Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968 - tavasz / A Nő kézikönyve
hűségesnek lenni egymáshoz, egymást kölcsönösen támogatni és megteremteni az egészséges családi élet feltételeit. AZ EGYÜTTÉLÉS A házastársak azért lépnek házasságra, hogy tartósan együtt éljenek. (Amennyiben a törvényhozás az együttélést továbbra Is mint kötelességet tartja fenn, ezt alapelvként kezeli, amelyhez számos más tényező kapcsolódik, mint például a lakásra vonatkozó előírások, a házastársak egymástól távol eső munkahelyének kérdései s hasonlók. Ez az alapelv ugyanakkor kifejezi azt is, hogy a házastársaknak gondoskodniuk kell arról, hogy együtt lakjanak, ugyanis ez egyik legíontosabb előfeltétele, hogy a megkötött házasság jó legyen.) Ezzel szemben az említett tör vényhatározatot nem lehet oly elhatároltan magyarázni, hogy válási okként szerepeljen az, ha a házastársak egyikét szolgálati kötelessége oly messzire szólítja, hogy nem képes mindennap hazajárni otthonába. Komolyan indokolt esetekben ezt tehát nem lehet a törvény által előírt házastársi kötelesség megszegésének tekinteni. Ebből következik tehát az is, hogy a családvédelmi törvény által előírt együttélési kötelezettséget nem lehet csupán külön a lakóhely szempontjából megítélni. A házasélet teljes egészére kell ezt vonatkoztatnunk, s adott esetben az egészség s a családi élet kialakításával szoros összefüggésben kell vizsgálnunk. a házastársi hűség Állampolgáraink — kivétel nélkül valamennyien — abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy házasságkötésüknél nem kell anyagi, va- i viszonyokat szem előtt tartaniuk, tehát a ^^^^^gkötés alapja mindenképpen a kölcsönös és igazi miegértés, mélységes érzelmi vonzalom, rt a tör\|^ny inkább a válságokba jutott házáért hivatkozik a házastársi hűség köteles Eltartására, vagy ott, ahol a házastársak már nem élnek együtt, jóllehet a házasság kötemég mindig fennáll. A házassági kötelékben élő férfi és nő kapcsolatának jogi alapja az alkotmány által biztosított egyenlőség. A házastársak alapvető jogait és kötelességeit a családvédelmi törvény nem tünteti fel célzatosan, hanem úgy emlékezik meg ezekről, mint a házastársak kapcsolatának természetes tartalmáról. Ugyanis a házasság szocialista felfogása szerint e kötelékben sokkal többről van szó, mint bizonyos jogi igényekről, vagy elhatárolt jogi kötelezettségről. A szocialista házasságban elsősorban és mindenekelőtt az erkölcsi követelmények állanak előtérben: együtt élni, AZ EGÉSZSÉGES CSALÁDI KÖRNYEZET Ide tartozik a házastársak kölcsönös támoga tása is. Ezzel kapcsolatban a családvédelmi törvény világosan kimondja: A házasságon alapuló család szükségleteinek kielégítése mindkét házastárs kötelessége. Ugyanez a törvény a továbbiakban leszögezi azt is, hogyha a feleség nincsen alkalmazásban, a házvezetéssel és a gyermekneveléssel teljesíti az említett kötelesség ráeső részét. Különösen a zsenge korú gyermekek nevelése, anyai gondozása a társadalom szempontjából 4
