Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-02-17 / 7. szám
ZINÉSZEK festék nélkül Slávik képzőművész eredeti nagyságú színes bábutervei díszítik. A tervek valóra váltása már a két nő feladata. Kveta Ríhová poliészter műanyagból készíti a bábufejeket, és Lujza Berecová a minta szerint királlyá vagy huszárrá öltözteti azokat. Évente 80 bábu készül a műhelyben. Kveta Ríhová a tanítónői pályát cserélte fel a bábukészítőivel, de az itt eltöltött tíz év alatt valósággal szívéhez nőttek az egyes darabok bábszereplői. ján Ozábal Igazgató irodája nem mondható a nyugalom szigetének, de mégis szakított időt, hogy a tízéves fennállását ünneplő bratislavai Állami Bábszínház múltjáról, terveiről beszéljen. — Minden kezdet nehéz, így a Bábszínházé is az volt. Ma már tíz év távlatából inkább az elért eredményeket látjuk. Az 5 tagú szlnészgárda 18 tagúvá bővült, és ma összesen 30 alkalmazottja van a színháznak. A feladatok is megnőttek. Ma már nem elég a lelkesedés, a bábuk helyes mozgatása a bábszínjátszáshoz. Ha lépést akarunk tartani más, mfi-Ján Ozábal: A kíváncsi kis elefánt című mesejátéka Szabó Teréz játéka a margarétával Olga Bleyová és Gejza Podhorsky felvételei vészi ágakkal, akkor feltétlenül művészi tökéletességre kell törekednünk. A színészeknek tudásuk legjavát kell adniok és állandóan szem előtt tartaniuk a mai gyermeknézők egyre nagyobb igényeit. A televízió, a kiállítások és a filmszínházak látogatása, a művészien illusztrált mesekönyvek és a gépesített játékok használata egyre nagyobb követelményeket vált ki gyermekeinkben a bábszínház iránt. Évente négy új darabot adunk elő. Az idei jubileumi évet laroslav Pivko: Popolvár című mesejátékának bemutatásával kezdjük, amelynek a rendezése majd egy évig tartott. Évente kb. 00 000 óvodás és iskolás látogatója van színházunknak. Külföldön is szép eredményeket értünk el, amelyről a Jugoszláviában rendezett Vl-ik Gyermek-bábszínház Találkozó tanúskodik. A bábszínházak élettelen bábuinak lelkét, a bújócskát játszó, festék nélküli színészek művészi játéka adja. A siker sok ember fárasztó munkájának a gyümölcse. A cél: gyermekeink mosolya, öröme és boldogsága. VARGA MAGDA vetkezetben megcsinálhatnák. Az építés nem is annyira a pénztől, mint az akarattól függ. A faluban sem járnak már térdig érő sárban. Nincsen olyan utca, melyben legalább az egyik oldalon ne lenne meg a betonjárda. Tizenkét kilométer hosszú gyalogjárót építettek eddig. Még nyolc kilométer hosszúságúra van szükség, s akkor elmondhatják, hogy minden udvarból betonjárdára léphetnek ki. Hány önkéntes brigádórát igényelt ez a munka?!... Pontosan nem is lehet nyilvántartani. És azok a virágágyak a házak előtti... Neiéz lenne megmondani, kié a legszebb, a leggondozottabb. Negyedévenként azért mégis kiválasztják a három legelsőt. S a jutalom — kerti pad. Egészséges verseny folyik már évek óta 1 faluszépítésben. Nemhiába. Tavaly országos méretben a harmadikok lettek. Járási viszonylatban tartják az első helyet. Csak az utolsó évben 250 ezer koroát nyertek a faluszépítési akcióban. 3 ezt újból erre a célra fordították. — Mindezt elsősorban Bokros Ferenciek, a nemzeti bizottság elnökének köszönhetjük!. . . Mennyit beszélt, magyarázott, amig idáig eljutottunk!.. . Ha nem volt elég kétszer, elmondta háromszor — négyszer, de nem tágított - mondják a fejőnők. Amikor az asszonyok elérték a szélső házakat, a falu utcáin már égtek a neonok. Neonlény Nagyölvedenl!... Milyen nagy szenzáció volt ez egy évvel ezelőtt. A szomszédok még most is ékelődve jelzik meg: város lett a faluból! Város — falu. Bizony, itt már nem is olyan nagy a különbség a kettő között. Ami a szórakozást illeti, abból van elég. Az új művelődési otthonban mindenki saját igényének megfelelően szórakozhat. Nagy könyvtár olvasóteremmel, szövetkezeti klub különböző társasjátékokkal, külön moziterem hetente többször vetítéssel, szombat-vasárnap teadélutánok a nagyteremben, és egy tekepálya kínálja a szórakozást. — Nekünk csak egy bajunk van. Kevés a földünk! - így szokott panaszkodni a szövetkezet elnöke. Hány olyan szövetkezet van az országban, amely szívesen adna a magáéból, mert nincs kinek megművelni. S itt éppen az ellenkezőjével van a baj. Kevés a föld — sok a munkára jelentkező. Az 1800 hektáron 320 család gazdálkodik. A lakosság másik fele is kéri a felvételét a szövetkezetbe. Csakhogy nem olyan egyszerű dolog ez. Évente csupán négy-öt taggal szaporodhat a szövetkezet. Attól függően, hányán töltik be a hatvanadik évüket, vagyis hányán mennek nyugdíjba a tagok közül. Vagy van még egy lehetőség. Egy évig bányában dolgozni. Három évvel ezelőtt tizennégyen jelentkeztek az egyéves bányamunkára, hogy az év letelte után felvegyék őket a szövetkezetbe. — Szinte hihetetlen — de igaz. Mert hol keres ma többet, mint otthon a szövetkezetben? Tavaly a háromszázhúsz állandó dolgozóra kiszámítva egy tag évi keresete meghaladta a 25 ezer koronát. De voltak olyanok is, akik 40—50 ezer koronát könyvelhettek el évi bevételként. A természetbeni, a háztáji föld, a kert, a ház körüli baromfiállomány eltartja a falusi embert. így a keresetet csaknem egészében az építkezésre, lakásra, öltözködésre lehet fordítani, öt év alatt kétszáz új ház épült a faluban. A másik kétszázat pedig renoválták. Mennyi minden megváltozott itt öt év alatt!. . . Tizennyolc tantermes iskola épült. A régit tanító-lakássá alakították át. Kilencven gyermek részére óvoda létesült. Na és a játszótér a fürdőmedencével! Micsoda öröm ez a gyerekeknek!... Körülötte gondosan ápolt park, kerti padokkal a mamák részére. Aki ezeket nem' látja, talán el sem hiszi, hogy egy faluban, ahol tíz évvel ezelőtt padlás szobája dsak a papnak és a tanítónak volt, most minden megtalálható. — Aztán meg ne feledkezzetek az előadásról! Ma a koncentrált takarmánykeverékekről lesz szó — figyelmezteti társait Szalma Erzsébet, s benyit a kiskapun, — Csak az előadó ne hiányozzon. Mi biztosan ott leszünk! — kiáltják utána az asszonyok. Mindnyájan ott lesznek. A fejőnők, állatgondozók, növénytermesztésben dolgozók. Mert mindnyájuk érdeke, hogy tudásukat gyarapítsák, művelődjenek. Hiszen az elért eredmények alapja a szaktudás. S éppen ezért többet akarnak tudni, mert még ennél is jobban, könnyeb-UCII UAUIIIUA Cilii. Irta és fényképezte H. Zsebik Sarolta Szalma Erzsébet
