Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-04 / 1. szám
* faluvégen, az utolsó ház előtt emberek álldogálnak. Vannak vagy negyvenen. Legtöbbjének hátizsák lóg a vállán. Némelyik puskát is szorongat a kezében. Vadászok és hajtok. Egyetlen nő van közöttük, Smíd Ludmilla. Testére feszesen simul az egyenruha. Vadászkalapja alól egy szőke hajtincs kukucskál ki. Novák Imre, a vadászgazda lép ki a kapun. Szigorú tekintetével végigméri a csoportot, majd kiadja a parancsot! — Mehetünk emberekl Elindulnak a szántóföldek felé. A csípős szél arcukba, mar. Felhajtják gallérjukat, s még gyorsabban szedik a lábukat. Kezük a zsebben pihen. Legalább addig melegedjen, amíg el nem kezdődik a vadászat. Egész nap úgy is eleget fújja majd a szél. Smídné vékony kendőt tesz a nyakába. Ki nem állhatja a sálat, de most olyan éles a levegő, hogy kénytelen befedni a csupasz nyakát. A vadászgazda halad az élen. Bevárja a többieket. A vadászok már tudják, mit jelent ez. Sorbaállnak előtte. többet meg se moccan. Élettelenül nyújtózik el a szántóföldön. Ludmilla örömmel int a hajtó felé. Jelzi, hogy felveheti. Jóleső érzés ez. Felér mindennel, önbizalmat ad. Viszont ha az első lövést elhibázza, ideges és kapkodó lesz. A jobboldali szomszédja kiált: baloldalon vigyázni I Arrafelé fordul, s már emeli is a puskát. Nincs idő gondolkodásra, mert a nyúl már kifutott a körből. Meghúzza a ravaszt... a nyúl fut tovább ... duplázik ... a nyúl hármat fordul, próbálna menekülni, de már késő. Fehér szőrét piros vérfolt festi. Nem egészen tíz perc telt el, amióta elindult, s már két nyulat hoz utána a hajtó. Jó kezdet — csak így tovább... Egy fél óra múlva bezárul a kör. Lépésben közelednek egymás felé. Nemsokára felhangzik a vadászgazda sípja. Jelzi: csak a körön túl szabad lőni. Egyre szűkül a távolság köztük. Nyúlra most már nincs remény. Az országút mellett traktor áll. Erre rakják majd fel a vadászzsákmányt. De előbb még a számvetés következik. Gyorsan, amíg cl nem fut Lesben. Az első vadászzsákmány Fr. Spácil felvételei A hajtők mögéjük sorakoznak. Néhány Üdvözlő szó, tájékoztató, figyelmeztetés és a parancsadás hangzik el. Kezdődik a vadászat. Első kör: Jobbra is, balra is elindul egy-egy vadász. Vagy tíz méterre utána a hajtó. Aztán megint a vadász. A harmadik már kutyát is visz magával. Negyedik, ötödik . .. lassan mindegyik útnak indul. Félkör alakú csíkot képeznek. Az elsők már messze járnak. Alig látni őket. Smídné a középen marad. Lépésről-lépésre halad előre. Nem tesz még húsz métert sem, amikor észreveszi az első nyulat. A barázdán fut végig. A barázda merőlegesen fekszik — nem tud utána lőni. De ni csak! Irányt változtat, s nyílsebesen húz el mellette. Felemeli a puskát, céloz... a lábát találta el. A nyúl kicsit lassít, de azért fut tovább. „Ah... ha most itt lenne a kutyám, biztosan nem futna el. De így, ki szalad utána?“ — gondolja, ám nincs sok idő a morfondírozásra, mert felbukkan egy másik nyúl. Megvárja, amíg közelebb ér, s céloz . . . Telitalálat. A nyúl Sevcik elvtárs már olvassa is a neveket. Mindenki bediktálja az elejtett nyúlok számát. Novák öt, Suplata kettő, Harsán egy, Urbanovic három . . . Smídné kettő, Smíd egy... Parajka egy. Ludmilla a férjére néz. összemosolyognak, Különböző formában mindketten egyet gondolnak. Valahogy így: „Látod, megint én lőttem többet!" Ezt gondolja Ludmilla. S a férje: „Ejnye, ejnye, megint túltett rajtam az aszszony..." De azért nem bosszankodik, örül a felesége sikerének. Zsebéből előhúzza a kétdecls pálinkás üveget, lecsavarja a tetejét s abba tölt. A feleségét kínálja vele először. Bizony, nem is kell azt kétszer kínálni!... Ebben a zord időben jólesik egy kupicával. A többiek is isznak. Talán ettől egy kicsit melegebb lesz . .. Második kör: A vadászgazda parancsszava hangzik. Jobbra Koric, balra Valentovic. Utána Princ és Fajnor. Aztán Smídné következik!... Ludmilla kalapemeléssel köszöni meg a parancsot, és elindul. Amíg félkört képezve halad a többiek
