Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-11-24 / 47. szám
AGZI „Örömhírrel jöttem, én e tisztes házhoz, Ha eddig nem tudták, hát tőlem hallják most, Násznagyúr megkérte Édes Ferenc lányát, És mára tűzték ki az esküvő napját. Rokonok, barátok összehívattattak, Legyenek tanúi ennek a nagy napnak. Az esküvő után lesz a dínom-dánom, Kacsa, csirke, malac, nem fogy ki a tálon. Lesz jó bor, pálinka, torták, édes sültek, Muzsika azoknak, kik meg nem vénültek. Édes Feri bátyám boldog akar lenni, Lánya lakodalmán tessék megjelenni!" A Fő utcán vágattalán vágtg AKODALOM VÁROS Я városban A keleti országrész metropolisa történetének új fejezete akkor kezdűdOtt, amikor a Kelet-szlovákiai Vasmű alapjait lerakták. Elindult felé a falu, s ezzel egész arculata megváltozott. Oj negyedek épültek, hatalmas palotái mellett szinte elvész az Óváros, amely már az Árpádok Idejében Is létezett. Kassa egyik Ilyen új negyede a Terasz. Lakosainak száma eléri a 40 ezret. A lakosság 90 százaléka fiatal, az átlagkor harminc esztendő. Nemzetiségére nézve vegyes. Éppen ez a jellegzetessége közös országunk sok nagyipari városával. Az új városban azonban sok minden hiányzik. A legszembeötlőbb, hogy nincsenek üzletel. Mintha csak valami furcsa és rossz tréfa folytán maradtak volna ki a tervből. Feltűnt, hogy a lakök bőröndöket clpel.... háiastársaknak nyilvánítom Azt tartják, hogy az ősz az esküvők, a lakodalmak évadja. Mintha a szerelmek is a természet rendjéhez alkalmazkodnának, tavasszal virágoznak és őszre megérnek. Az esküvőket ma már, különösen városon, csendben, két tanú jelenlétében kötik. A lakodalom szó lassan elveszti jelentőségét Is, mert hol vannak ma már azok a hétfalura szóló régi lakodalmak? Pedig még akadnak vidékek, ahol nem haltak ki a hagyományok, és ha mór ő03-as autóval szöktetik Is a menyasszonyt az udvaron felállított lakodalmas sátor alól, a régi szokások még megmaradtak. Messzire kellett utaznunk, hogy igazi lakodalmat lássunk, mégpedig olyat, ahol egy esküvő kedvéért két faluban állt a dínomdánom. Madar 417-es és Marcellháza 407 számú házának udvarán lázas készülődés folyik a lakodalomra. A két család majd négyszáz hivatalos vendégét nem is tudták volna egy háznál elhelyezni. Ezért húzta november netek. Az az őrzésem támadt, mintha egy új népvándorlásnak lennék közvetlen szemtanúja. Megkérdeztem az egyik házaspárt, ml történt... Borovka Viktor cseh származású ember, a felesége ukrán — magyarul Is beszél — Ostl nad Labem-röl jöttek Ide három évvel ezelőtt. Mindketten a Keletszlovákiai Vasmű alkalmazottal. A Terasznak 13 kerülete van. ök a Lunik VlI-ben laknak. Vásárolni az I. vagy a II. kerületbe járnak, mert csak ott van egyegy áruház. Azokban ugyan sok minden megtalálható — élelmiszertől konfekcióig —, de ez a távolságon mit sem változtat. Ugyancsak ide Járnak a tisztítóba Is. Ha vásárolni Jönnek, akkor lehetőleg mindent megvesznek, ami háztartásukban hiányzik, hogy ne kelljen mindennap megtenniük az utat. Gyalog Járnak ugyanis, mert villamos ott nem közlekedik. A délelőtti műszakról hazatérő munkások nem engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy megebédeljenek, ha történetesen azon a héten van szükség a kimosott fehérneműre, mert az üzlet csak 16 óráig van nyitva. Csupán a hét egyik napján tartanak nyitva 19 örálg. Akadnak ezenfelül egyéb panaszok Is, melyek megkeserítik az új lakök szája ízét. Éva Zágorová banktisztviselőnő, Pferovről került a Teraszra. Szép a lakása, két kis gyermek édesanyja. Meg Is lenne elégedve az életével, ha... — Sajnok, a Terasz egynémely lakója nagyon fegyelmezetlen. Az ablakból dobálják ki a szemetet. Múltkor a kisajtolt riblzlit nedves állapotban dobta ki valaki a negyedik emeletről. Egészen megszokott látvány például az, hogy a lerágott kukoricacsöveket kiröpítik az ablakon, vagy hogy a szőnyegeket az ablakban porolják. Gyarmathy Gyula, a Kelet-szlovákiai Gépgyár sok éves alkalmazottja fiatal házas. Apró gyermekei vannak. így nyilatkozik:
