Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-04-26 / 17. szám
Csehszlovákia asszonyaihoz! A Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága április 10—11-én plenáris ülésen értékelte eddigi munkáját, e társadalmi érdekszervezet létrejöttének feltételeit, körülményeit és elhatározta, hogy felhívással fordul Csehszlovákia valamennyi asszonyához, hogy nézeteikkel, követelményeikkel, tudásukkal és képességeikkel vegyenek részt a Csehszlovák Nőszövetség akcióprogramjának összeállításában. A Csehszlovák Nőszövetség 1967 júliusában alakult, a nők országos alakuló kongreszszusán, a nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok helyett. Létesítését az a logikus következtetés kényszerítette ki, hogy a nők törvényadta jogai — a társadalom kárára — a gyakorlatban nincsenek megvalósítva. Ezt a CSKP XIII. kongresszusa is megállapította 1966-ban. Üdvözöljük a demokratizálódási folyamatot, amelyet hazánk most át él, mert lehetővé teszi, hogy tárgyilagosan megvizsgáljuk és kibontakoztassuk képességeinket az alkotó munkában. Azoknak az ellentétes körülményeknek, amelyekben a nők mint anyák, dolgozó asszonyok és állampolgárok élnek, sok oka van. Mindannyiunk érdeke, hogy megismerjük ezeket és összefüggéseikben vizsgáljuk őket, s lehetőséget találjunk megoldásukra úgy, hogy az társadalmunkban megfeleljen a nők ökonómiai, politikai és kulturális színvonalának. Ezért fordulunk Csehszlovákia valamennyi asszonyához, a tanitónőkhöz, munkásnőkhöz, a mezőgazdaságban dolgozókhoz, hivatalnokokhoz, a bíróságokon, vasúton, kereskedelemben, főiskolákon, kutatóintézetekben dolgozókhoz, minden tudományos dolgozóhoz, művészhez, orvoshoz, nevelőnőhöz, háziasszonyhoz, építészhez, mindenféle korú és foglalkozású nőhöz, hogy nézeteikkel, követelményeikkel, ismereteikkel és tapasztalataikkal vegyenek részt szervezetünk akcióprogramjának kidolgozásában. Érdekel bennünket nézetük a Csehszlovákiai Nőszövetség küldetését illetően, véleményük a szervezeti felépitésről, arról, hogy mit várnak tőle, milyen problémák megoldásában szeretnének segíteni, hogyan képzelik el a szövetséget, hogy az megfeleljen minden nő érdekének. Külön felkérjük a különböző szakágazatok tudományos dolgozóit, hogy vegyenek részt a nők és a család mai helyzetének elemzésében, a legkülönfélébb szempontokból vizsgálva azt, keressenek megoldást, hogy javulást érjünk el ezen a téren, s így elméleti munkájukon át betekintést nyerjünk a következő nemzedékek jövőjébe. Kívánságaikat, kéréseiket és véleményüket a járási nőszövetségeken keresztül juttassák el hozzánk, vagy küldjék egyenesen a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságára. Nem közömbös számunkra, hogyan sikerül egyesítenünk nemcsak a nők, hanem a társadalom érdekében asszonyaink tudását, tapasztalatait, képességeit, hogy ezeket fel is használhassuk. Ezért úgy kell összeállítanunk akcióprogramunkat, hogy megfeleljen életünknek, társadalmunk érdekeinek és követelményeinek. Prága, 1968. április 11 Ústfedni vybor Ceskoslovenského svazu zen, Praha 1, Panská 7 Helyünk, s dolgunk a szocialista társadalomban A Csehszlovák Nőszövetség plenáris ülése úgy határozott, hogy levéllel fordul Csehszlovákia kormányához, melyben felhívja a figyelmet a nők helyzetének mai, legjelentősebb problémáira, mind a családban, mind munkahelyükön. Abból a meggyőződésből kiindulva tárják fel problémáikat, hogy a hazánkban megindult demokratizálódási folyamat lehetőséget nyújt majd ezeknek a megoldására is. A. levél hangsúlyozza, hogy a nők örömmel köszöntötték a januári plénumot, s teljes bizalommal várják, hogy az új politika hozzájárul a nők alapvető gazdasági, szociális és kulturális igényeinek kielégítéséhez, hogy teljes mértékben kibontakoztathassák alkotó erejüket, képességeiket. „A nők társadalmunk szociális szerkezetében külön csoportot alkotnak. Ennek a különbözőségnek az alapja nemcsak a nők biológiai adottságaiban, hanem társadalmi szempontból olyan jelentős anyai funkció betöltésében rejlik, amely még ma is bizonyos szociális és gazdasági következményeket jelent és befolyásolja helyzetüket. A mi társadalmunk sem szüntette tehát még meg a nők ökonómiai és anyai funkciója közötti ellentmondásokat, a férfi és női munkaerő értékelése közötti ellentéteket.” A levél a továbbiakban ezekre a főbb kérdésekre hívta fel a figyelmet: „Hazánkban az összes dolgozók 45,2 %-° nő, Szlovákiában 41,5°/o-a. A nők foglalkoztatottságának egyenlőtlen területi megoszlása bonyolult feltételeket teremtett több járásban, ez vonatkozik Szlovákiára, különösen a kelet-szlovákiai és a középszlovákiai járásokban, ahol nagyon kevés a nők számára a munkalehetőség. Ez olyan probléma, amely következetes, gyors és egyben távlati megoldást igényel. Napjainkban Szlovákiában 100—120 ezer nő vár munkára. A kevés munkalehetőség okozta gond elsősorban az iskolából kikerülő tizenöt éveseket sújtja. Népgazdaságunkban a mezőgazdasági termelésben dolgozó nők jelentős helyet foglalnak el. ök alkotják Csehszlovákia összes dolgozó asszonyainak egyötödét, a termelő ágazatokban dolgozó nőknek egyharmadát és a mezőgazdasági dolgozóknak 51,1 százalékát. Emellett helyzetük nagyon kedvezőtlen, mivel többségük a manuális idénymunkákat végzi, tehát a növénytermesztésben dolgoznak, ahol a keresetük is alacsonyabb, mint a többi szakaszon dolgozóké. Az év folyamán csak időszakonként adódó munkalehetőség és kereset nemcsak életszínvonalukra, hanem nyugdíjukra is kedvezőtlenül hat. A nők munkakörülményeit azonban mind a mezőgazdaságban, mind az ipari termelési ágazatokban következetesen felül kell vizsgálni, s újra kell vizsgálni a munkatörvénykönyv bizonyos erre vonatkozó szakaszait is. Külön említést igényelnek a szakképesítés kérdései, valamint a beosztásé, és a nők társadalmi funkciókban való részvételéé is. A levél foglalkozik a továbbiakban a szolgáltatások és a kereskedelem alacsony színvonalával, amely szintén a nők helyzetét nehezíti. Az adatok szerint egy család hetente átlag 50—60 órát fordít házi munkára, amelynek tetemes része természetesen az asszonyok vállát nyomja. Legkevesebb szabad idővel a húsz és negyvenéves asszonyok rendelkeznek, mivel a gyermeknevelés gondja is rájuk hárul. „Tudjuk, hogy egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni a hiányosságokat, s nem lehet megoldani a problémákat, amelyek hátráltatják asszonyainkat abban, hogy elfoglalják az őket megillető helyet a szocialista társadalomban" — mondja a levél. De hangsúlyozza, hogy a helyzet tarthatatlansága mégis arra sarkall bennünket, hogy az akcióprogramot, további munkánk tervét is ezeknek ismeretében dolgozzuk ki. Ezért kérjük az illetékes állami szerveket is, hogy munkájukba vonják be a nőszövetséget is. 'Що % \ \ Már jön a május. Én szegény szivem, Ki mindig múltnak májusába szálltál Emlékezőn, borúsan és híven, Hidd el: nincs szebb jövendők májusánál! Ha neked nem volt soha tavaszod, Mely bíbor vágyak lángjától piroslott. ^ézd: delyb I jön egy |en a mill május, mely nem tűnt halott, iák nagy szíve boldog! Hár jtlpn a május. Minden szenvedők Hindeln szegények és minden szere ^ tavasz tág, szabad fényére jertek! S a tewmö nagy föld szent színe előtt Érezzéltek, hogy nincsen itt enyészet, Holt állmaink szabad jövőben élnek! nek. Juhász Gyula Barackfa Kölök-tavaszt se ír a naptár, te azért is kitavaszodtál s pillés virágaid a napra bontogatod, lelkes barackfa! Nem vagy elég óvatos-gyáva: sietve borultál virágba; sietve, mégse felelőtlen: — így kellene minden időkben! S most éppen azt köszöntőm benned, ki nem latolgat és nem enged, nem számlál húzakodva százig: ha itt az idő, kivirágzik! Mert soha semmi nem lett volna, ha a naptári protokollra lett volna bízva rügy, hit, álom ezen a keserves világon; és nem is érdem lelkesedni, hogyha nem kockáztatunk semmit; azért drága a virág, élet, mert környékezik fagyveszélyek. Hittél napsugár-hírmondóknak, költegeted az aluvókat; s bár fagy veszejtse virágterved: azt tetted, amit tenni kellett. Pákolitz István Áldással, emberi verejték Ki kegyetlen, bús, vaksi szemmé Teszed a testünk, Szent festék, mellyel az egekre Lázadó, nagy képet festünk: Áldassál, emberi Verejték. Ez a teremtés s Isten-erőnek Emberi mása. Minden izzadt ember egy könny-csepp, A Végzet könnyítő sírása: Áldassál, alkotó Verejték. Ady Endre Ф Aki akkor találkozik a bojkovlcel SluneCková asszonnyal, amikor napi bevásárlásait végzi, ha fiával, Milánnal sétál, vagy a fodrászszalonban van, annak eszébe sem Jutna, hogy ez a kellemes megjelenésű, müveit asszony nap mint nap a tűzzel Játszik. De nem a tűzhelynél, mint általában a gazdasszonyok. SluneCková asszony tüze ennél sokkal — sokkal veszélyesebb, Jóllehet, mi laikusok csak úgy hívjuk, hogy tűzijáték. Tűzijáték... ha ezt a szót halljuk, képzeletünkben felidézzük az ünnepi hangulatot, amikor várakozással telve lessük, mikor röppennek föl a rakéták, vakító, olykor tarka tűzesőt szórva szerte. Ilyenkor kevesen gondolnak arra, hogy mennyi minden, mennyi munka előzi meg ezt a szép látványosságot. A tűzijáték titkával a bojkovicei fegyvergyárban ismerkedtünk meg. Hazánkban ez /IkTgy asszony, AKI A TŰZZEL JÁTSZIK F. SpáCil felvételei az egyetlen üzem, ahol ezt gyártják. Hát persze, itt a gyárban nyoma sem volt semmiféle ünnepi hangulatnak. MatejíCek mérnök, a fejlesztési osztály vezetője, Bro2 elvtárs, a szakma legidősebb munkása és SluneCková asszony az árkatalógusok halmaza között nagyon prózai tárgyilagossággal világosított fel bennünket. Lehet, hogy SluneCková asszony kicsit csalódott volt, hogy semmit sem akarunk venni, csupán körülnézni. De a ránk fordított időn kívül egyéb „kárt“ nemigen okoztunk, mert úgyis elegendő a megrendelő. SluneCková asszony nemcsak a kedves, ünnepi áru forgalmazását tartja számon, hanem nagyon is tevékeny szereplője a tűzijátékoknak. Ugyanis... de hadd Idézzük a katalógusból: „A nagyobb (vagy megállapodás alapján a kisebb) tűzijátékok szereléséhez a megrendelő számlájára kiküldjük saját szakképzett pirotechnikusunkat. Amennyiben a tűzijátéknál nincs jelen üzemünk szakembere, nem vállalunk felelősséget a szerelésért, és az esetleges károkat sem térítjük meg...“ S miután szakképzett pirotechnikus nem terem minden bokorban, azaz a tűzijátékot rendező intézményeknek általában nincs megfelelő szakemberük, a megrendezéshez tehát rendszerint a gyár küldi ki alkalmazottját. Ezek közé tartozik SluneCková asszony is, aki egyébként már 12 éve dolgozik ezen a munkahelyen. A pirotechnika ugyan nem hivatása, de ... — A megrendelők tőlem veszik át az árut, s természetesen tőlem kérnek errőlarról felvilágosítást is. Persze, nem tudnék helyt állni szakmai ismeretek nélkül. Ezért pirotechnikai tanfolyamot végeztem. így kerül tehát Viera SluneCková különböző alkalmakkor a ligetfalusi parkba, hogy különleges védőöltönyében, arcán a speciális álarccal csillogó-villogó szlnpompát varázsoljon az ünnepi esték bársonysötét égboltjára. ö az, aki a Dunaparton szorongó pozsonyiak gyönyörködtetésére fellövi a ragyogó Japán napokat, az ezüstfényű vízeséseket, a briliáns legyezőket, a fütyülő röppentyűket, petárdákat, az olasz bombákat, a bengáli tüzet... Legközelebb, ha színpompás tűzijátékban gyönyörködünk, ne feledkezzünk meg arról, bogy a háttérben, a sötét fák alatt szórakozásunk érdekében egy asszony felelősségteljes és veszélyes szolgálatot teljesít. M. P.
