Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-04-19 / 16. szám
Legenyhébb formája a hasmenésnek, ha az anyatejjel táplált és a jól fejlődó csecsemők, naponta 6 —8-szor híg, nyálkás és zöldes színű székletet ürítenek. Más kóros tünete nincs. Ilyen hasmenés oka lehet például az, hogy a csecsemő többet szopik, mint amennyit meg tud emészteni. Ebben az esetben a szopási idő rövidítésével csökkenteni kell a mennyiséget. Emiatt azonban sohasem szabad teljesen abbahagyni a szoptatást ! < 00 < 00 < O' LO Amikor a gyermeket elválasztjuk, a mesterséges táplálék első adagjai is hányást és hasmenést válthatnak ki. Ez általában a tehéntejjel szembeni túlérzékenység, vagyis allergia jele. Ennek az [állapotnak az elkerülése végett a csecsemőt sohasem Iszabad hirtelen elválasztani, hanem csak lassan, egy-két Ihét alatt. I Komolyabb szokott lenni a mesterségesen táplált cse- Icsemők hasmenése. Ennél a csecsemő lefogy, naponta [1’0-szer is van széklete, amely nagyon híg, szürkés- Izöldes, nyálkás és kellemetlen szagú. A has puffadt, de la testbőre petyhüdt a nagy folyadékveszteségtől. E has- Imenésnek az oka, hogy a kisgyermek nem tudja kellőiképpen megemészteni a tehéntejet, vagy túl nagyok és ■gyakoriak a tejadagok, esetleg állott tejjel etetjük. I Sok bakteriális és vírusos megbetegedés jár a kis csecsemőknél hasmenéssel, mint például a tüdőgyulladás, középfül-gyulladás és hasonlók. Az ún. fertőzéses gastroenteritisek tünetei nagyon iggasztóak is lehetnek. Ez leginkább bélinfekció alapján ön létre. A kórokozók a legkülönfélébbek lehetnek. Leggyakoribbak a coli baktériumok. Leginkább a 4 — 5 lónapos csecsemők betegszenek meg ebben. Az utóbbi tünetei: étvágytalanság, hányás és vizes széklet, gyakran, naponta tíz esetben is. Erősen csökken a testsúly. Kezelés nélkül általában másodlagos fertőzés következtében áll be a halál. A legnehezebb lefolyású hasmenés általában a mesterségesen táplált csecsemőknél fordul elő, de előfordulhat a későbbi gyermekkorban is. A kiváltó ok általában valamilyen bélfertőzés. Kezdeti tünet a hányás. Gyakori a széklet, amely ritka és habos. Magas láz lép föl. A gyermek hirtelen lefogy, nagyon nyugtalan és sírós. A székletek száma lehet naponta száz is és a napi súlyesés elérheti a 300 — 400 grammot. A bőr halványszürke és száraz, éppen úgy mint a nyálkahártyák. A bőr petyhüdt és olyan ráncos, mintha összegyúrt cigarettapapiros lenne. A vérkeringés nagyon rossz és ezért a testhőmérséklet alacsonyabb a normálisnál. A légzés meggyorsul, éppen úgy a pulzus is. Végezetül a gyermek teljesen apatikus, kedvetlen lesz és alig hallhatóan nyöszörög. A légzés meglassul, a gyermek eszméletlen lesz. Nagyon fontos az ilyen nehéz, -kóros állapotok megelőzése. Lehetőleg hathónapos korukig szoptassuk a gyermekeket, mivel az anyatejjel táplált kicsinyek csak elvétve kapnak kóros hasmenést és ez náluk általában könnyű lefolyású. Mesterséges táplálkozás esetében vigyázzunk, hogy tisztán és sterilen kezeljük a táplálékot. Sohase adjunk a gyerekeknek állott ételeket. A hasmenések megelőzéséhez tartozik az általános ellenállóképesség növelése és a test magas fokú higiéniája. Az enyhébb hasmenéseket általában csak diétával kezeljük. Huszonnégy óra alatt a bélrendszer kitisztulása és a folyadékveszteség pótlása végett csakis folyadékot adunk. Legjobb az orosz tea, rizsleves, sárgarépa leves, az alma vagy a birsalma lé, amelyeket répacukorral édesítünk és nem szaharinnal. A második naptól kezdve már sűrűbb ételeket adunk, de például a tehéntej oldásához víz helyett a fent említett folyadékok valamelyikét használjuk. Nagyon jó hatású az ilyen esetben a burgonya- vagy a rizskása. Minden nap hozzáadunk valamit az étrendhez és így körülbelül egy héten belül áttérünk a megszokott étrendre. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezeléshez kell folyamodnunk. A legnehezebb toxikus esetek kezelése csakis a kórházra tartozik, mivel itt a folyadék egyedül az ún. intravénás cseppinfúzió formájában pótolható. Nehezebb esetekben plazmát és vérátömlesztést is szoktak alkalmazni. Csak rajtunk múlik, hogy gyermekeink megfelelő etetésével és gondozásával megelőzzük az ilyen súlyos lefolyású hasmenéseket. MUDr. Juhász István [QglSS** Mert kitört a nyájból „A cseh határvidéket valaha az ún. kutyafejűek tették bevehetetlenné. Az oroszoknak megvoltak a kozákjaik, az erdélyi Kárpátok hágóit pedig a székelyek védték. Elég volt, ha a csúcsokon fellángoltak a tüzek, lóra ült a székely és 24 óra alatt 30 000 főt számláló hadsereg állott készenlétben. A székelyek katonák voltak, később kereskedők ... de sohasem ismerték a szolgaságot. Az ezeréves hagyományok egészen különleges jellemvonásokat fejlesztettek ki ebben a népben. Áldozatot hozni azért, amit igazságosnak tartottak — ez nem volt számukra hősiesség, hanem természetes dolog. Dédapja a Rákóczi felkelésben esett el. Nagyapját halálra ítélték a Kossuth szabadságharcában való részvételért. Legidősebb bátyját, a dobsinai, 1919-es Vörös gárda egyik vezérét, Terezínben pusztították el később. Valószínűleg ellentétben áll a családi hagyományokkal, hoqy Herczeg József visszatért a rabságból. Egy problémával kevesebbünk lenne. De neki nem! „fgy írt bevezetőiében a Prágában megjelenő »Reportér« c. hetilap március 6-iki számában két szlovák riporter, Martin Hric és Tibor Michal. Herceg József körül forog az a beszélgetés is, amelyet a bratislavai „Práca" munkatársa folytatott a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság elnökével, dr. Ladislav Kohóval ugyanabban az időben. „Herczegről azt mondják, hogy ügyes volt, s méq csak meg sem gazdagodott," állapítja meg a „Práca". A Kerületi Bíróság elnökének más véleménye volt a Herczegügyről. Felsorolta összes bűnét, amelyért a Kerületi Bíróság 1962- ben kilenc évi szabadságvesztésre ítélte. „Hangsúlyozom — mondotta dr. Kófia —, hogy a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, de új ítéletében szintén bűnösnek találta és hat évre ítélte el. A Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsónak elnöke, dr. Vieska volt, akit az ötvenes évek elején szintén ötévi szabadságvesztésre ítéltek, s halála előtt ismét az igazságszolgáltatásban dolgozott, s ez az ítélet jogerős." „Práca": „De közismert, hogy Herczeg szabadlábon van. Mivel magyarázható ez?" Dr. Kóna: „Heczeg nem azért van szabadlábon, mivel megváltoztatták az ítéletet, hanem azért, mert a büntetést félbe szakították. Eredetileg egészségi okokból, most pedig azért, mert perújrafelvételt kért. . Miközben az újságok Prágától Kassáig a „Herczeg-üggyel" vannak tele, ő maga csak két mankóra támaszkodva tudja elhagyni ágyát. Mindkét lábára megbénult ez a 48 éves, száz kilós férfi. Munkaképtelen. De kit is fenyegetett a hatvanas évek elején? A szegény liptói földműveseket? Először 1950-ben gyűlt meg a baja a hatóságokkal. Feladta kis játékáru-üzemét és belépett a helyi ipar szolgálatba Hubován. Hamarosan a textilrészleg vezetője lett. A rybárpolei textilgyár félt, hogy a helyi ipar komoly vetélytársává válhat, mert Herczegnél a nők nem 800 koronát, hanem annak majd a kétszeresét keresték meg, s ez ok volt, hogy bezárathassák — leltározás és minden más gazdasági ellenőrzés nélkül. A végén semmit sem tudtak rábizonyítani. Kilenc havi vizsgálati fogság után lelkileg teljesen összeomlott. Átvágta mindkét kezén az ereit. Előbb 18, majd 14 hónapi feltételes szabadságvesztésre ítélték. Felmenteni nem lehetett, annak ellenére, hogy semmi bizonyíték nem volt ellene. Tehát 14 hónapig ült vizsgálati fogságban, s ha felmentik, joggal perelhet kártérítésért. . . A „büntetett előéletű" később kitanult kőművesnek. Egy idő után az üzemi konyha vezetőjének nevezték ki Liptovsky Mikuláson a Stavoindustriában. Dr. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós, a C vitamin feltalálójának jó barátja olyan recepttel rendelkezik, amely a konzervált gyümölcsben és zöldségben nem engedi elpusztulni a vitaminokat. Egész Liptóban ismertté vált a neve. Az üzemi konyhán 7 korona 10 fillérért egész napi ellátást kapnak a munkások saját választásuk szerint: hirtelen sültet, utána süteményt, gyümölcsöt. . . Más üzemi konyhák vezetését is rábízták — Martinban és Ruzomberokban. Aztán a kommunista párt Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kérésére Herczeg elment a liptovi földművesszövetkezeteket kiépíteni. Egy évre — mint brigádos! Az első szövetkezet három tagjának betétje Malatiny községben: egy tehén és hat hektár sovány föld. Ezen a földön azelőtt az állami gazdaságnak nyolc mázsa gabonája termett hektáronként — s 300 000 korona adósságot hagytak maguk után. Néhány év múlva Malatinyban már 27 mázsa gabona terem hektáronként, s az állatállomány megháromszorozódik. A munkaegység 1955 óta soha nem süllyedt 30 korona alá! §§§ A hegyvidéki földművesszövetkezet csudájára járnak az egész országból. A Novy Liptov-i földművesszövetkezet 11 régi szövetkezetből alakult, s öt és fél ezer hektáron gazdálkodik. Az államtól nem kér egy fillér támogatást sémi 1960 elején felkeresi Herczeget egy magas állású funkcionárius és arra kéri, hogy vegye be a sliáci szövetkezetét is tagjai közé. Ezt a szövetkezetét már évek óta hiába támogatják milliókkal az állampénztárból. Herczeg ugyan nincs nagyon elragadtatva, hiszen a sliáciak mindössze négy deciliter tejet fejnek naponta egy tehéntől. A kérelmező ötszázezer korona támogatást ígér, ha Herczeg beleegyezik. öt hónap alatt ötszörösére emelkedik Sliácon a tejhozam. A legnagyobb problémája ellenben az, milyen munkát is adjon a tagoknak a téli hónapok alatt, hogy a 30 koronás munkaegységet fenntarthassák. Herczeg becsülte az emberek iránta tanúsított bizalmát, és segíteni akart rajtuk. Egyetlen megoldást talált csak megfelelőnek — a melléktermelést. S ez lett a végzete. Pénzre volt szüksége a szövetkezetnek. Ócskavasként eladott régi autókat, bulldózereket vásároltak — s rendbehozták őket. Dechtáron ők építették az első csárdát. A Tátra alján új utat építettek stb. Az így keresett pénzt aztán ismét a földbe fektették. Mikor letartóztatták, a szövetkezet kilenc millió korona hasznot mutatott ki, de őt többek között azzal is vádolták, hogy a szövetkezet nem tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének. Idén januárban ismét megállapította a legutóbb kiküldött bizottság, amit már előtte is olyan sokszor — sajnos, mindhiába —, hogy míg a Liptovsky Mikulás-i járás 1960-ban hektáronként 58 kilogramm húst szolgáltatott be, addig Novy Liptov 105 kilogrammot, tehát csaknem a kétszeresét. §§§, Antonín Novotny a televízióban és az újságokban közölt beszédeiben megtámadta Herczeget. De nemcsak őt, hanem egész Liptót. Megtámadta a pártszervezeteket és a nemzeti bizottságokat, mivel állítólagos engedékenységükkel előidézték, hogy a szövetkezetek, ahelyett, hogy a földdel törődnének, olyan vállalkozásokba bocsátkoznak, melyeknek semmi közük sincs a földműveléshez. Meggyanúsította a szövetkezeteket, hogy melléktermelésük mögött különböző volt tőkés és iparos vállalkozók állnak. „Egy ilyen kirívó eset az utóbbi időben Novy Liptov" — mondotta Novotny. „Hangsúlyozottan figyelmeztetem a Központi Bizottságot az ilyen gyakorlat megengedhetetienségére és arra, hogy a szocialista törvények megséréséért mindenki felelősségre lesz vonva." (Rudé právo, 1961. február 12.) Herczeg talán már két héttel az államelnök beszéde előtt kéri a járási nemzeti bizottságot Liptovsky Mikulás-ban, hogy mentse föl állásából. Hiába. Az év júniusában Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottságának ülésén részt vesz a Központi Bizottság akkori első titkára, Karol Bacílek is. Herczeg Józsefet másnap letartóztatják, majd 1962 februárjában a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság kilenc évre ítéli. Néhány hónappal később a Legfelsőbb Bíróság hat évre mérsékeli az ítéletet. A Banská Bystrica-i tárgyalás 11 napig tartott. A liptóiak kétségbe voltak esve: „Jól kerestünk, elvégeztünk egy jó adag igen szükséges munkát. . A munkaegység tíz koronára süllyedt, a szövetkezet legnagyobb részét átvette a dechtári állami gazdaság. Jó vásár volt, semmit sem kellett befektetni, mindene megvolt a szövetkezetnek, jól megművelt földje, gazdasági épületei, gépei. Addig, míg Novy Liptovnak a gazdaságból (nem melléktermelésből) 3093 korona jövedelme volt hektáronként, az állami gazdaság négy év múlva még mindig kétszáz koronával kevesebb jövedelmet mutat ki. Pedig igazán nem fecsérelte idejét melléktermelésre!!! S Herczeg? Az ideiglenesen szabadlábra helyezett elítélt? Fekszik az ágyban, néha mankójára támaszkodva tesz egy-két lépést, már nem az „elítélt" — ismét a „vádlott" cím jár neki. Mindaddig, míg az új tárgyaláson — melyet ellentétben a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság véleményével a Legfelsőbb Bíróság engedélyezett — fel nem mentik. Mert azt, hogy nem Herczeg volt a bűnös, ma már Liptóban mindenki tudja. Azt is, hogy hol kell keresni a „szocialista törvények megsértőit". Nemcsak a januári események óta tudják! (EAS)
