Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-11-24 / 47. szám

Egy ORSZÁG hat köztársaság A fasiszták elleni felkelésben elesett tengerészek emlék­műve e szplttl kikö­tőben. Háttérben e város. Diokleclennsz dicső palotéje tövében élénk vásár folyik. Bocskorok bő válasz­tékban kaphatók. A Balkán-félsziget országa Ju­goszlávia. Tizenkilenc is fél millió lakosa van. A lakos­ság nemzetiségileg a kővetkező­képpen oszlik meg: 41,6 százalék szerb, 23,4 százalék horvát, 8,85 százalék szlovén, ЗЦЗ százalék ma­cedón, 2,8 százalék cvernogári, 2 százalékon felül magyar, ezen­kívül még albán, török stb. nem­zetiségűek. Hat szocialista köztár­saság van Jugoszláviában. Szerbia, fővárosa Zágráb, Horvátország, fő­városa Ljubljana, Szlovénia, fővá­rosa Szarajevó, Bosznia- és Her­cegovina, fővárosa Szkopje, Cver­­nogára, fővárosa Belehrad, mely egyben Jugoszlávia fővárosa is. Három hivatalos nyelv van Jugosz­láviában. Szerb-horvát, szlovén és macedón. A Jadran tengerpart a turisták és a hazai üdülni vágyók paradi­csoma. Légvonalban 628 kilométer hosszú, de a félsziget partja any­­nyira csipkézett, hogy 6116 km hosszúságban találkozik a tenger­rel. A tengerparthoz 725 sziget és szigetecske tartozik. Nem csoda, hogy a turisták ezeket a csendes, természetáldotta helyeket szívesen látogatják. Szplitben minden láto­gató Dioklecianusz palotájának haldokló szépségében gyönyörkö­dik. De nem kerüli el a tengeré­szeti múzeumot sem, ahol a tenger mély világának ismeretlen lakóit is megtekintheti az akváriumban. A műértő szemnek maradandó élményt nyújt a Mesztrovics kép­tár. A kikötőben motorcsánakok, yachtok és kis kirándulóhajók vi­dám utasai, gitár pengetéssel, dallal Indulnak hajóútra. Búg a hajókürt és a Proletárka közleke­dési hajó is Indul. Fedélzetén a Rijekától utazók, akik most száll­tak fel részben Chvarba vagy Korcsula szigetére, a többiek a gyönyörű Dubrovnikba utaznak. Dubrovnikbe, oda, ahol a közép­kor építészete egy miniatűr helyre zsúfolta össze remekeit. Körülötte a kéken hullámzó tenger, felette a tisztán sütő nap, amely meg­csillogtatja a hófehér falakat. A regényírók fantáziája csak silány utánzatát nyújtja e romantikának. A tenyérnyi helyen pezsgő keleti városok. Hűvös palotaudvarok, va­rázslatos szökőkutak. Büszke tor­nyok, mesés erkélyek. A fehér ter­méskő palotafalakon képek, kiállí­tási tárgyak, művészien kovácsolt vaskapuk. A régi város hídjánál vöröses narancsot érlel az őszi nap. A kikötővároska házalnak udvarán szelíd szentjánoskenyér fák kinálgatják édes gyümölcsüket. Ilyen a Jadran tengerpart. Aki egyszer itt volt, többször Is ide vágyik. Nemcsak a természeti szépségekért, hanem kedves, nyílt­szívű lakói miatt, akik mindenki­hez készségesek, mindenki előtt vidámak, többször is meghívják az Idegent. Legyen vendégünk, hívja el jövőre barátait is, a vi­szontlátásra I Irta és fényképezte: L. E. Chvar kikötő öble. Siívélyeaen várja a vendéget. Korcaula, ahol a legdúsabbak a pál­mafák és legjob­ban esik a stran­dolás. Dubrovnlkban a hőfehér kőből épí­tett házak és utoa­­kövek ősrégiek. De a zsalugéterek mö­gött az Üzletekben és az utcán a ma embere ál. Az őst bástyák sok száz éve dacolnak a tengerrel, s még­sem hödolnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents