Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-06 / 1. szám
m Borítólapunkon Tamási Eszter, a Magyar Televízió közkedvelt bemondónője, kisfiával boldog d] évet kíván olvasóinknak Isiinek Oy. felvétele Nö. Msslslsnlk hetenként. Kiadja u C»ehiiiovdkial Nők Silovdklal BlictUága, Bratiilava, Októbrové ndm. 12. Feleién Szarkánk LAvay Erűéből, IS- szerkesztő. Oraflkal szerkesztőt Schreiber Katarina Szerkesztősági Bratislava, Oklóbrovtl nőm. 12. Telefont 144-21, 374-21. Nyomja a Vfchodotlovonské tlaőiame, nőrodny podnlk, Koilce. Előfizetési slijt fái ivre 24.— Kis, egyes szám ára 1.— Kis. Terjeszti a Fosta Hlrlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál ás kézbesltőnál. A külföldi megrendeléseké1: a posta sajtóklvlte'l szolgálatai PNS, Úntredná expedíció tlaie, Bratislava, Oottwaldovo ndm. 4S/VII — intézi el. Magyarotszágon terjeszti a Magyar posta. IlőflzeWiető a posta Központi Hirlaplrodájánál (Budapest V„ Jázsef nádor tár 1.) is bármely postahivatalnál. Előfizetési dljt egy évre VO.— Ft ügyes szám ára I,— Ft Csekkszámlaszámi egyéni 41.2TÖ, közületi 61,044, (vagy átutalás az MNB ö. sx. folyószámlájára). 2-09*61812 A Dél-Afrikai Köztársaság nágttr lakosságának a társadalmi életben úgyszólván csak annyi joga van, hogy elvégezheti az uralkodó fehérek kezábe „nem illő“ munkát. Választójog? Tulajdonjog? Iskola, tankönyv, sőt iskolapadok nélkül a legalapvetőbb tudományhoz is csak a képen látható módon juthatnak a néger gyerekek Boldog á| óvet kíván nekünk ez a kát ikerkislány. Kabátkájuk angol modell Ártatlan áldozatok Ez a Mekong folyó deltájában épölt, Can-tho környéki kórházban készült felvétel tanúskodik arról, hogy az amerikai agresszorok mennyire keveset törődnek a polgári lakosság életével, akik kimondhatatlanul sokat szenvednek a kíméletlen háború miatt. Dr. Mark T. Hoekeng amerikai orvos (balról) maga Is mondja: „Sírni tudna az ember, amikor az ártatlan gyermektesteket látja, melyek bombatámadástól és repeszdaraboktól megsérültek. Azt nem lehet megállapítani, hogy a lövedékek melyik oldalról jöttek.“ Már egy Dél-Vietnámi kórház sem képes ellátni még a nehéz sebesülteket sem. Nincsenek férőhelyek, 6s nagy hiány van orvosságban, amelyet a tehetősebb betegek a feketepiacon vásárolnak. CHRÁSTI CSISZOLT ÜVEG A PlzeA melletti chrásti Szolgáltatások Háza az Észak Plzeni Járási Nemzeti Bizottság egyik legnagyobb közszolgáltatási üzeme; 14 féle szolgáltatást biztosit a helybeli és a környékbeli lakosok számára. Ez év tavaszán — visszatérve a régi iparág műveléséhez — Chráston megkezdték az ólomkristály-üvegek csiszolását. Már 1927-ben foglalkoztak itt kristálycsiszolással. Innen látják el PlzeA és Karlovy Vary háztartási boltjait és a Nyugat- Csehországi Kerület határátlépési helyein a turisták számára létesített emléktárgy-üzleteket. A chrásti Szolgáltatások Házának egyik részlege, ahol havonta 10 000 korona értékű ólomkristály kerül eladásra. A képen Josef Lach nyugdíjas, kitanult üvegcsiszoló, akinek kezében még ma is ég a munka. Éppen a ,Baborka“ vázát csiszolja, amelynek eladási ára 650 korona. Jaroslav Papouiek üvegcsiszoló, a ,Táncosnő“ elnevezésű tál csiszolása közben. A tál ára 550 korona. A félkészárut a chrástiak a niíbori és a podébradi „ Bohemia" üveggyárakból kapják. CTK - külföldi képszolgálata A Xlll-ik üvegszekrény története Már lassan nem Is vesznek róla tudomást. S Habsburg Otto éppen ezt akarja. Úgy Jár-kel Ausztriában, mintha örökké csak ott élt volna. Egyszer Tirolban, máskor más szövetségi országrész fővárosában jelenik meg, s valószínűleg rövidesen Bécsbe is elmerészkedik. Most még csak provokál. Kiváncsi, hogy milyen hatást vált ki jelenléte az osztrákokban. Hogy ml a célja? Világos. Előbb visszaszerezni a hatalmas Habsburgvagyont, amely a család elűzése után állami kézbe ment át. S aztán megszerezni a császári koronát. Ez volt a terve már apjának, Károlynak is. Még alá sem írta lemondását, máris újabb terveket szőtt a monarchia feltámasztására. S az ilyen tervekhez elsősorban pénz kell, rengeteg pénz. S a detronizált Habsburg ezzel tisztában volt. A németül beszélő világ őszi könyvszenzációja a bécsi Zsolnay könyvkiadó vállalatnál megjelont vékony könyvecske volt, amely „A XlII-ik vitrin — az osztrák koronaékszerek története és sorsa“ cím alatt jelent meg. Szerzője, Alphonse de Sondhelmer svájci ékszerész, ismert szekértő volt a két világháború között trónját vesztett uralkodók kincseinek ügyes és diszkrét értékesítésében. ű adta el a portugál királyi kincseket, a német uralkodóhercegek megmentett drágaköveit, sőt II. Vilmos volt német császár is hozzáfordult, ha megszorult hollandiai számklvetésében. S a könyv azoknak az ékszereknek a sorsával foglalkozik, amelyeket az utolsó osztrák császárnak sikerült „megmentenie“, alig néhány hónappal a monarchia teljes összeomlása előtt, 1918 november első napjaiban. A bécsi császári palota kincseskamrájának üvegszekrényéből gróf Berthold császári és királyi főkamarás irányításával kirabolták a hetes és a tizenhármas vitrinek tartalmát és hatalmas bőröndökben átcsempészték Svájcba, ahová nemsokára Károly is emigrált. Röviddel megérkezése után már felajánlotta Sondhelmernek a kincseket, amelyek között a legnagyobb értőket Ferenc József feleségének, Erzsébetnek gyémántköves koronája (mai értéke 4 millió dollár) és II. Rudolf 16p2-ben készített koronája képviselte. Ezeknek az elrabolt kincseknek sorsa még ma is élénken foglalkoztatja az osztrák történészeket. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy az ékszerek valahol Afrikában vannak elrejtve, mások azt állítják, hogy a drágaköveket valamelyik külföldön élő Habsburg páncélszekrényében őrzik. Sondhelmer viszont emlékirataiban azt állítja, hogy Károlynak nem aranyra, hanem készpénzre volt szüksége, hogy legalább Magyarországon visszaállíthassa a királyságot, s ezért őt bízta meg eladásukkal. Az ékszerész hajlandó is volt megvenni a kincseket, de Károly kikötötte, hogy a drágaköveket ki kell szedni foglalatukból és ezeket az értékes dobozokkal együtt visszaadni. Az üzlet Így is megkötődött. Sondhelmer először két, öt centiméter széles arany karperecét vett át smaragdokkal kirakva. Csak 35 ezer frankot fizetett értük, mert a kövek igen rossz minőségűek voltak. Aztán jöttek a többi kincsek. Az ékszerész emberei smaragdokat fűrészelték szét, nyak- és fejékeket daraboltak fel, s a világ legnagyobb gyémántját, az úgynevezett „Flórenclt“ kitaszították a csatjából ős négyfelé vágták. Persze, hogy a sok drágaság között sok értéktelen darab is akadt. Márla-Terézia híres rózsaszínű gyémántjai vörösre festették a benzinfürdőt, viszont a kövekről kiderült, hogy közönséges, hibás sárga értéktelenségek. Tudvalevő, hogy a megismételt magyarországi puccskísérlet nem sikerült. Károly először hamis spanyol útlevéllel Bécsbe utazott vonaton, majd taxival folytatta útját a határig, ahonnan visszaküldték. Másodszor repülőgépet vett a rabolt kincsek egy részéből és feleségével, Zitával próbált Magyarországra visszajutni Erzsébet királyné koronáját aztán mégsem adták el, állítólag Zita nem tudott tőle megválni. S II. Rudolf koronája ma Ismét a bécsiek birtokában van. Sondhelmer szerint az az érdeme, hogy megmaradt, mert mint Írja, egy császári korona, mégiscsak császári korona... Bér az ékszerész szerint: „Hogy valóban ugyanazokkal a gyémántokkal-e, mint amelyek az eredeti koronában voltak, vagy esetleg féldrágakövekkel kicserélve — csak a szakértők tudnák megállapítani.“ (se)
