Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-10-13 / 41. szám
Х/яшо/к, A huszonegy ágyúlövés hallatára még a napsugár sem tudta legyőzni kíváncsiságát és szétkergetve a várost reggel óta öntöző esőfelhőket, aranysugarait küldte az érkező hajók elé. Sok száz ember gyűlt össze a bratlslavai Duna-parton a fekete-tengeri szovjet hadiflotta folyami hajóraja érkezésének hírére. A szürkére festett, színes lobogókkal díszített, hétszáz tonnás parancsnoki hajó és két ágyúnaszád pontosan két órakor vetett horgonyt a bratlslavai személyhajózási kikötőben. A katonazenekar friss taktusára katonák, virágcsokros pionírok, vidáman Integető embertömeg sorfala között léptek szárazföldre Nyikolaj Zsolobov első kapitány, a szovjet hajóegységek parancsnoka, Szergej Resetov első kapitány, a Szovjetunió Hőse, Ny. M. Popov harmadkapitány, Iván Szoljannyíkov másodkapitány, aki már civilben kísérte el a hosszú útra az ifjú tengerészeket. Nyolcvanöt fehér tengerészsapka világított a szovjet flotta képviselőinek fogadásán, amelyen a csehszlovák fegyveres erők magasrangú vezetőin kívül városunk társadalmi és politikai személyiségei is jelen voltak. A szovjet tengerészek baráti látogatásának különös jelentőséget ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulója. Ebből az alkalomból hozták el a vén Duna országaiba, most huszonkét év után, a második világháború tengerészveteránjai a szovjet hajósok baráti üdvözletét. 1945 tavaszán elhallgattak az ágyúk, megszűntek a légiriadók, és a béke boldog érzése lett úrrá a felszabadult országok felett. A hős szovjet katonák nemcsak о háború kegyetlen éveiben, de az új élet születésénél is segítő kezet nyújtottak. A Duna menti országok legfontosabb közlekedési ütőeréből, a Dunából, a fekete-tengeri flotta hadihajó-egységei távolították el az aknákat, hajóroncsokat. Nem jártak ezek a veszélyes munkák áldozatok nélkül. A tisztogató munkálatok közben a flotta két aknaszedő hajója felrobbant és a tengerészek közül sokan életüket vesztették. Csehszlovák területen, Medve községnél, a 139. számú aknaszedő süllyedt el legénységével együtt... Most ismét itt járnak a régi harcok mezején, és emlékeznek ... A szovjet hadihajók nagy érdeklődést keltettek a Duna partján. Megérkezésük után nemsokára megnyitották a hajóhldat a kíváncsiak előtt. Kicsik, nagyok, fiatalok, öregek váltogatják egymást a hajó fedélzetén. A szolgálatos tengeré-2. 5. 2 Nyikolaj Zsolobov első kapitány, a szovjet hajóegységek parancsnoka Fogadtatás a Duna-parton 3. A Nemzetközi Nőnap üzemének megtekintése közben 4. Új barátok között Hajókötélnek kicsit gyenge lenne F. Spácil felv. 3 szék türelmesen magyarázzák az ágyúk működését. A többi tengerész ezalatt ismerkedik a város lakóival, emlékeivel, gyáraival, üzemeivel, épülő új városrészeivel, a csehszlovák nép életével. A „Nemzetközi Nőnap" üzemben nagy szeretettel fogadták a szovjet tengerészek egyik csoportját. Pavol Pavlik igazgató szeretettel köszöntötte a szovjet tengerészeket és dr. Prlelozn^ elvtársat, a bratlslavai MNV elnökét. Megmutatta a gyár legmodernebb és legnehezebb feltételek mellett dolgozó részlegeit. Az üzem termelésének huszonnyolc százalékát exportálják. Több szovjet gyártmányú gép működik a különböző csarnokokban, és a gépek teljesítményével mindenki elégedett. A gyár szociális berendezéseit Illés Viktória, az üzem szakszervezeti elnöknője Ismertette. Az üzem, amely ebben az évben ünnepelte fennállásának 65 éves jubileumát, évről évre épül és modernebb lesz. Erről a vendégek is meggyőződtek. A szovjet tengerészeket négynapi bratlslavai tartózkodásuk alatt sok látnivaló várta. Baráti beszélgetések, látogatások, a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzása a Slavinon, a Slovnaft megtekintése, városnézés, Devín-vára. A fiatalok számára felejthetetlen találkozás volt a Jón 2izka katonaiskola növendékeivel. Szombat este pedig ismerkedés Bratislava ifjúságával a „Hajós klubban" megrendezett műsoros est keretében. A már civil ruhát viselő, rokonszenves Iván Szoljannyíkov nyugalmazott kapitány ruhájáról csak a váll-lap hiányzik. Mellén számtalan kitüntetés csillog, és szíve alatt a budapesti harcokban tanúsított hősiességéért kapott kitüntetés, a Vörös Csillag Érdemrend, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományozott neki 1955-ben. A közvetlen, egyenes beszédű ember szívesen válaszol kérdéseimre: — Bratlslavában 1945 augusztusától 1946 márciusáig szolgáltam. A város folyamőrségi parancsnoka voltam. Emlékszem még a felrobbantott Duna-hídra, a pontonhíd építésére. A régi váralja, szűk kis utcáival azóta eltűnt. A kiégett falak helyett teljes pompájában büszkélkedik a vár. 1946-tól 1948-ig az aknaszedő flotta parancsnoka voltam. Jugoszláviától — Bratislaváig tisztítottuk a Duna medrét. Nagy örömmel tértem most vissza, a számomra mindig oly kedves városba. Lakóit már a felszabaduláskor megszerettem. Közvetlenek, barátságosak, szívélyesek, vidámak, akárcsak a szovjet emberek. Most, húsz év után is ilyeneknek találtam őket. Hétfőn reggelre üres lett a kikötő. Elbúcsúztunk vendégeinktől: a feketetengeri hadihajó-flotta hős parancsnokaitól és legénységétől. Szinte hiányoznak a fehér matrózsapkás vidám tengerészek a Duna partjáról és a hajóról hallatszó — Moszkvai éjszakák — lágy, andalgó dallama. VARGA MAGDA 4 5
