Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-03-31 / 13. szám
fXO R I T É К О N kívüli fizetések Nemrég adták át a pécsi egyetemi városrész — Mecsek lábánál épült 400 ágyas klinikáját. A szép és célszerű épületkomplexumot Gádoros Lajos építőművész tervei szerint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat építette A magyar sport-utánpótlás biztosi fására alakultak a központi sport iskolák ben. Csaknem 3000 új osztályterem, 73 előadó- és 134 tornaterem épült. Az utóbbi években a tanyai gyerekek tanulási körülményeinek a javítása, a szakrendszerű oktatás szélesítése, a falusi és a városi iskolák közti színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében különösen sokat tettek az oktatási szervek. A szakrendszerű oktatásban részesülő felső tagozatos diákok aránya az 1960. évi 81,6 százalékról az idei tanévre 92,3 százalékra emelkedett. Azt az előrehaladást elsősorban a körzeti iskolák hálózatának fokozatos kiépítésével és az általános iskolai diákotthonok, az úgynevezett tanyai kollégiumok létesítésével lehetett elérni. A magasabb színvonalon tanító körzeti iskolákba bejáró gyerekek száma az ötéves terv végére meghaladta az 58 ezret. Az általános iskolai diákott-Népviseietbe öltözött lányok Decsen honokban pedig — jórészt a tanácsok törődése, odaadó tevékenysége következtében — ma már csaknem 4000 felső tagozatos tanyai diáknak biztosítottak jő körülményeket a tanuláshoz. jelentős összegeket fordítottak a középiskolák fejlesztésére is. Bizonyítja ezt, hogy a középiskolai beruházások összege a második ötéves tervben meghaladta a 729,6 millió forintot. 796 új tanterem épült, de a középiskolai osztálytermek száma ennél többel, összesen 1170 teremmel szaporodott. A felső fokú képesítéssel rendelkező szakemberek iránti igény növekedésével párhuzamosan jelentősen fejlődtek és korszerűsödtek az egyetemek és főiskolák. A második ötéves terv idején a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó felső fokú oktatási intézmények fejlesztésére 771,8 millió forintot használtak fel. Rendkívül jelentős, hogy a fizikai dolgozók gyerekeinek aránya az egyetemeken és a főiskolákon lépést tudott tartani a nagyarányú létszámnövekedéssel, sőt országos mértékben néhány százalékkal még javult is. Ehhez nagymértékben hozzájárult a kollégiumi hálózat fejlesztése, valamint a diák szociális juttatások növelése. A szociális juttatás valamilyen formájában! részesülő hallgatók száma a második ötéves terv alatt MTI felvételei 20 800-ról 47 600-ra emelkedett, s 1965-re a hallgatók 93,4 százaléka kapott rendszeres anyagi támogatást. A hallgatók közül 1965- ben négyszer annyian részesültek társadalmi ösztöndíjban, s kétszer annyian menzai ellátásban, mint 1960-ban. Mind nagyobb támogatásban részesül a tömegek művelődését, a szocialista gondolkodást és magatartást formáló népművelési és művészeti tevékenység is. A tanácsi népművelési beruházásokra a második ötéves tervben különböző erőforrásokból 888 millió forintot fordítottak, a központi népművelési beruházásokra pedig további 242 milliót használtak fel. Évről évre javulnak az iskolák korszerűsítésének, fejlesztésének, a dolgozók műveltségi színvonala emelésének lehetőségei. Bizonyítja ez, hogy mennyire igaza volt a két háború között Földes Ferencnek, a kommunista kultúrpolitikusnak, amikor azt írta: „A szegény néprétegek kultúrkérdése kulturális síkon nem oldható meg ... marad tehát a társadalmi megoldás.“ Legyőzték a régi társadalmi rendet, s ez adta meg a lehetőséget a kulturális felemelkedéshez. A márciusi választáson a magyar nép ezt úgy vette tudomásul, hogy lelkesen a népfront jelöltjeire szavazott. összkomfortos lakásban. A munkás lánya nem választ munkást, mert véleménye szerint egy művezető, vagy mérnök boldogabbá teszi és ezenkívül villanykályhát is vesz neki. A kiskereskedő lánya nem kereskedőről, hanem orvosról vagy ügyvédről álmodozik, a gazdag vagy nemesi családok lányai viszont nem hajlandók egy rangjukon aluli házasság miatt elveszteni osztályhelyzetükből származó előnyüket. Hasonló a helyzet a falvakban is, ahol a lányok városi ember mellett képzelik el jövőjüket. Ezért a munkás- és parasztcsaládok fiai nehezen kapnak feleséget és nagy számmal keresik fel a házasságközvetítő irodákat. Tehát: a férjvadászat ma is folyik, csak éppen nem mindenkire vadásznak. A lányok több esetben kijelentik, hogy hajlandók férjhez menni minden faji, vallási, vagy társadalmi előítélet mellőzésével, a valóságban azonban csupán négy százalékuk hagyja figyelmen kívül a vallási és társadalmi korlátokat. Elsősorban a szülők ragaszkodnak ezekhez a szempontokhoz és csak a lányok 3 százaléka szegül ellen a szülői akaratnak a párválasztás kérdésében. Természetesen a szexuális szabadság is jelentősen enyhítette a házasságkötés egyik legérzékenyebb problémáját. Míg néhány évvel ezelőtt a lányok nagyobb része attól tartott, hogy pártában marad, ha nem őrzi meg érintetlenségét, ma ehhez csupán a férfiak 15 százaléka ragaszkodik és a házasságkötések 72 százaléka egy már meglevő viszonyt legalizál. Ami a vadászat módszereit illeti, nem történt változás. Még a terep sem változott. A fiatalok elsősorban ma is bálokban találkoznak. A házasságok 17 százaléka itt kezdődik, tehát egyre több lány jár szombat este táncolni. A véletlen találkozásokból származó házasságok 15 százalékkal szerepelnek a statisztikában és a szívek találkozásának harmadik színhelye a munkahely vagy az iskola. Ezzel kapcsolatban Genevieve Gennari asszony, aki ezen a téren szaktekintélynek számít, leírja egy vállalati titkárnő esetét, aki fél esztendő alatt 35 helyen dolgozott csak azért, hogy férjet találjon. A házasságok 11 százaléka szomszédi kapcsolatokból nőtt ki. A módszer ebben az esetben a régi: vacsorameghívás . . . (ezt a lányunk főzte . . .) a tóparti nyaraló fényképe . .. (egyszer az övé lesz . . .), tréfás anekdoták a gazdag nagynéniről . . . (aki után egyszer ugyancsak a lányunk örököl . . .) — szóval a jól ismert régi fogások, amit mindenki ismer, de ami többnyire azokat a férfiakat is elkápráztatja, akik tudják, hogy az egészből egy szó sem igaz. Ez azonban csak amolyan kocavadászat. Ahhoz, hogy a társadalmilag megszervezett halalit megértsük, foglalkozni kell a szociológiai tényezőkkel is. A ranglétra legmagasabb fokán állók csak egymás között házasodnak és szaporodnak. A munkás munkásnőt, a herceg hercegnőt vesz feleségül, mert a csúcson állók példája hat az alacsonyabb rétegekben is. A ranglétrán csak az úgynevezett középosztálynál találhatunk némi, igen korlátozott mozgást. Természetesen a privilegizált osztályoknál a legmerevebbek a szabályok és a legfontosabb szempontok az ősök sora, a hozomány, a család híre, tekintélye és sok más tényező, de nem utolsó sorban a sznobizmus, a külsőségek hajhószása. Ebben a társadalmi osztályban a férjvadászat már a lányok 12 éves korában kezdődik. A tömeges vadászatok színhelye és rendezője természetesen Franciaországban is a házasságközvetítő iroda. Egy közvéleménykutató intézet megállapítása szerint minden második francia férfi válaszolt életében legalább egy házassági hirdetésre. Nem minden esetben azért, mert valóban nősülési szándékai voltak, igen sokan csak tréfából, vagy kíváncsiságból írtak. Azonban tény, hogy az országban évente megkötött 350 000 házasság 2 százaléka a közvetítő irodák révén jön létre. LE NOUVEAU CANDIDE - PÁRIZS
