Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968 - tavasz / A Nő kézikönyve
A HÁZASSÁG? „A házasságot a férfi és a nő önkéntes elhatározása alapján kötik meg, tartós, harmonikus és szilárd életközösség kialakításának céljából.“ Ebből az idézetből kitűnik, hogy a ma kötött házasságok nem holmi szerződésen nyugosznak, mint ez valamikor volt, hanem alapjuk a szabad, senkitől és semmitől sem befolyásolt párválasztás. A „szabad párválasztás* a mi felfogásunk szerint nemcsak tartalom nélküli külső formát jelent, hanem elsősorban a házastársak egymás iránti kölcsönös tiszteletét, de azt is, hogy a fent említettek érdekében, mindkét fél tudjon ésszerűen alkalmazkodni egymáshoz. A házasság legfontosabb társadalmi küldetése a családalapítás. A házasságkötés feltétele az, hogy törvényes úton kössék meg. Az első köztársaság idején a jegyesek még választhattak a polgári és az egyházi esküvő között. A népi demokratikus törvényhozás a házasságkötérnek csupán polgári formáját tartja kötelezőnek, illetve ismeri el. Az iratok beszerzése A házasságkötést először írásban kell kérvényezni, mégpedig mindkét félnek egyformán. A jegyeseknek kérvényükhöz (a „jegyesek* kifejezést csupán a megszokás miatt használjuk, a törvény ezt az állapotot nem veszi figyelembe) a következő okmányokat — vagy az eredetit, vagy a közjegyző által hitelesített másolatot — kell csatolniuk: a) keresztlevelet (anyakönyvi kivonat), b) az állampolgárságot bizonyító iratot, c) a lakóhely, valamint a családi állapot (hajadon, elvált stb.) bizonyítását, amelyet az illetékes nemzeti bizottság ad ki a lakóhely szerint. A belügyminisztérium erre vonatkozó rendelkezése szerint az állampolgárságot, a családi állapotról és a lakóhelyről szóló okmányt helyettesítheti a személyi igazolvány is. A tényleges szolgálatot teljesítő katonáknál a katonakönyv is helyettesítheti az okiratot. Amennyiben a házasulandó felek egyike özvegy, elhalt házastársának halotti bizonyítványát is csatolnia kell (esetleg a bírósági ítélethozatalt a halottá nyilvánításról): mégpedig a jogerősséget bizonyító okmánnyal együtt. Abban az esetben, ha a jegyesek egyike elvált, be kell nyújtania a válást kimondó bírósági ítéletet, ugyancsak a jogerősséget bizonyító okmánnyal csatolva, mert a házasulandókat összeadó illetékeseknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a felsőbb bíróság az Ítéletet nem másította meg, (tehát arról, hogy nem lehet szó bigámiáról). Hol történik a házasságkötés? A házasság megkötésére az állami szervek által meghatározott hatóság és a helyi nemzeti bizottság van hivatva anyakönyvet vezetni. A házasságot tehát csakis az előtt a helyi nemzeti bizottság előtt lehet megkötni, amelyik az egyik házasulandó körzetében az anyakönyvet vezeti. S mivel a törvény egyik félnek sem biztosit előnyöket, a törvény szempontjából teljesen mindegy, hogy a menyasszony vagy a vőlegény állandó lakóhelyén levő nemzeti bizottság érvényesíti a házasságkötést. Kivételes, elfogadhatóan indokolt esetekben (akár a köz, akár a jegyesek szempontjából) az illetékes nemzeti bizottság megadhatja az engedélyt, hogy a házasulandók más, anyakönyvvezetéssel megbízott nemzeti bizottság előtt, vagy bármely más — a legújabb rendeletek szerint — hivatalos közeg előtt kössék meg házasságukat (pl. a szövetkezetben, vagy üzemben stb.). A házasságkötés további elengedhetetlen feltételei: 1. A férfi és a nő beleegyező nyilatkozata, 2. ezt a nyilatkozatot az erre feljogosított állami hatóság előtt kell tenni, 3. a nyilvánosság ünnepélyes hangsúlyozása, 4. két tanú aláírása, 5. a házasulandó felek nyilatkozata arról, hogy nem ismernek olyan akadályokat, amelyek házasságkötésüket meggátolnák, hogy kölcsönösen ismerik egymás egészségi állapotát, 6. a vezetéknév használatát illető okmány. Mikor nem érvényes a házasság? Abban az esetben, ha valamely fent említett, a törvényes házasságkötéshez szükséges pont, adat nem felel meg a valóságnak, tehát hamis, a házasság megkötése érvénytelen, illetve a házasságkötés csupán látszólagos. A törvénynek ilyen megsértése messzemenő jogi következményeket von maga után, mind a nő, mind a férfi részéről, sőt az ilyen érvénytelen házasságból született gyermeket is érinti. Bigámia Ha nős férfi, vagy férjezett asszony köt házasságot, akkor az érvénytelen és büntetendő. Ha a bíróság a tényt megállapítja, külön felhatalmazás nélkül is megindíthatja az eljárást, s a házasságot érvénytelennek minősítheti. A vérségi, rokoni kötelék Tehát a törvény világosan kimondja: „Házasság nem köthető leszármazottak, valamint testvérek között. Ugyanez érvényes a gyámsági kötelékre is, addig, ameddig az érvényben van. “ A gyámsági viszony megszüntetése után ez a körülmény már nem számít többé házassági akadálynak, s nem zárja ki egy későbbi házassági kötelék érvényesítését. Természetesen, e törvény értelmében apa a leányával, vagy nagyszülő az unokájával, továbbá a férfi és nőtestvérei között tiltott a házasságkötés. Az ilyen házasságot a bíróság minden további nélkül érvénytelennek nyilvánítja, sőt egyenesen kötelessége, hogy ilyen esetben megindítsa az eljárást. Kiskorúság A családvédelmi törvény szerint kiskorúak sem házasodhatnak öszsze, azaz olyan személyek, akik még nem töltötték be tizennyolcadik életévüket. A bíróság — előtyf ez a nemzeti bizottság hatáskörébe tartozott kivételesen engedélyez- j heti a házasságot: 1. minden körülmények között csupán la ^16. életév betöltése után, 2. 4adokolt, komoly esetekben, 3. a megkötendő házasságban meg kell lenni az előfeltételnek arraf hogy teljesíti társadalmi küldetését. Az engedélyt / a kiskorú fél lakóhelyén illetékes bíróság adhatja ki. Ame^umfl\4z illetékes hatóság mégis törvényesiti a házasságot, az egfá fél * tizenhat éves elmúlt még nem töltötte béllé.; életévét bírósági engedély nélkül, ez a jßzasság érvénytelen, sla f bíróság ugyancsak a felek kezdeményezése nélkül köteles megindítaifí íz eljárást. Amennyiben időközben a kiskorú betölti 18. életévét, vagy a nó gyermeket vár, a hatóság eltekint az érvénytelení|é^4!. Tizenhat éven alul egyáltalán nem szabad házasságot kötni, inért; ez a kötelék nem képes ^megfelelni társadalmi küldetésékek, fi ezenfelül egészségi szempontból is ártalmas. / 3
