olivér, Gyurcsó István, Laczkóné Kiss Ibolya Rimaszombat: Dobos László, Petrík József, L. Gály Olga Terebes: Duba Gyula, Török Elemér, Cselényi László Galánta: Csanda Sándor, Dénes György, Nagy Irén Komárom: Ordódy Katalin,-Zs. Nagy Lajos, Tőzsér Árpád Losonc: Veres János, Sinko Tibor, Szőke József Léva: Gál Sándor, Csontos Vilmos, Mács József Érsekújvár: Petrőczi Bálint, Farkas Jenő, Tóth Elemér Pozsony: Dávid Teréz, Bábi Tibor, Kulcsár Tibor A Magyar Könyvhét bizonyára olvasóink számára is érdekes kulturális eseményt jelent, amelybe örömmel bekapcsolódnak. B. S. I
