Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-06 / 1. szám
fél s i ke r Az új gazdaságirányítás elveivel összhangban a nemzeti bizottságok hatásköre is lényegesen megváltozott. Az év elejétől kezdve önállóan tervezik feladataikat és fiiggetlenUI gazdálkodnak anyagi eszközeikkel is. Azelőtt a nemzeti bizottságok az állami költségvetésre voltak utalva. Ma közvetlen érdekük, hogy egyre több anyagi forrásra tegyenek szert és jövedelmüket a köz érdekében minél előnyösebben gyümölcsöztessék. Lelkes Irén, ■ helyi nemsetl bizottság elnöke Fényképezte: Гг. Spáűll — Nem ért bennünket meglepetés, amikor a nemzeti bizottságok önálló gazdálkodásáról szóiá határozatot megkaptuk — fogadott bennünket Lelkes Irén, a felbári HNB elnöke, amikor ezzel kapcsolatos kérdésünkkel felkerestük. Lelkes Irén hat évvel ezelőtt került a nemzeti bizottság élére. Járatos már a vezetői munkában. A szomszéd faluból, Bodakról való. Ismeri az Itt élő embereket, problémáikat, s mindig megtalálja a módját, hogy közelebb férkőzzék a szívükhöz. Felbáron, Sülyben és Bodakon, azokban a falvakban, amelyek a nemzeti bizottsághoz tartoznak, az idő lomtárába került a bizalmatlanság, ami máshol még a női vezetőket körülveszi. Nem Is volt okuk az embereknek a bizalmatlanságra, mert a HNB elnökének közbenjárására sok minden megváltozott a faluban, önkiszolgáló élelmiszerüzlet, vendéglátóipari üzem épült, várótermek az autóbuszmegállókhoz, felszerelték az utcai világítást. — Ezekhez az építkezésekhez az anyagiakat természetesen a járási nemzeti bizottságtól kaptuk. Az új gazdaságirányítás értelmében újabb építkezések esetén nekünk kell előteremteni az anyagiakat. Mit szándékoznak tenni, hogy ezután se legyenek anyagi gondjaik? — Ahelyett, hogy elmondanám, nézzük megl A falutól nem messze, egy rét közepén épül az új téglaégető. Egy méter széles, száz méter hosszú betonsávok, egymástól négy-öt méter távolságban. Felettük vasrudakon álló tetőzet. Ezek alatt szárad majd a tégla. Három már készen van, a negyediket most készítik. Lelkes Péter, Bognár József, író József forgolódnak az építkezés körül. Mindhárman idős emberek, nyugdíjasok. — Jól jön egy kis kereset a nyugdíj mellé mondják. Tőlük nem messze fiatal munkások a gödörből földet lapátolnak. A huszonöt centiméter vastag termőréteg alatti anyag a tégla alapanyaga Fogcsikorgató a hideg, az ő homlokuk mégis verej tékes. Nem könnyű a kubikos munka, de jól fizetik — Nyolc koronát fizetünk egy köbméter föld át forgatásáért — mondja Világi Imre, a helyi gazdái kodási üzemek vezetője. Egy ember nyolc árai munkaidő alatt forgat át nyolc-tíz köbmétert. Ünnepek idején sok e munkája a felbári fodrásinönek, Horváth Mártának Is — Ahol eddig dolgoztunk, ott sem kerestünk többet, némelyikünk még ennyit se — mondják. — S ráadásul mindennap utazniuk kellett. Volt, aki száz kilométert Is naponta. Olyan Is akadt, aki csak hetenként egyszer mehetett haza a családjához. S a munka nem volt kevesebb. Most még ebédre Is hazajárhatnak. Ha felépül a téglaégető, tizenöt embernek ad majd állandó munkalehetőséget. 12 000 téglát készítenek majd naponta. Az 1965-ös árvíz utáni nagyarányú építkezés felemésztette az ország építőanyagkészletét. Hiánycikk lett a tégla Is. Ennek a kis üzemnek az lesz a küldetése, hogy legalább a helyi nemzeti bizottsághoz tartozó három falu lakosainak Igényelt kielégítse. A NHB-nek pedig bevételi forrása lesz. Van azonban a felbári Nemzeti Bizottságnak több, már működő helyi gazdálkodási üzeme Is. Ezek az 1966-os évet 200 000 korona tiszta nyereséggel zárták. A kultúrotthon végében levő varroda alkalmazottait éppen munka közben találtuk. A varroda vezetője, Fekete Erzsébet, Lelkes Ilona, a vendéglátóipari üzem vezetőjén próbálta az új, még csak összefércelt ruhát. így még nem sokat áruit el a „mű*, de a megrendelő, Lelkesné bízik a kis szalon varrónőiben. — En csak itt varratok. Vannak a faluban otthon dolgozó varrónők Is, talán olcsóbb Is lenne, de hiába, nem úgy áll a ruha, ahogy szeretném. — Aki itt varrat, elégedett — dicséri a varrónőket Fodor Mária óvónő. A varrónők annál kevésbé elégedettek. — Kevés a munka — panaszkodnak. — Csak ünnepek előtt több valamivel. S mivel a forgalom szerint fizetik őket, bizony nem keresnek valami sokat. — Megpróbáljuk úgy orvosolni — latolgatja Lelkesné, a HNB elnöke, — hogy arra az Időre, amikor nincs elég megrendelés, szalagmunkát vállalunk a rokkant — vagy termelőszövetkezetekből. Kevés ilyen jól dolgozó varroda van a dunaszerdahelyl járásban. Nem lehet valamilyen mádon felhívni rá a környező falvak figyelmét Is? Például a járási újságban, vagy a falu szélén egy reklám-A gépjavító műhelyben megjavítják as átutalók elromlott gápjárművát te A varrodában divatos ruhák kássűlnek. Megrendeléseket nemcsak helybeliektől fogadnak ell táblával? Egy szórakoztató, zenés est keretében divatbemutatót Is tarthatnának az általuk varrt ruhákból. Bizonyára vállalnák erre az estére a megrendelők, s a szép bárt lányok a manökenek szerepét. Ott látnák meg Igazán az asszonyok, mekkora a különbség, ha a hozzá nem értő szomszédasszonyok állítják össze a ruhát, vagy ha a varrodában varratják. Sajnos, Horváth Márta fodrásznőnek Is hasonló problémája van. Csak az a különbség, hogy neki még a HNB elnöke sem tud munkát szerezni. A lakatosműhely munkája Iránt Is egyre nagyobb az érdeklődés. — Sok a faluban a motorkerékpár, egyre többen vásárolnak autót Is. A klsebb-nagyobb javításokat ml végezzük. De az sem ritka eset, hogy egy éppen arra haladó gépkocsi tulajdonosa kér meg bennünket, hogy az útközben esett hibát kijavítsuk a kocsin. Szívesen megtesszük, ha van alkatrész. — De Világi elvtárs arcán látni, hogy ez Felbáron Is gondot okoz. Az a legbosszantóbb, hogy sokszor nem tudják pótolni a filléreket érő alkatrészt, mert nem kapni. A lakatosműhely alkalmazottal órabérért dolgoznak. Itt nehéz volna megállapítani a forgalmat. A fizetési iránymutató az, hogy egy óra alatt 11 korona értékű munkát kell elvégezniük, amiből hét koronát fizetnek ki nekik. Tehát ráfizetésről Itt sem lehet szó. — Szükségünk van a pénzre — szögezi le az elnökasszony. — Szolgáltatások házát akarunk építeni, a nemzeti bizottságnak Is új épület kellene, a mostani kicsi is, vizes Is. Nagyobb kultúrotthonra Is szükség lenne. Az 1970-lg szóló tervekben sportpálya, strandfürdő építése Is szerepel. Hogy sikerül-e? Az új gazdaságirányítási rendszer komoly igényeket támaszt a vezetőkkel szemben. Talpraesett, ügyes kezű, Jól gazdálkodó embereket kíván. Felbáron ebben nincs hiány. Lelkes Irénnek nem okoz gondot a nagyobb önállóság, hiszen lényegében már megkezdték ezt a munkát. A jó kezdet pedig — s ez a régi bölcsesség még ma sem múlta Idejét — már egymagában fél slkerl Kovács Elvira