Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-01-07 / 1. szám
Д _ emberiség legelterjedtebb betegségeinek egyike a fogszuvasodás, amely a legnagyobb mértékben a serdülőkorban levő gyermekeknél fordul elő. Ezért a szakorvosok — sztomatológusok legfőbb igyekezete arra irányul, hogy a fogszuvasodásokat idejében, még kezdeti állapotban gyógykezeljék. Ennek hagyományos módja a fogtömés. A fogorvosi gondoskodás a tejfogakra is kiterjed, mivel ezek idő előtti elvesztésének következménye, hogy a maradandó fogak anatómiai szempontból helytelenül nőnek, esetleg azokban a hézagokban, amelyek a kihúzott fogak helyén keletkeznek. Ezáltal a maradandó fogak eltolódnak, a fogsor ívhajlása megrövidül. Kóros rendellenességként előfordul, hogy a csak később fejlődő fogak, helyhiány következtében rossz helyen törnek elő vagy az állkapocs-csontba szorulva visszamaradnak. Ezeken a rendellenességeken helyes fogszabályozással (orvosi néven: orthodontia) segíteni lehet. A fogszuvasodás keletkezésének és elterjedésének oka több tényezőtől függ. Mindenekelőtt a táplálkozás, annak összetétele és elkészítési módja, továbbá a gondos száj- és fogápolás, a munkakör-SZÉPSÉG EGÉSZSÉG nyezet, földrajzi fekvés, a test felépítése stb. befolyásolja. Több tudományos kutatás bizonyította mind nálunk, mind külföldön a fluornak a fogzománcra kiható előnyös befolyását. Olyan vidékeken, ahol az ivóvíz sok fluort tartalmaz, a fogszuvasodás előfordulása 60 százalékkal kevesebb. Sok évi tudományos kutatás és annak sikeres eredménye alapján vezették be az ivóvíz fluorozását, mint a nagy mértékben elterjedő szuvasodás elleni harc egyik eredményes megelőző módszerét. A fluor szervezetbe juttatásának ez a módja csak ott valósítható meg, ahol vízvezetékek, fluoradagoló készülékek és az ehhez szükséges nyersanyagok vannak. Országunk 11 városában (Szlovákiában Pezinokban) vezették be eddig az ivóvíz fluorozását és 1966-ig a lakosság 4;5 százalékát látják el fluor tartalmú ivózízzel. Ezenkívül jó eredményeket értek el a fogak ecsetelésével is. Bratislavában 1963- ban vezették be az iskolákban a fluorozást, éspedig annak helyi alkalmazását. Először az I —IV. évfolyamokban, majd évenként fokozatosan további korcsoportokra is kiterjesztik úgy, hogy jelenleg már az iskolaköteles gyermekek 70 szá„Fogas kérdés“ zalékánál alkalmazzák. Oly módon, hogy elsősorban teljesen rendbehozzák, kezelik a fogakat, és csak azután fluorozzák, éspedig négyszer az iskolaév folyamán. Ez a munka sok időt igényel, mivel az orvos és az egészségügyi nővér felügyelete mellett történik, akik a tanulóknak Naf oldatot adagolnak. Az iskolások ebbe az oldatba mártott fogkeféjükkel 3 — 5 percen keresztül tisztítják fogukat. Még ha a fogszuvasodás elleni védekezésnek ez a módja hatásos is, elkerülhetetlenül szükséges a többi, már ismeretes megelőző védekezés. Éspedig a terhes asszonyok, a gyermekek és a serdülő ifjúság helyes táplálkozása. Ilyenek a fekete kenyér és a gyümölcs. A táplálék bőségesen tartalmazzon ásványi sókat és vitaminokat, valamint fehérjéket. Ezért részesítsük előnyben a főként gyümölcsből, zöldségből, tejből, tejtermékekből és húsból álló vegyes táplálkozást. Korlátozzuk a cukor és keményítő túlzott fogyasztását. Édességek és tésztafélék formájában történő fogyasztásuk károsan hat a fogakra, mivel az ételmaradékok a fogakra tapadnak és vegyi bomlás áll be. Fontos a gondos száj- és fogápolás, a minden étkezés utáni, de különösen az esti, lefekvés előtti alapos fogmosás, mert a fogak közötti ételmaradék bomlása, a fogszuvasodás előidézésében lényeges szerepet játszik. Megemlítjük a játékok és sportteljesítmények közben előadódó, s mind gyakrabban előforduló balesetek megelőzésének fontosságát is. DR. VIERA PONCÁKOVÁ Katika takarít. — Anyukám, készen vagyok, gyere nézd meg milyen szép rend van a szobámban — nytt be boldogan a négyéves Katika a konyhába, ahol édesanyja a frissen mosott fehérneműt vasalja. A szobában valóban rend van. A babák és a többi játék a helyén, Katika a port is letörölte, csak a meséskönyveknél talál Anyuka egy kis kifogásolni valót. — Kislányom a könyveket szépen egymás mellé kell állítani, nézd így... látod, mennyivel szebb lesz a könyvespolcod... máskor te is így rakod össze a könyveket, ugye Katikám? — simogatja meg kislánya szöszi haját. Kati megígéri, boldog, hogy segíthet Anyukának. Bármilyen különösen hangzik is, a szülőknek gyermeküket — a játék és szórakozás mellett — már kétéves kortól fokozatosan munkára, önállóságra kell nevelniük. Ami nekünk felnőtteknek játéknak, semmiségnek tűnik, az sokszor a kisgyermeknek „komoly'' munkát jelent. A munkára nevelésnek a játékból kell kibontakoznia. A játék a gyermeknek örömet okoz, hasonló örömet ad a jól végzett munka is. Vázoljuk előtte kötelességeit. Magyarázzuk meg, hogy a szoba csak akkor szép, ha tiszta és rendes, a játékok, ha nem porosak. Megmutatjuk a takarítás, rendezés módját, pl. mit hova és hogyan kell elhelyezni, hogy a portörléshez külön, erre szánt rongyot használunk, stb. Amint nő a gyermek, fejlődik, egyre komolyabb feladattal bízhatjuk meg, vonjuk be a család munkájába. Fontos, hogy világosan, határozottan jelöljük meg a munkát, amit rábízunk és ügyeljünk arra, hogy a feladatok ne haladják meg erejét, ügyességét. A jól végzett munkát mindig el kell ismernünk. Ne vegyük el az önbizalmát a kezdeti sikertelenségnél: „faj, de ügyetlen vagy!“, „Add ide, megcsinálom én, te úgysem tudod“ és hasonló megjegyzéseket ne tegyünk, mert az ilyesmi az amúgyts ügyetlen gyermeknek gyakran hosszú időre el veszi a kedvét a munkától, bátortalanná, önállótlanná teszi. Ha elvégezte munkáját, dicsérjük meg, de ne vigyük túlzásba a dicséretet. A feladat elvégzése szerezzen neki örömet. Egy-egy balsikerrel végzett munka után biztassuk, hogy máskor majd jobban sikerül. Milyen feladattal bízhatjuk meg a három — hatéves gyermeket? Segíthet édesanyjának a takarításnál, ő készítheti elő és takarítás után helyrerakhatja a takarítószereket. Öntözze meg a virágokat, segítsen az asztal megtérítésénél, leszedésénél. Később segíthet a főzésnél: borsót, babot fejthet, befőzésnél gyümölcsöt szemez, sütésnél tojással megkenheti a tészta tetejét, tésztát keverhet. Rakja helyre az újságokat, folyó iratokat. Kertes háznál, különösen vidéken, segíthet a konyhakert gyomlálásánál. A munkára nevelés kérdésénél beszélnünk kell az önállóságra nevelésről is. Az első osztályos tanulók között nagyon sokszor találkozunk olyan gyermekkel, aki még öltözködni sem tud. Nem tudja felvenni, begombolni a kabátját, befűzni és bekötni a cipőjét. Az ilyen gyermek szégyellt magát önállóságra szokott társai között. Kevés szülő gondol arra, hogy a munkára, önállóságra neveléssel mennyire ügyesítl a gyermek kezét; milyen komoly kézügyesítő gyakorlat egy gomb begombolása, a fésülködés, a cipőfűzés, a szalag megkötése vagy az önálló evés. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az apró bevásárlások is növelik a gyermek önbizalmát, önállóságát. О j 4 C m (• 30 \ Z í m ( 5* m MENNYIT ÉR EGY ASSZONY? — Még mindig alszol te к . . .? Egy kettőre kifelé és rakj tüzet! De mozogj, az anyád, mert megint megkaphatod a magadét! — ordította a férfi, s míg az asszony bevánszorgott a konyhába, nyomon követve szidta tovább. Alig derengett még, pedig augusztus eleje volt csak. Mária összefogta magán rongyos blúzát és reszketett. Reszketett a félelemtől, reszketett a hidegtől, hiszen az a pár rongy, amely takarójául szolgált a fapriccsen, még a nyári éjszakára sem volt elegendő. Szinte örült, hogy a férje felköltötte, legalább addig is, míg megrakja a tüzet, átmelegedhetik egy kicsit. Az udvaron gyújtóst szedett össze, papírt keresett. Jó időbe telt, míg mindent összehordott, sem a feje, sem reszkető kezei nem engedelmeskedtek. Végre ott guggolt a tűzhely előtt. A férfi az ajtóból leste, hogy mit csinál, de nem szólt egy szót sem. Az asszony meggyújtotta a papírt, az égő csóva valahogy kiesett a kezéből és ott lángolt a földön. Az ember mintha csak erre várt volna. Beugrott a konyhába, felrántotta az asszonyt, s elkezdte ütlegelni. A nő nem is védekezett, csak fejét húzta erősen válla közé. Az ember ütötte, verte, ordított, majd lelökte a tehetetlen testet a konyha kövére. — Állj fel és takarodj vissza az ólba, — kiáltotta. A nő megpróbált felülni, de visszaesett a kemény kőre. Rövid idő múlva mentőautó állt meg Michal N. ligetfalusi 66 éves nyugdíjas cipészmester háza előtt. A két ápoló óvatosan hordágyra emelte a rongyokba burkolt kis alakot . . . !gy hagyta el Mária N. 25 évi házasság után utoljára a közös „fészket“, amelybe valamikor fiatal korában egy szép és nyugodt élet reményében lépett be. — A szomszéd nap mint nap verte a feleségét. Még életemben nem találkoztam ilyen fukar, rossz emberrel, — vallotta az egyik tanú. Mikor megkérdeztük, hogy mit akar attól a szerencsétlen teremtéstől, miért bántja, mindig csak azt fújta, hogy az asszony nem tud főzni. Gonoszságában odáig ment, hogy kényszerítette szegényt egy óra hosszat is vizet pumpálni. Pedig csak egy kis víz kellett a csirkéknek . . . Michal N. már évek óta fő panaszérvként használta fel felesége állítólagos főzni nem tudását. Ezzel védekezett a szomszédok, ismerősök előtt, ez volt fő panasza a rendőrségen, a nemzeti bizottságon, ahová egyre gyakrabban idézték be és megkísérelték rávenni, hogy bánjon emberségesen a szerencsétlen asszonnyal. Nagyon gyakran előfordult, hogy kizárta az asszonyt a házból. Olyankor a szerencsétlent a híd alól, a parkból vagy a mezőről szedték fel félholtan. Mária N. ugyanis súlyos beteg volt és nem teljesen beszámítható. Agyérelmeszesedésben szenvedett, s utóbbi időben még cukorbajt is megállapítottak nála. S ennek az asszonynak kellett gondoskodnia férje-ura gazdaságáról. A férfi disznókat hizlalt, baromfit, nyulakat tartott, malacot nevelt. A felesége napestig járta a bratislavai udvarokat, hogy a szemétből száraz kenyeret, zöldséghulladékokat szedjen össze az állatoknak. Fizetségül a cipész elzárta előle az ételt és pz ólba küldte ' aludni. S amikor a szerencsétlen elvett egy tojást s megfő/"TM a férje ismét elverte és fűnek-fának panaszkodott „j vaj“ asszonyára. A szerencsétlen asszony eltetvesedve került kórházi Az orvosok megállapították, hogy a verés által ti... idézett sérülések begyógyulása 3 — 4 hetet vesz igénybe, de Mária N. négy nap múlva meghalt. Halálát nem az utolsó sérülések okozták, de ezek siettették a véget. Az éhségtől, nehéz munkától legyengült szervezet már nem tudott vagy talán nem is akart megbirkózni a betegséggel. Michal N.-nek szerencséje volt. Nem emberölés, hanem „csak“ súlyos testi sértés vádjával állt a bíróság előtt. Tagadta, hogy feleségét azon a reggelen megverte volna. Csak meglökte és az asszony elesett, mondotta. Viszont szinte dicsekedve vallotta, hogy sokszor, igen sokszor megverte, mert: „piszkos volt, lusta és nem tudott kedvemre főzni“. A bratislavai Járásbíróság feltételesen 10 hónapi szabadságvesztésre Ítélte a vádlottat, aki az ítélet ellen fellebbezett. EAS 11 30-< m. Ж со
