Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-12 / 2. szám
A kancsalság és gyógyítása E. Pavlaöka felvétele Bájos, 19 éves fiatalasszony keresett fel azzal a kéréssel, legyek segítségére, hogy gépjárművezetői engedélyt kaphasson. A kötelező orvosi vizsgálat során ugyanis kiderült: egyik szemével oly rosszul lát, hogy nem kaphat jogosítványt. Mint elmondta, kisgyermek kora óta bandzsít, de ennek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Most sírva panaszkodott, és kért, operáljuk meg a szemét, hogy ismét jól lásson és megszűnjön a bandzsasága. Sajnos, nem sok vigasztalót mondhattam. A kancsalságot meg lehet ugyan szüntetni műtéttel, de a látás megjavítása ebben az életkorban már lehetetlen. A kétszemes együttlátás, a párhuzamos szemállás nem más, mint egy bonyolult reflexmechanizmus, melyet a gyermek fél —két éves kora között tanul meg és gyakorol be. Rendszerint fénytörési hiba, leginkább túllátóság kapcsán, a szemeket mozgató izmok között egyensúlyzavar lép fel, minek következtében az egyik szem beszalad vagy rendellenesen kitér, előbb csak időnként, majd ez a szabálytalan szemállás rögződik, és a gyermek ki- vagy befeletérő kancsallá válik. A. szemek eltérő — nem párhuzamos — állása miatt a két szemben kétféle kép keletkezik, melyek egybeolvasztása az agyban már nem lehetséges. így kettőslátás lép fel, mely annyira zavaró, hogy az egyén mindenáron szabadulni igyekszik tőle. Itt egy újabb, immár kóros reflexmechanizmus lép működésbe, melynek lényege, hogy az agy a kétféle közül csak az élesebbet, szabályosabbat veszi figyelembe, a másik, kevésbé éles, esetleg torz képet „elnyomja“, mintegy kikapcsolja. Ennek eredményeképpen a kancsalító gyermek tulajdonképpen csak” az egyik szemével néz. Az élőlények közös tulajdonsága, hogy lassan sorvadásnak indul minden olyan szervük, melyet rendszeresen nem használnak. Kancsalítás esetében ez azt jelenti, hogy az „üzemen kívüli" szem tompalátóvá válik, vagyis az ép, látszólag teljesen egészséges szem elveszti azt a képességét, hogy élesen lássunk vele. A modern technika világában az egyszemes tompalátás vagy csökkentlátás nagyon sok szakmában kizáró ok. Gondoljunk csak a pilótáknál, lövészeknél, hivatalos gépjárművezetőknél fennálló magas követelményekre. Ha a szülő kancsalítani látja gyermekét, azonnal forduljon szemorvoshoz. Néha a szemüveg is nagymértékben segít ezen, A látásélességet évenként ellenőriztessük és a szemorvos utasításait pontosan tartsuk be. Amennyiben úgy látjuk, hogy gyermekünk csak egyik, de ugyanazon szemével kancsalit, különösen ügyeljünk rá, hogy ne váljék tompalátóvá. A szemorvos ilyenkor rendszerint elrendeli a jól látó szem üvegének, vagy magának a szemnek ideiglenes elzárását. Különösen ekkor fontos a szülő türelme, segítsége, mert a jól látó szem elzárásakor a gyermek nyűgös, nehezen viseli el a csökkentlátás okozta nehézségeket, esetleg egy időre térbeli tájékozódási képessége is gyengül. Minél fiatalabb korban kezdjük meg a tompalátás effajta kezelését, annál hamarabb — néha már napok alatt — visszanyeri a gyermek szemének eredeti látásélességét. Ezután következik a kezelésnek az a módja, hogy felváltva, mindig az élesebben látó, nem kancsalító szemet takarjuk el, és a gyermeket kényszerítjük arra, hogy mindig csak a kancsalító szemét használja. Ezzel elérhetjük azt, hogy mindkét szem megtanul külön-külön helyesen és élesen látni. Ekkor érkezik el a műtét elvégzésének időpontja, amikor is a helytelenül működő izmokat meghosszabbítjuk vagy megrövidítjük, s ily módon az egyensúlyzavart helyreállítjuk. Ha a gyermek be tudja gyakorolni a két szem képének összeolvasztását, akkor a kancsalság véglegesen meggyógyítható. Fentiekben csak vázlatosan ismertettük a kancsalság lényegét és a gyógyítás lehetőségeit. Fáradozásunk akkor lesz eredményes, ha a lehető legkorábban, már 2 — 3 éves korban elkezdjük gyermekünk kezelését, a szemüveg rendszeres használatát. A hosszabb ideig fennálló tompalátás már rendkívül nehezen javítható, 5 — 6 éves korban még sok türelemmel és fáradsággal eredményes, de 8 — 10 éves kor után már ne is kísérletezzünk vele. Serdülő és felnőtt korban a műtét kozmetikailag javít ugyan, de rendszerint csak átmeneti jelleggel. Dr. Molnár Lajos „Adhatok Omernek cigarettát. Unja már az orkánkabátját? Az ajándékozottat, a vásároltat, vagy a csempészettel? Talán fel lehetni frissíteni valami kis ötletes, színes gallérral, övvel, gombokkal . ., Unja már az újsághíreket, a bírósági tudósításokat az orkánkabát-csempészekről és vevőikről? Más Is unja, kezdve a vámosoktól, folytatva a rendőrségen, az ügyészen, a bírón keresztül, és így tovább .... Hiszen legalább három éve, hogy megkezdődött, de nem és nem akar kimenni a „divatból". Pedig ez az „ügykör" is változásokon ment keresztül az utolsó fél évben, Az osztrákokat leváltották más nemzetiségek. § § § A szőkehajú, bájos fiatal asszony láthatólag zavarban van. Majdnem másfél órát késett, s most mentegetőzik, hogy majdnem elnézte a dátumot. Mondanivalójában semmi új sincs, már ötször, vagy talán többször mesélte el ezt a kellemetlen ügyet, s kívülről tudja minden mozzanatát. Hamar végeznek vele, már-már az ajtón van a keze, mikor visszafordul: „Kérem szépen, adhatok Omernek cigarettát...?" — Meg se várva a választ, folytatja: „Mert én nem haragszom rá, olyan jó barátok voltunk ..,“ S csodák csodája, a bíró nem utasítja el a nyilvánvaló túlkapást, az ügyész sem tiltakozik, még az őr is, akinek fülébe súgja (ugyan jó hangosan), hogy mindjárt jön, csak lemegy a trafikba, mosolyogva bólint. Az ünnepek előtti napok mindent-megbocsójtása, vagy pedig Omer D. jugoszláv állampolgár különös varázsa idézte elő ezt a szinte rokonias légkört? Az utcán ugyanis szélvihar kavarja a háztetők havát, s a járókelő dühös szavakra fakad, ha a szembe jövő véletlenül belebotlik, mert az éles levegőtől könnyezik a szeme. § § § Ómért legszívesebben mindenki megrázná, mint egy rossz, vásott kölyköt. Pedig a méter nyolcvannál Is magasabb, legalább egy mázsa súlyú, 47 éves, nőtlen férfi) szerb partizán nem is olyan ártatlan, mint ahogyan kinéz, s nem is újonc a „szakmában". Még a múlt év elején csempészésért pénzbüntetésre ítélték Grácban és kitiltották Ausztriából. Dehát van több határállomás is, s ki Is ellenőrizné az Opel Record autón érkező, magát újságírónak kiadó, elegáns, középkorú úriembert? „Meg akartam Ismerni Csehszlovákiát, no meg gondoltam, ha találok megfelelő partnert, megnősülök" —■ mondotta. Csakhogy az utazás sincs ingyen, az autót javíttatni kell, egy-két orkánkabátot, öt-tíz pulóvert, laminát kabátot, kompiét, kombinét, szóval mindent, s még hozzá egy csempészbanda két tagját is áthozta Bécsből, csakhogy minél többet láthasson országunk szépségeiből ... A szőke asszonyka, aki a legdrágább cigarettákat vette meg a trafikban, a szünetben érdeklődik, milyen csemegéket vihetne be Omernek a vizsgálati fogságba. Narancson, banánon, cigarettán kívül talán egy kis kolbászt is.. .? Mert bár adósa 2000 koronával, nem haragszik rá. „Zálogba hagyott nálam szvettereket, de én nem adtam el ... olyan jó fiú, cukorkát meg rágógumit hozott a gyerekeknek ... biztosan megadja, ha lesz miből." § § § A „jó fiú“ kis híján, majdnem ráfizetett könnyelműségére. A csempésztársaság tagjai, akik szintén vizsgálati fogságban ülnek Bratislavában, azt vallották, hogy Omer csempészett át mindent, majdnem 43 ezer korona értékben, húsz alkalommal. Ö azonban csak 8600 koronáról áköf ttldhi. A bíróság 14 000 koronáról állította ki a „számlát". Az ellenértéke 7 hónap szabadságvesztés — feltétlenül. Ebből már Omer majdnem három hónapot letöltött. Utána kiutasítják Csehszlovákiából. S talán Jugoszláviában is akad még egy szép lány, ugye? (EAS) GIZI KALANDJAI Az elmúlt év utolsó napjaiban egy harminchárom éves mutatós barna aszszony körül sürögtek-forogtak a hamburgi rendőrség bűnügyi nyomozói. Napokig tartott Gisela Weder kihallgatása, vaskos iratköteggé duzzadt a jegyzőkönyvek sokasága. A kihallgatott — látva, hogy minden hiába — keresetlen kedvességgel és őszinteséggel mondta el a detektíveknek, hogy a második világháború óta, mint a Német Szövetségi Köztársaság legeredményesebb bankrablója, húsz pénzintézetet rabolt ki, A zsákmány összege: 400 000 nyugatnémet márka. Első „üzleti vállalkozását" 1964. január 16-án hajtotta végre Garlstorf bei Lúneburg-ban, amikor is a helyi takalókpénztár épületéből 6400 márkával távozott. Eredeti chicagói módszerrel dolgozott. Társaival pontos hadltervet eszelt ki, géppisztollyal jelent meg a helyszínen és természetesen lopott gépkocsin érkezett és menekült. De éppen a lopott gépkocsi juttatta rendőrkézre. Amikor a Bad Seqeberq-I bankból, tóskáiában 99 000 márkával menekült szeretőiével, Hermann Wittorf 39 éves taxisofőrrel, a rendőrség már kereste a lopott autót és így a menekülő párocskát elfogták. A „Bank-Lady“ uqyan a rendőrökre is ráfoqta a géppisztolyt — amivel néhány perccel azelőtt a bank négy dolgozóját aavonlőtte, kettőt pedig súlyosan megsebesített — de a fegyver csütörtököt mondott. A kiszemelt pénzintézetekben többnyire férfiruhában jelent meq és ezért az Ismeretlen tettesről adott személyleírásokban „17 év körüli kamasznak" írják le a szemtanúk. De sokszor szerepelt, mint naqyviláqi dáma, platinaszőke parókával, modern napszemüveggel, vagy pedig erősen őszülő hajdíszszel, a „tisztes, idősebb úriasszony“ jelmezében. Amikor lakásán — a hamburgi Altona-negyedben — házkutatást tartottak, géppisztolyokat, revolvereket, rengeteg lőszert találtak, de nem hiányoztak a színházi maszkmesterek kellékei és a hamisított rendszámtáblák sem. A menyecske szülei nem ismerték lányuk különös tevékenységét. Édesanyja egy újságíró előtt kijelentette, hogy: „A Gizivel végeztünk, mert minket az orrunknál fogva vezetett. Nekünk nincs egy rendes ruhánk, az asztalunk is nagyon szegényes, és akkor ő egy vagyont rabol össze." Gizi egyébként nem hencegett a sikereivel, nem akart páváskodni, nagyon szerényen élt, a fényűzést, a feltűnést gondosan kerülte. Saját kijelentése szerint „szerelemből rabolt". Mosolyogva és nyugodtan — csakúgy mint a bankok pénztárablaka előtt — vallotta be a nyomozóknak, hogy 14 rablásban személyesen is részt vett, a többit társai követték el, két további hamburgi taxisofőr, akiket vallomása alapján szintén azonnal letartóztattak, Szerelme, Hermann Wittorf, nős ember. Amikor feleségét kihallgatták, az asszony sírva közölte a hatósággal, hogy tudott férje hűtlenségéről, csak azt nem tudta, hogy kivel csalja meg, ezt azonban még megbocsátaná férjének, csak azt nem tudja megbocsátani, hogy a férfi a rablott pénzből soha egy fillért nem adott haza! Wittorf viszont úgy véli, hogy amit ő a napi munkán túl, magánszorgalmával, lemondva a szabad idő nyugalmáról megkeresett, azt nem volt köteles a ház asztalára tenni. Persze az asszonyok már ilyenek: nem szeretik, ha férjüknek egy kis dugpénzük vanl (-erf-)
