Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-01-12 / 2. szám
Lepaute Hortei A Hevelius házaspár U és a csillogok A tudományok ágaiban a csillagászat évszázadokon át fértlmunkának számított. Ma már természetesnek veszetik, hogy híres cslllagásznék nevel is szerepelnek tudésnink kflzütt. A múltban, ha akadtak cslllagásznúk, rendszerint hires csillagászok testvérei, feleségei vagy leánval voltak. Sokan végezték közülük a csillagászat tudományának kimerite hangya-munkáját, de a tbdomány névtelen titseinek neve nem maradt fenn az utékor számára. Voltak azonban a csillagászatnak olyan klemelkedü nőalakjai, akiknek nevét nem homtlyosltotta el az IdO. HYPATHIA, ő az első nő, akinek csillagászati tevékenységéről tudunk. Theon matematikus lánya volt. Hypathia 355-ben született Alexandriában, Athénben matematikát, csillagászatot és filozófiát tanult, később a görög tudomány nevezetes személyisége lett. Mint tanárnőt tanítványai nagyra becsülték. Asztrolábiumot, fizikai műszereket készített, számos értekezést irt. Sajnos tragikus véget ért, a tudomány vértanúja lett. Korában az antik kultúra végnapjait élte, a pogányság és kereszténység ádáz harcában az elvadult tömeg az utcán meggyilkolta s testét szétszaggatta. Emlékére az egyik holdkráter viseli nevét. SOPHIE OE BRAHE. A középkori sötétség uralma után virradni kezdett. Kopernikusz és Galilei megmutatták az emberiség világosabb korszaka felé vezető utat. A 16-ik században végre feltűnik a további tudós nő, a nagy Tycho de Brahe csillagász nővére személyében (1556 — 1643). Sophie de Brahe szorgalmasan segített bátyjának, egész sorozat hasznos megfigyelést és mérést végzett. Az 6 eredményéül alapján fedezte fel Kepler hires törvényeit. ELISABETH HEWELKE-KOOPMANN. Hevelius (Hewelke) János (1611-1687) danzigi amatőrcslllagász második neje. Férjének nagy segítségére volt pontos műszerei készítésénél és csillagászati méréseinél. Hevelius kéziratait s metszeteit sajtó alá rendezte. Férje halála után munkái gyűjteményét „Prodromus astronomiae“ címen kiadta. CLARA EIMMART. Eimmart György nürnbergi rézmetsző és amatőrcsillagász lánya. Az üstökösöket és napfoltokat tanulmányozta, kiváló rajzokat készített róluk. Kár, hogy fiatalon halt meg (1676-1706). Az Eimmart-család emlékére is holdkrátert neveztek el. MARIA MARGARETHA KIRCH. 1670-ben |$zászországban született. Férje Kirch Gottfried csillagász. 1/ 02-ben új üstököst fedezett fel. Mint férjének serény munkatársa, sok megfigyelést én számítást végzett. Évkönyvet adtak ki s ennek szerkesztője Mária asszony volt. Fia a berlini csillagda igazgatója lett, — Krisztina húga is foglalkozott csillagászattal. A család nevét holdkráter örökíti meg. HORTENSE LEPAUTE. Híres szépség és tüneményes matematikus. A 18-lk század tudományos világának kimagasló alakja. Korában oly népszerű volt, hogy egy japán díszcserjét róla neveztek el hortenziának. Halley angol csillagász az 1758. évre előrejelezte a róla elnevezett üstökös visszatérését, — de at üstökösnek híre-hamva sem volt. A maradiak gúnyolódtak a tudomány látszólagos kudarca felett. Clairaut, Lalande i!s Lepaute francia csillagászok azonban hittek Halleynek és nagy szorgalommal számították a várt üstökös pályáját. Csak Lepaute Hortenzia rendkívüli teljesítmény ének köszönhették, hogy a feladatot sikerült időre megoldani. A Halley üstökös pályáját egész 1910-ig határozták meg. E rokonszenves csillagásznő munkájáról Lalande csillagász a legnagyobb elismerés hangján ir. A hálás utókor holdkráterét jelölte meg Lepaute nevével. CAROLINE L. HERSCHEL A híres Herschel Vilmos csillagász húga (1750 — 1848). Hannoverben kalaposnősek tanult, majd kiköltözött Angliába a bátyja után. Szépen énekelt, zenét tanult Később teljesen csillagászatnak szentelte idejét. Bátyjának szorgalmas munkatársa volt, reflektorokat csiszolt, nyolc üstököst s egész sor csillagködöt fedezett fel. Slough-i lakóhelyükön a kor ki váló csillagászai gyakori vendégek volts к. Bátyja halála után visszatért Hannoveibe. 1828- ban az Asztronómiai Társaság érmét kapta, — 1835-ben a Royal Society és 1838-ban az Ír Akadémia tagja lett. 1846- ban a porosz király aranyérmét érdemelte ki. A Herschel-család több kiváló csillagászt adott a világnak, s ezért ina három holdkráter viseli a Herschel nevet. Szeghy Imre, csillagvizsgáló intézet Igazgatója Q V<C < со U yCU N со о N A két gyermek, meg az unoka. Az Osztényi gyerekek közül Erzsébet az idősebb, a fiú: a „kicsi", a kényeztetett, de csak addig, míg meg nem érkezett Asztrid, az unoka és ki nem ütötte a nyeregből. Leli a detronizálást szíves-örömest vette, mert sose lelkesedett a babusgatásért. ERZSÉBET. Az a típusú asszony, aki után étteremben, kávéházban, strandon, utcán a férfiember megfordul, szeme felcsillan. Érzésem szerint még a szanatóriumban is, ahol Erzsébet már évek óta mint főnővér ügyködik, gondoskodik a betegekről, segítőtársa a professzornak és a doktoroknak. Erzsébet önálló nő. Büszke, dacos szeméből sugárzik az öntudat, oz „egyenjogúsítottság"-ból eredő és tiszteletet parancsoló, mindig számonkérő pillantás. Egy mai értelemben vett szüfrazsett, akinek megvan az életről, a világ rendjéről, vagy rendetlenségeiről, a két generáció közti szakadék okairól, a nőről és férfiről, kettejük elhibázott viszonyáról alkotott kemény véleménye, melyet nem titkol. Nem kényeskedik, nem lesz érzékeny, ha a vita úgy hozza, hogy szembeszálljon azzal, akivel kell hogy megverekedjen a maga igazságáért, a maga, a nő Igazáért. Erzsébet érzelmileg csak két esetben mozdítható ki, éspedig ha a lányáról, a kis Asztrídról van szó, vagy a munkájáról. Ebben a témakörben mondatai lágyabbak lesznek, megállapításai már engedékenyebbek. Azaz bocsánat, még egy eset van, ahol úgy éreztem, hogy pardonoz. Ha arról a tájról s azokról az emberekről beszél, mely a gyerekkorával függ össze, ha a falut idézgeti, emlékeit elevenítgetve, ahol még játékos lánykákkal fogócskázott, menten vidámabban csendül a hangja s engedékenyebb is ítéleteiben. — Ne csodálkozzon ezen, — mondja — felnőni már itt nőttem fel s errefelé hidegebb az éghajlat s még a környezet is tartózkodóbb, mint a Csallóközben, vagy egy Duna-menti falucskában. A Marx-szanatóriumtól egy ugrásnyira van a napközi otthon. Ha Erzsébet munkájával végez, megy Asztridért, aki boldogan fogadja édesanyját s csacsogva meséli el a nap eseményeit. Mit tanult, milyen új játékokkal szaporodott az óvoda, kivel barátkozott, kivel veszekedett. Igazi gyerekként be nem áll a csivitelője s még az idegen, a szakállas ember jelenléte sem fékezi szóáradatát. A dombról lejöve, az „Arany János" ház mellett megyünk el a s Colonádra jutva a sebes Ohrét átívelő kecses hídon át megérkezünk a fiatalasszony lakásához. Itt már vár Leli, a „tizedes úr", aki A kis Leli, most katona ARANYKINCSEK Kassán 1935-ben a Lenin utca 74. szám alatt megkezdték az új pénzügylgazgatóságl épület alapjainak az ásását. Amikor a munkások lapátja egy kemény tárgyba ütközött, senki sem gondolta, hogy az agyagos rézládában 2920 darab, főképpen aranydukátot, három aranyérmet, és egy hosszú aranyláncot találnak. A munkások megörülve a nem mindennapi leletnek, nem ismerve a törvényeket, 126 dukátot elosztottak maguk között, amelyek később hiánytalanul vlszszakerültek a Kassal Aranyklncs elnevezésű gyűjteménybe. A kincset a bratlslavai Állami Bank őrizetébe helyezték és felkérték a Szlovák Múzeumot az aranylelet anyagának előzetes feldolgozására. Később a nagy értéket a prágai Központi Állami Bankban őrizték, amíg 1940-ben átadták a prágai Nemzeti Múzeum Numizmatikai Osztályának. A gyűjtemény végleges feldolgozásával Dr. Emanuela Nohejlová-Prátovát bízták meg. A megszállás alatt nagy érdek-Drágakövekkel díszített, aranyozott pásxtorbot а XVI. száladból
