Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-06-23 / 25. szám

“f ündérke és a többiek Nagyon kedves nő lehetett, a férfiak Tündér­kének becézték. Pedig biztosan nem volt tündér, mert rövid együttlétük alatt súlyos nemi beteg­séggel, szifilisszel fertőzött meg egy román ál­lampolgárt. Tavaly decemberben történt. A bra­­tislavai bőrgyógyászati intézet értesítést kapott Romániából, hogy a fertőzésre Itt került sor. Sajnos, a megfertőzött egyén Tündérkének sem a vezeték, sem a keresztnevét nem tudta. Csak a felejthetetlen éjszakára emlékezett, amit a Carlton szállodában együtt töltöttek. Tündérke keresésébe bekapcsolódtak a közbiztonsági szer­vek is, hogy felkutassák a fertőzés okozóját. Nézzük a legveszélyesebb nemi betegség sta­tisztikáját, az új megbetegedésekről készült ki­mutatásokat. Hatvanéves korig világviszonylat­ban süllyedő Irányú a görbe, majd hirtelen emel­kedik. Íme néhány szám az új megbetegedések­ről. (Zárójelben az évet tüntettük fel.) Franciaország (1958) 1461 (1963) 4749 Svédország (1958) 75 (1963) 332 Marokko (1959) 1134 (1963) 2690 Kanada (1957) 192 (1963) 845 Hazánkban jegyeztük a legalacsonyabb számot 1963-ban. Az egész országban csak öt megbete­gedés fordult elő. Egy évvel később azonban már huszonöt, 1965-ben hetvenhét. Ebből Szlovákiá­ban csak egy. De tavaly már Itt is öt esetben fordult elő megbetegedés! — Ez még nem olyan borzasztó szám — fordu­lunk MUDr. CSc. Hegyi docenshez. Az ő hatáskö­rébe tartozik ugyanis a Nyugat-Szlovákiai Kerü­letben előforduló nemi betegségek elleni harc. — Egy év alatt öt megbetegedés valóban nem sok. Ne felejtsük azt azonban, hogy két évvel ezelőtt még csak egy esetünk volt. S ha egy eset­ről ötre ugrik a görbe, veszélyes helyzettel ál­lunk szemben. Egy az öthöz*az ötszáz százalék. Ez már aggasztó arány. Különösen, ha fi­gyelembe vesszük az előző időszak csökkenő ten­denciáját. Tény az, hogy a nemi betegségekkel szembeni éberség az utóbbi években meggyengült. A há­ború után eredményesen kezelték a legelterjed­tebb nemi betegséget, a trippert. A hatásos gyógyszerek, az öngyógyítás lehetősége elterel­te a figyelmet a fertőzés lehetőségének fennállá­sáról. A tripperes megbetegedések száma pedig ép­pen úgy emelkedik, mint a szifilíszes eseteké. A Nyugat-Szlovákiai Kerületben ilyen a helyzet számokban kifejezve: Év Megbetegedések 1961 220 1962 259 1963 351 s a s > a IM ЧВ > О >. a 3 a eo — □ 1984 1965 1966 csaknem a fe 499 504 732 (Ennek a számnak Bratislavára esik). Ez az állandó emelkedés nyugtalanít bennün­ket és támaszt egyre nagyobb Igényeket a der­­matológiai szolgálattal szemben — magyarázza MUDr. E. Hegyi. — Gyors beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozhassuk az egészsé­ges emberek megfertőzését. Ezt a gyorsaságot a betegség felismerése és a diagnózis megállapí­tása határozza meg. Ehhez pedig Bratislavában nem jók a feltételek. A bőrgyógyászati Intézet átmeneti székhelyén, a főrévl kastélyban kevés a fekvőhely. Ez pedig nehezíti, néha lehetetlenné teszi a munkát. Tavaly decemberben az egyik bratislavaí ren­delőintézetbe került egyénnél trippert fedeztek fel. Elmondta, hogy pár nappal azelőtt szórako­zott a Tramin-vendéglőben. Együtt töltötték az éjszakát is. Reggel elkísérte a lányt a Safárik térre, aki felszállt a ligetfalusi autóbuszra. A fiú csak a lány keresztnevét tudta. Ügy tizenkilenc évesnek nézte. Pénzt nem adott neki. A fiút ki­kezelték. De a lányról volt sző. Talán nem is tud­ja, hogy beteg, s másokat is megfertőz. Ki tud­ja, hány új ismerőst szerzett azóta. Felkértük a közbiztonsági szerveket, kerítsék elő. Nem sike­rült. Nincs olyan nyilvántartás, ami lehetővé ten­né a körzetekben a gyors felderítést, ha ilyen megbetegedések fordulnak elő. Külön depisztáclós nővéreket képeztünk ki. Az ő feladatuk éppen az ilyen hangyamunka lenne. De létszámukat a relatív nyugalom Időszakában csökkentették. Már akkor is több eredménnyel dolgozhatnánk, ha minden járásban lenne egy depisztációs nővér. Kárbavész a kiképzésük, ha máshova osztják be őket. Hogy milyen nagy szükség volna rájuk, egy dél-szlovákiai eset is igazolja. Novemberben egy betegnél a szifilisz első stádiumát állapították meg. Osztravai tartózkodása alatt, egy futó kap­csolat „emlékeként" hozta haza. Sajnos, nem sikerült az osztravai fertőzőt sem megtalálni, sem azt lehetővé tenni, hogy a feleségét ne fertőzze meg. A járásban ezután kineveztek egy depisztációs nővért. De miért kellett megvárni, amíg megtörtént a baj? Igaz, van még sok egyéb probléma is. Az egészségügyi dolgozók együttműködése sem éri el a kívánt színvonalat. Dr. Hegyi G. Hudáková mérnökkel 948 tripperes megbetegedést vizsgált ki. Megállapították, hogy a betegek 55,3 százalé­ka saját elhatározásából fordult orvoshoz, s csak nagyon kevés esetben küldik az orvosok őket venerológiai kivizsgálásra. Az elemzés során az is kiderült, hogy a nemi betegségben szenvedő nőknek csak 4,1 százalékát küldték a női gyó­gyászok speciális kezelésre. Elengedhetetlen, hogy a nőgyógyászok a más­féle nőgyógyászati vizsgálatok során észlelt ne­mi betegséget is azonnal jelentsék, s kezeltessék. Rendkívül fontos a nemi betegek nyilvántartása Is. Viszont a gyakorlatban éppen ezzel kapcsolat­ban merülnek fel nehézségek, s ez akadályozza az orvosok és a közbiztonsági szervek együttmű­ködését. A közbiztonsági szervek ismerik ugyan a prostitúció és az élősködés gyanúja alatt álló személyeket, de a nyilvántartást nem bocsáthat­ják az orvosok rendelkezésére. Az orvosokat is kötelezi a titoktartás és így ők sem informálhat­ják a közbiztonságot gyanús betegeikről. S így dolgozik egymás mellett két fontos intézmény, amely sosem tájékoztathatja egymást konkrét részletekben, hogy meg ne sértsék a törvényes előírásokat. A kimutatások szerint a tripperes megbetege­dések hetven százaléka (nőknél 74 százalék) harmincéves korig fordul elő. Komoly figyel­meztető következménye a gyógyíthatatlan med­dőség! Ezért elengedhetetlen, hogy azonnal foganato­sítsunk néhány intézkedést: Fokozottabban gondoskodjunk az ifjúság egész­ségügyi neveléséről. Oldjuk meg a depisztációs nővérek problémá­ját, hogy meggyorsítsuk a betegek kikeresését, s megakadályozzuk a további fertőzéseket. Legalább minimális fekvőhelyet biztosítsunk kórházainkban a nemi betegek részére Pontosan tartsuk nyilván a nemi betegeket. Tündérke esetét említettük. A mai napig isme­retlen. De nemcsak ő, sokan mások Is, férfiak és nők egyaránt. Ismeretlenek és ezért rendkívül veszélyesek környezetük és önmaguk számára is. Orvoshoz kell fordulniuk. Nemcsak azért, mert mások megfertőzése bűncselekmény, amiért fe­lelniük kell, hanem azért, mert mint minden betegséget, ezt is gyógyítani kell. G. FŰLDI PÁRlUCBBI 21 rablótámadás, 210 gyilkosság és gyilkossági kísérlet, 1386 támadás, 4441 zsebtolvajlás, 14125 betörés, 19903 autó fosztogatás, 34056 jármű elrab­lása — ebből 20092 személyautó — ez az elmúlt év bűnözési mérlege Párizsban. Tehát — az alvilág „dolgozik“. A háború előtti évekhez viszonyítva azonban, megváltozott, A za­jos, sűrűn látogatott lokálokból és a neonfényből, a csendes eldugott utcácskák diszkrét kiskocsmáiba és apró szállodáiba vonultak vissza. Pl. a Bastille­­negyedben levő, ártatlannak látszó „A három ka­csához“ címzett vendéglő pincéjében van az alvilág „bírósága", ott kínoznak és végeznek ki embereket, míg felettük az étteremben a mit sem sejtő pári­zsiak nyugodtan ebédelnek. Az ún. „nagy fogások" egyre ritkábban fordulnak elő. A riasztóberendezések tökéletesedése, megne­hezítette a banditák „munkáját". Ez a tény egy jellegzetes következményt is vont maga után, és­pedig azt, hogy míg a háború előtt a bűnözők le­nézték a kerítéssel foglalkozó „kollégáikat", ma ez az ágazat a legjövedelmezőbb. A prostitúció a bűnözés „bankjává" vált. A prostituáltak havonta átlagosan legalább egy­millió régi frankot keresnek, és csak Párizsban 5000—6000 prostituált él. A „vállalkozók" számára ez tehát évente 70 milliárd régi frank nyereséget jelent. Vagyis nyugodtan állítható, — ha csak a párizsi prostitúciót vesszük is figyelembe, — hogy ez a legjövedelmezőbb üzletág Franciaországban. A C. R. E. P. S. (a Szaharai Kőolajvtzsgáló és Ki­termelő Társaság), amely tavaly a legnagyobb ha­szonnal dicsekedhetett, csak 20 milliárd frank nye­reséget ért el, azaz alig egyharmadát az előzőnek. A Renault művek 60000 embert foglalkoztatnak, évt nyereségük tavaly 600 millió frank volt, ami még egy századrésze sem az említett 70 mílltárd­­nak. Véget vetni a prostitúciónak annál az egyszerű oknál fogva lehetetlen, mert Franciaországban nincs betiltva. 1946-ban elrendelték a nyilvános há­zak bezárását, azonban a személyes szabadság ne­vében meghagyták a prostitúció szabadságát. Csak a „férfi-hajhászást" büntetik, de ezt is inkább jel­képesen — jelentéktelen bírsággal. Kerítés eseté­ben már szigorúbb a törvény: három évi börtön jár érte. A tettesre azonban rá kell bizonyítani, hogy „szándékosan" és „ismételten" fogadott el pénzt. Ez azt jelenti, hogy a lánynak kell vallania ellene, — és ez az életben soha nem fordul elől A rendőrségnek egyelőre csak egy hathatós el­lenszere van: felelősségre vonni a szállodatulajdo­nosokat, akik a szobákat prostitúció céljára bér­beadják. A 200 „speciális“ szállodából 1958-ig 27- et véglegesen bezártak. Ma úgy játsszák ki a tör­vényt, hogy minden bírósági eljárás után leváltják az igazgatót. Az alvilág elsődlegesen érdekelt ab­ban, hogy az „üzem“ tovább működhessen. Es az alvilág szörnyű hatalom, a lányok munkájával megkeresett mtlliárdok teszik azzá. Az erkölcsi problémán túl tehát a prostitúció ez okból a köz­rend problémája is. A prostitúció világában azonban nem minden férfi játssza a „védelmező“ szerepét. Sokan kö­zülük az ún. „alvilági szexet“ képviselik: lánynak öltözött férfiak. A prostituáltak barátnak, az or­vosok — betegeknek tekintik őket. A rendőrségnek nem jelentenek komolyabb problémát — számuk alig százra tehető egész Párizsban és ezenkívül: a prostitúciónak ez a formája a törvény értelmé­ben nem tekinthető különleges bűntettnek. Azon­ban már helyzetük kettőssége is jelentősen befo­lyásolja a francia főváros éjszakáinak amúgy is nehéz, jullasztó levegőjét. Paris Match Válaszok a 7. oldal kérdéseire IS—20 pont: Túlságosan kiegyensúlyozott egyéniség, aki nehe­zen veszti el nyugalmát. Tehetséges, nagyon meg­bízható, de nem kezdeményező, inkább unalmas. Szereti a bizonyosságot, a hagyományokat. Házas sága nagyon szilárd, szinte megingathatatlan. 8—14 pont: Inkább „emberi" mint kiegyensúlyozott, de egy kissé beképzelt. Könnyen és gyorsan meghatódik, előítéletei vannak és az első benyomások alapján Ítél. Kísérletező és kiszámíthatatlan típus. 8 pontnál kevesebb: Lenyűgöző, kellemes, de könnyen megunható embe­ri kaméleon, aki környezete és hangulata szerint változtatja természetét. Hangulatember, akire igen gyakran bat zavarólag a környezete. A túlzott tökéletesség látszatára törekedve, sokszor válik felületessé. Kellemes társalgó, aki azonban túlsá gosan gyakori változásai miatt gyorsan terhessé válhat.

Next

/
Thumbnails
Contents