Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-23 / 8. szám

iá befektetőbbel lény tanyája. Ezekben van elhelyezve a tőkési Állami Gazdaság negyvenezei tojóstyúkja. Az első háromban a csir­kéket nevelik. — Ezek' a kis „Habardok" Francia­­országban keltek — vezet bennünkel Pázmány Péter mérnök, a telep veze­tője az egyik épületbe — s Bécsen keresztül jutottak el Tőkésre. Szívós kis jószágok, az úton egy sem hullott el belőlük. Pedig aki már foglalkozott a szállításukkal, tudja, hogy a rövidebb utazásnak is vannak áldozatai. Ha eddig nem lett bajuk, Tőkésen aligha lehet. A telep udvarára csak egy fertőtlenítő folyosón jutnak be a gondozók. Az ólba — ez a kifejezés az adott esetben durva — fehér gumi­lábbeliben léphet be a látogató. S hogy valakit a csibék közé engedje­nek, arról szó sem lehet. A kíváncsi szemlélődő az előszobából egy üveg­falon nézelődhet, ahonnan egyébként az épület egész belső részét látni. Az üvegfal azért is szükséges, hogy a gon­dozó lássa, hogyan viselkednek a csi­bék. Bemenni közéjük nekik is csak ritkán kell. Az etetés, itatás automati­zált. Az előszobából szalag viszi a ta­karmányt a csirkék elé. — Gépekhez értő ember legyen, aki ide jön dolgozni — mosolyog Kollár Mária, aki a megyeri Mezőgazdasági Technikumban érettségizett s itt gon­dozó. — Szerencsére az iskolában tanul­tunk gépkezelést, különben sok baja lenne velem Pázmány mérnöknek, amíg betanít, mert itt minden gombnyomás­ra működik. A csirkéktől ötszáz méternyire van a tyúkok szállása. A Leghorn és Sasex kereszteződéséből létrejött G 11-es faj­tájú tyúkokat tartanak. Tavaly egy tyúk­tól átlagosan kétszázhúsz tojást értek el. — Sokan el sem hiszik — mondja Pázmány Péter, hiszen ezelőtt pár évvel még csak százhúsz, százharminc tojást terveztünk egy tyúkra. Amerikában kétszáztíz az egy tyúkra eső tojástermelés. A tőkésiek a két­százhúszas átlaggal meg lehetnek elé­gedve. A vezetők elégedettek is a tojástermelés magas színvonalával, a gondozók meg a munkakörnyezettel. — Heti negyvennégy órát dolgozunk — mondja Seszták Rita, az egyik fiatal gondozó. Vasárnapon kívül még van egy szabad napunk, ha nem esik is szombatra, mi szabad szombatnak mondjuk. Három műszakban dolgozunk A munka könnyű, de állandóan a munkahelyen kell tartózkodni, márcsak azért is, hogy ha valami üzemzavar állna be, hívni kell a karbantartókat. Bőséges termés, gazdag mezőgazda­­sági üzemek, páratlan szorgalommal dolgozó emberek, felelősségtudattal irányító vezetők erőfeszítésének elisme­réséül kapta 1967 májusában a duna­­szerdahelyi járás a Munkaérdemrendet. Mert az ország minden szövetkezete, járása számára ösztönző, s példamuta­tó ez a világszínvonalra jutott termelés, az odaadás, amellyel Csallóköz föld­műves népe társadalmunk, hazánk fej­lődését segíti. Konvicska Elvira Almássy Erzsébet annak ürül a legjobban, hogy a géléi szövetkezet kertészetében télen Is van munkaalkalom A tőkési Állami Gazdaság cslbeneveldéjében a napfényt villanyvilágítással helyettesítik Spáéil felvételei A demokrácia nemcsak feljogosít arra, hogy ki­mondjam nézetemet, hanem egyben attúl is függ, hogyan fogadják az emberek nézeteit, érzik-e az emberek, hogy ők is felelősek, hogy ők is eldöntik a kérdéseket, részt vállalnak munkahelyükön a fel­adatok megoldásából, a fontos társadalmi kérdések rendezéséből. A demokrácia szempontjából fontos, hogy ez a tudat erősödik-e, vagy gyengül. Rendkívül időszerű probléma a szolgáltatásokban, a kereskedelemben, a szociális és egészségügyi gondoskodásban kialakítani a falusi nőket és anyákat segítő feltételeket. Erre fel kell használni mind a szövetkezeti, mind a társadalmi eszközöket. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy nagyon fontos feladatunk rendezni a szövetkezetesek járadékbiztosításának kérdését is. Szém előtt tartjuk, hogy ezekben az években mennek nyugdíjba, akik az első szövetke­zeteket alapították. Keresni fogjuk annak lehetősé­gét, hogy gondtalan öregséget biztosítsunk számukra. Elsősorban valamennyiünk munkájától és nem utolsó sorban maguknak a szövetkezeti dolgozóknak a munkaeredményeitől függ, hogy hogyan, mikor és milyen mértékben tudjuk elképzeléseinket valóra váltani. V'alóban céltudatos figyelemmel kell töre­kednünk arra is, hogy népünk aktivitásának és tett­készségének fejlesztése során gondoskodjunk a me­zőgazdaságban dolgozó ifjúságról is. Mezőgazdasá­gunk kezdeti sikerei nemcsak az életszínvonalat növelik, hanem a földművesek egészséges öntudatát is. Éppen az ifjúság mezőgazdasági érvényesülése szempontjából rendkívül fontos a mezőgazdaság társadalmi jelentőségének növelése. Andra János, az abaral szövetkezet agronómusa a keletszlovákiai folyók szabályozásának, lecsapolá­­sának és az öntözőberendezések építésének fontos­ságát emelte ki felszólalásában. Ezt azzal indokolta, hogy a szövetkezetük a víztől megszabadított terü­leteken 44 q búzát, 450 q cukorrépát, 80 q lucernát ért el hektáronként, míg a nedves talajokon csak 9 q búza, 100 q cukorrépa és 25 q lucerna volt az utóbbi 3 év átlagos hektárhozama. Juraj Plndur, a Bratlslava-vidékí járás küldötte, a termelési igazgatóság vezetője, a mezőgazdasági termelés szakosításét és összpontosítását tartja elő­nyösnek. Hasonló témáról beszélt Köteles János is, a kassai járás küldötte. , Maria Svobodová, a öejkovi szövetkezet zootechni­­kusa a fiatalokkal kapcsolatos problémákat fejteget­te. Saját nevében Is beszélt, hiszen a legfiatalabb küldöttek egyike. Nem tartja helyesnek, hogy sok szövetkezetben a közép- vagy főiskolát végzett fiatal hosszú Időn át nem kapja meg a neki megfelelő be­osztást. Azt sem helyesli, ha a végzett fiatalt nyom­ban felelős beosztással bízzák meg. Egy-két éves gyakorlatra minden fiatalnak szüksége van. Szó esett a szövetkezetben dolgozó nők nehéz hely­zetéről Is. A szövetkezeti és a háztartási munkán kívül még a háztáji föld megmunkálása is rájuk vár. A növények vegetációs időszakában szó sem lehet pihenésről, szabadságról. viadímír Kouteck?, az Ohfiü-i szövetkezet elnöke rámutatott arra, hogy az EFSZ-ek a rendkívüli anyagi támogatásból még ma sem kapnak annyit, mint az állami gazdaságok, jóllehet, hasonló körül­mények között gazdálkodnak. Karel Méstek földművelés- és élelmezésügyi mi­niszter záróbeszédében rámutatott arra, hogy a fel­szólalások a termelés további növelésére ösztönöz­nek. Kiemelte, hogy az utóbbi években végbement fejlődés és a kongresszus tanácskozása bizonyítja, hogy szövetkezeti tagjaink szilárdan a szocializmus talaján állnak.

Next

/
Thumbnails
Contents