Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-02-10 / 6. szám
1 bölcsődébe., Érettségizett fiatal lányainkat szélnek ell eresztenünk, ha azt akarjuk, hogy megkeressék :enyerüket. — Az üzletek áruskálája kieléglti-e a keresletet? — Nagyon igényesek lettünk. Álmaink kozmoszi néreteket öltenek. A petróleumlámpák közelmúlt ilága úgy látszik nem kísért többé. Jómagam nem rzem, hogy hiányozna valami üzleteinkből. Lenne sak annyi pénzem, hogy kedvem szerint költekez.etnénk, — válaszol kérdésemre Géczy Istvánná, \ nagykaposi tízenkétéves iskola tanárának felesége, tkit — négyszobás szépen berendezett családi háza atán ítélve — a legrosszabb akarat mellett sem lehetne az ízlés terén igénytelennek mondani. Való igaz, hogy Nagykapos üzletei túlnyomórészt öreg házakban vannak. Az elárusító helyiségeken kívül nincsen raktárjuk. Mindennek természetes következménye az, hogy a kívánt árumennyiséget nem rendelhetik meg egyszerre, s nem kevésbé az a körülmény is, hogy egy túlzsúfolt odú nem hathat kellemesen a vevő szépérzékére. Nagykapos lakosai szerint ilyen értelmű kifogások elsősorban a műszaki értelmiség részéről hallhatok. — Ezek közül sokan Cseh- és Morvaország nagyvárosaiból kerültek ide — ami végeredményben érthető is, hisz Prága, 9mo, Plzeft üzleteinek fényes kirakatait alig lehetne összeegyeztetni a kisváros fényeivel. Bár akadnak lyan szép boltok, mint a virágkereskedés, amelyiek négy éve Világi Júlia a vezetője. Tóth Tiborné harmincegy éves csinos fiatalaszszony, jó néhány éve a DruSSba szálló éttermének alkalmazottja. Három kislány édesanyja, hat év óta a nőbizottság tagja. Ez idő szerint legnagyobb gondja, hol építsék tervbe vett négyszobás házukat. Hogyan szól a város problémáiról? — Nincs péksütemény, fehér kenyér is csak ritkán. Kínos indokolni, amikor a vendég nem ehet fehér kenyeret. Rossz a bölcsőde felé vezető út. Végre ki kellene építeni. Nagy sárban kell végigjárnunk naponta. Illemhelyei veszélyt rejtegetnek kisgyermekek számára. Két éve majdnem beleesett egy kislány, szerencsére idejében észrevették. Továbbá baj volt a csatornázással is. Karácsony előtt néhány napon át nem tudtunk főzni, mosni. A szál'oda fürdőszobái zárva voltak. Lívius Germán elvtárssal ülök a HNB egyik szoljában. Hogyan akarják megoldani a város problémáit? — 1967-ben készül el Nagykapos hatalmas új áruháza, 9,5 millió befektetéssel. Az áruházon kívül 2gy kilencéves iskola, egy napközi otthon épül, valamint 1967 végén, 1968 elején fogunk hozzá az új villanytelephez. Ezzel meg is oldódnának legégetőbb problémáink. A város csatornáit rendbehoztuk, s iogy a jövőben hasonló, sok nézeteltérésre okot dó fennakadás ne forduljon elő, tartalék alkatré- 4eket vásároltunk. — A nők alkalmaztatása továbbra is nagy probléma marad. Sajnos, az új villanytelep felépítésével •sak elenyésző százaléka jut munkához. Ami a fehér enyér sütését illeti, a mennyiséggel nincs baj, Galgőczy Tibor: „Az abarai halászok“ nkább szállítási zavaraink vannak. Sofőrjeink köteezték magukat, hogy időre szállítják a kenyeret. Farkasordító hideg-mar belém. A kedves öreg há«ak fölött emeletes lakóházak hirdetik az új időket, őszintén szólva ez a város egészen kellemesen lepett meg. Hiszen mindössze 1964-ben emelték városi angra. Három falut vontak össze, két egész utcája, Jtszáz lakásegysége épült, ötven családi ház építőét engedélyezték, modem harminc szobás szállo,ája, hatalmasodj kultúrháza s a kultúrháznak egy ragédiája van? — Sokszor bántón üres, akár az perjesi szlovák színház, akár a komáromi Matesz .endégszerepel — közli a kultúrház igazgatónője. Ott, ahol Erdélyi János, a költő-író, esszéista született. Haladás és döcögés — öröm és gond, ez jellemzi 967 Nagykaposát. MOYZES ILONA A kertészeti öntözőmotorok javítását György Ferenc és Mészáros Lajos tanulókra bízták — Nagyon szeretnék elárusítónő lenni, mert nagy kedvem van még a tanuláshoz, — írja K. Á. pályaválasztás előtt álló tizenöt éves tanuló. Arra a kérdésünkre, hogy „Mit szólnak ehhez szüleid?" a következő választ adta: — Szüleim szerint ez lehetetlen. Édesanyám például azt szeretné, hogy dolgozni menjek, mert szerinte kislánynak nem érdemes tanulni. Szerintem a legjobb annak, aki középiskolába megy és leérettségizik. Szüleimnek már sokszor magyaráztam, hogy nem az ő jövőjükről van szó, hanem az enyémről, de mégis kénytelen leszek beleegyezni akaratukba. És már el is érkeztünk a problémák egyikéhez, az úgynevezett „csallóközi szemlélethez". Sokan új házat építettek. Hátra van még annak berendezése, szépítése. A gyerek menjen dolgozni, keresetére szükség van otthon. Nem gondolnak arra, hogy a fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező országokban a szakmai tudáson kívül, általános műveltségre is szükség van. A magyar tannyelvű iskolák és középiskolák száma egyre szaporodik. Az idei iskolaévben 500 férőhellyel emelkedett a magyar tannyelvű középiskolák száma, az újonnan nyilt első évfolyamok által. Népgazdaságunk számára a nagyobb műveltség megszerzése igen fontos. Az olyan nézetek, melyek szerint a gyerek ne tanuljon tovább, nem válnak sem az egyén, sem az állam hasznára. Államunk egyre több lehetőséget nyújt ahhoz, hogy gyermekeink anyanyelvükön sajátíthassák el az általános műveltség és a szakképzettség magasabb fokát. Sok tanuló jelentkezik magyar nyelvű szakiskolákba is. Tanítóképzőbe, óvóképzőbe, egészségügyi iskolákba. De hol állunk a mezőgazdasági iskolák terén? Mezőgazdasági technikumot végzett dolgozóinkra népgazdaságunknak igen nagy szüksége van. Szőlészeteink, kertészeteink egyre több tanult szakmunkásra számítanak. Mezőgazdasági tanonciskoláinkban már szakképzett tanárok és mesterek képezik a jövő szakmunkásait. Ezek az iskolák még nem rendelkeznek évtizedes múlttal, de némelyik már kiharcolta tekintélyét, mint például a karvai mezőgazdasági iskola. A jó karban tartott, központi fűtéses, emeletes épületben kellemes meleg fogadott bennünket. Szép tiszta folyosók, ízléses modern berendezés. Látszik, hogy Tarina igazgató vezetésével jó kezekbe került az iskola, amelynek két tagozata van: a hároméves mezőgazdasági tanonciskola és a két éves mezőgazdasági mesterképző iskola. Mi a mezőgazdasági tanulók felől érdeklődünk Duka István igazgatóhelyettestől. — Iskolánk az országban az egyedüli magyar nyelvű szőlész, kertész, kovács és bognár szakmunkásokat képző iskola. Jelenleg kétszáz növendékünk van, akiknek internátusi ellátást is biztosítunk, mivel az ország különböző részeiről kerültek hozzánk. A lányok szőlészetet, gyümölcs- és virágkertészetet, a fiúk ezeken kivül még kovács- és bognármesterséget is tanulhatnak. A három évfolyam végeztével segédlevelet kapnak, amellyel a szakmájukban mint képzett segédmunkások helyezkedhetnek el. Jobb tanulóinknak engedélyezzük, hogy a tanonciskola második osztályából átmehessenek a mesterképző iskolába, ahol két év után mesterlevelet szerezhetnek, — adja meg a felvilágosításokat Duka elvtárs. Ami pedig a tanulmányi anyagot illeti, a középiskolák tananyagát tanítjuk. Délutánonként szakgyakorlatokat tanítanak a műhelyekben és a virágházban. Az iskola egyik tantermében a kertészeti szakon tanuló lányok a szőlővessző aprítást tanulják, mert a kertészeknek ehhez is érteniük kell. Vasas Ferenc szaktanító éppen a metszőolló fogását ellenőrzi. Itt nem kell csendben lenni, munka közben beszélgetni is lehet, és van is miről most a szülők távozása után. A kovács- és bognárműhelyeket az iskoláktól pár száz méterre fekvő internátus épületének udvarán találtuk. Mindenütt munkaruhába öltözött, piros arcú, jókedvű fiúk szorgoskodtak. Orem István II. éves kovácstanuló a szécsénykei kilencéves alapiskolából került ide és már alig várja, hogy az iskola végeztével az ipolynagyfalusi EFSZ-be menjen hegesztőnek. A virágházban inkább lányokkal találkoztunk. A melegház párás, langyos levegőjében (mert a hőmérő 12°-ot mutatott) tanulják a virágok gondozását, ápolását. — Hová siettek úgy? — kérdi tőlük Fazekas László tanítómester. — Színdarabot próbálni, — szólt Erzsiké, — már úgyis elkésünk. Hát igen, a karvai mezőgazdasági iskolában a tanulók kulturális munkát is végeznek. Jelenleg a gazdasági iskolák közötti kulturális verseny keretén belül, Sipos Jenő: „Dalol a nyár" c. darabjának előadására készülnek. Ezenkívül Zakovai Ernő zenetanár vezetésével zeneiskola is működik, amely iránt nagy az érdeklődés. Az új kultúrházban tánciskolát rendeztek, ahová csoportosan járhatnak a fiatalok. A tanulók jó ellátásáról Varga Lajos gazdasági vezető gondoskodik, a tapasztalatok szerint jól, mert a megkérdezett tanulók közül senki sem panaszkodott. Ebben az iskolában a jó szakmunkás-nevelés mellett a tanulók szellemi és erkölcsi fejlődésére is nagy gondot fordítanak. Az iskola tanárai és mesterei mindent megtesznek, hogy jó szakmunkásokat neveljenek, de ennek érdekében elvárják, hogy ne csak a gyengébb tanulók jelentkezzenek náluk felvételre, akiknek már másutt „nem sikerült", hanem maga az iskola válogathasson a kilencéves alapiskolából ide pályázó, jó és közepes eredményekkel végzett tanulók közül. Varga Magda A metszőolló helytelen tartása alaposan feltüri a kezet Ján Vrlík felv.
