Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-07 / 1. szám

Д _ emberiség legelterjedtebb beteg­­ségeinek egyike a fogszuvaso­dás, amely a legnagyobb mértékben a serdülőkorban levő gyermekeknél fordul elő. Ezért a szakorvosok — sztomatoló­­gusok legfőbb igyekezete arra irányul, hogy a fogszuvasodásokat idejében, még kezdeti állapotban gyógykezeljék. Ennek hagyományos módja a fogtömés. A fog­orvosi gondoskodás a tejfogakra is ki­terjed, mivel ezek idő előtti elvesztésének következménye, hogy a maradandó fogak anatómiai szempontból helytelenül nőnek, esetleg azokban a hézagokban, amelyek a kihúzott fogak helyén keletkeznek. Ez­által a maradandó fogak eltolódnak, a fogsor ívhajlása megrövidül. Kóros rend­ellenességként előfordul, hogy a csak ké­sőbb fejlődő fogak, helyhiány következté­ben rossz helyen törnek elő vagy az áll­kapocs-csontba szorulva visszamaradnak. Ezeken a rendellenességeken helyes fog­szabályozással (orvosi néven: orthodon­tia) segíteni lehet. A fogszuvasodás keletkezésének és el­terjedésének oka több tényezőtől függ. Mindenekelőtt a táplálkozás, annak össze­tétele és elkészítési módja, továbbá a gondos száj- és fogápolás, a munkakör-SZÉPSÉG EGÉSZSÉG nyezet, földrajzi fekvés, a test felépítése stb. befolyásolja. Több tudományos ku­tatás bizonyította mind nálunk, mind külföldön a fluornak a fogzománcra ki­ható előnyös befolyását. Olyan vidékeken, ahol az ivóvíz sok fluort tartalmaz, a fogszuvasodás előfordulása 60 százalék­kal kevesebb. Sok évi tudományos kuta­tás és annak sikeres eredménye alapján vezették be az ivóvíz fluorozását, mint a nagy mértékben elterjedő szuvasodás el­leni harc egyik eredményes megelőző módszerét. A fluor szervezetbe juttatásá­nak ez a módja csak ott valósítható meg, ahol vízvezetékek, fluoradagoló készülé­kek és az ehhez szükséges nyersanyagok vannak. Országunk 11 városában (Szlovákiában Pezinokban) vezették be eddig az ivóvíz fluorozását és 1966-ig a lakosság 4;5 szá­zalékát látják el fluor tartalmú ivózízzel. Ezenkívül jó eredményeket értek el a fogak ecsetelésével is. Bratislavában 1963- ban vezették be az iskolákban a fluoro­zást, éspedig annak helyi alkalmazását. Először az I —IV. évfolyamokban, majd évenként fokozatosan további korcsopor­tokra is kiterjesztik úgy, hogy jelenleg már az iskolaköteles gyermekek 70 szá­„Fogas kérdés“ zalékánál alkalmazzák. Oly módon, hogy elsősorban teljesen rendbehozzák, kezelik a fogakat, és csak azután fluorozzák, éspedig négyszer az iskolaév folyamán. Ez a munka sok időt igényel, mivel az orvos és az egészségügyi nővér felügye­lete mellett történik, akik a tanulóknak Naf oldatot adagolnak. Az iskolások ebbe az oldatba mártott fogkeféjükkel 3 — 5 percen keresztül tisztítják fogukat. Még ha a fogszuvasodás elleni védeke­zésnek ez a módja hatásos is, elkerül­hetetlenül szükséges a többi, már isme­retes megelőző védekezés. Éspedig a ter­hes asszonyok, a gyermekek és a serdülő ifjúság helyes táplálkozása. Ilyenek a fe­kete kenyér és a gyümölcs. A táplálék bőségesen tartalmazzon ásványi sókat és vitaminokat, valamint fehérjéket. Ezért részesítsük előnyben a főként gyümölcs­ből, zöldségből, tejből, tejtermékekből és húsból álló vegyes táplálkozást. Korlá­tozzuk a cukor és keményítő túlzott fo­gyasztását. Édességek és tésztafélék for­májában történő fogyasztásuk károsan hat a fogakra, mivel az ételmaradékok a fogakra tapadnak és vegyi bomlás áll be. Fontos a gondos száj- és fogápolás, a minden étkezés utáni, de különösen az esti, lefekvés előtti alapos fogmosás, mert a fogak közötti ételmaradék bomlása, a fogszuvasodás előidézésében lényeges szerepet játszik. Megemlítjük a játékok és sportteljesítmények közben előadódó, s mind gyakrabban előforduló balesetek megelőzésének fontosságát is. DR. VIERA PONCÁKOVÁ Katika takarít. — Anyukám, készen vagyok, gyere nézd meg milyen szép rend van a szobámban — nytt be bol­dogan a négyéves Katika a kony­hába, ahol édesanyja a frissen mosott fehérneműt vasalja. A szobában valóban rend van. A babák és a többi játék a he­lyén, Katika a port is letörölte, csak a meséskönyveknél talál Anyuka egy kis kifogásolni valót. — Kislányom a könyveket szé­pen egymás mellé kell állítani, nézd így... látod, mennyivel szebb lesz a könyvespolcod... máskor te is így rakod össze a könyveket, ugye Katikám? — si­mogatja meg kislánya szöszi ha­ját. Kati megígéri, boldog, hogy segíthet Anyukának. Bármilyen különösen hangzik is, a szülőknek gyermeküket — a já­ték és szórakozás mellett — már kétéves kortól fokozatosan mun­kára, önállóságra kell nevelniük. Ami nekünk felnőtteknek játék­nak, semmiségnek tűnik, az sok­szor a kisgyermeknek „komoly'' munkát jelent. A munkára neve­lésnek a játékból kell kibontakoz­nia. A játék a gyermeknek örömet okoz, hasonló örömet ad a jól végzett munka is. Vázoljuk előtte kötelességeit. Magyarázzuk meg, hogy a szoba csak akkor szép, ha tiszta és rendes, a játékok, ha nem porosak. Megmutatjuk a ta­karítás, rendezés módját, pl. mit hova és hogyan kell elhelyezni, hogy a portörléshez külön, erre szánt rongyot használunk, stb. Amint nő a gyermek, fejlődik, egyre komolyabb feladattal bíz­hatjuk meg, vonjuk be a család munkájába. Fontos, hogy világo­san, határozottan jelöljük meg a munkát, amit rábízunk és ügyel­jünk arra, hogy a feladatok ne haladják meg erejét, ügyességét. A jól végzett munkát mindig el kell ismernünk. Ne vegyük el az önbizalmát a kezdeti sikertelen­ségnél: „faj, de ügyetlen vagy!“, „Add ide, megcsinálom én, te úgysem tudod“ és hasonló meg­jegyzéseket ne tegyünk, mert az ilyesmi az amúgyts ügyetlen gyer­meknek gyakran hosszú időre el veszi a kedvét a munkától, bátor­talanná, önállótlanná teszi. Ha elvégezte munkáját, dicsér­jük meg, de ne vigyük túlzásba a dicséretet. A feladat elvégzése szerezzen neki örömet. Egy-egy balsikerrel végzett munka után biztassuk, hogy máskor majd job­ban sikerül. Milyen feladattal bízhatjuk meg a három — hatéves gyermeket? Se­gíthet édesanyjának a takarítás­nál, ő készítheti elő és takarítás után helyrerakhatja a takarító­­szereket. Öntözze meg a virágo­kat, segítsen az asztal megtéríté­sénél, leszedésénél. Később segít­het a főzésnél: borsót, babot fejt­het, befőzésnél gyümölcsöt sze­mez, sütésnél tojással megkenheti a tészta tetejét, tésztát keverhet. Rakja helyre az újságokat, folyó iratokat. Kertes háznál, különösen vidéken, segíthet a konyhakert gyomlálásánál. A munkára nevelés kérdésénél beszélnünk kell az önállóságra nevelésről is. Az első osztályos tanulók között nagyon sokszor ta­lálkozunk olyan gyermekkel, aki még öltözködni sem tud. Nem tudja felvenni, begombolni a ka­bátját, befűzni és bekötni a cipő­jét. Az ilyen gyermek szégyellt magát önállóságra szokott társai között. Kevés szülő gondol arra, hogy a munkára, önállóságra ne­veléssel mennyire ügyesítl a gyer­mek kezét; milyen komoly kéz­­ügyesítő gyakorlat egy gomb be­­gombolása, a fésülködés, a cipő­­fűzés, a szalag megkötése vagy az önálló evés. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az apró bevásárlások is nö­velik a gyermek önbizalmát, ön­állóságát. О j 4 C m (• 30 \ Z í m ( 5* m MENNYIT ÉR EGY ASSZONY? — Még mindig alszol te к . . .? Egy kettőre kifelé és rakj tüzet! De mozogj, az anyád, mert megint meg­kaphatod a magadét! — ordította a férfi, s míg az asszony bevánszorgott a konyhába, nyomon követve szidta tovább. Alig derengett még, pedig augusztus eleje volt csak. Mária összefogta magán rongyos blúzát és reszketett. Reszketett a félelemtől, reszketett a hidegtől, hiszen az a pár rongy, amely takarójául szolgált a fapriccsen, még a nyári éjszakára sem volt elegendő. Szinte örült, hogy a férje felköltötte, legalább addig is, míg megrak­ja a tüzet, átmelegedhetik egy kicsit. Az udvaron gyújtóst szedett össze, papírt keresett. Jó időbe telt, míg mindent összehordott, sem a feje, sem reszkető kezei nem engedelmeskedtek. Végre ott guggolt a tűz­hely előtt. A férfi az ajtóból leste, hogy mit csinál, de nem szólt egy szót sem. Az asszony meggyújtotta a papírt, az égő csóva valahogy kiesett a kezéből és ott lángolt a földön. Az ember mintha csak erre várt volna. Beugrott a konyhába, felrántotta az asszonyt, s elkezdte ütle­gelni. A nő nem is védekezett, csak fejét húzta erősen válla közé. Az ember ütötte, verte, ordított, majd le­lökte a tehetetlen testet a konyha kövére. — Állj fel és takarodj vissza az ólba, — kiáltotta. A nő meg­próbált felülni, de visszaesett a kemény kőre. Rövid idő múlva mentőautó állt meg Michal N. ligetfalusi 66 éves nyugdíjas cipészmester háza előtt. A két ápoló óvatosan hordágyra emelte a rongyokba burkolt kis alakot . . . !gy hagyta el Mária N. 25 évi házasság után utoljára a közös „fészket“, amelybe valamikor fiatal korában egy szép és nyugodt élet reményében lépett be. — A szomszéd nap mint nap verte a feleségét. Még életemben nem találkoztam ilyen fukar, rossz emberrel, — vallotta az egyik tanú. Mikor megkérdeztük, hogy mit akar attól a szerencsétlen teremtéstől, miért bánt­ja, mindig csak azt fújta, hogy az asszony nem tud főzni. Gonoszságában odáig ment, hogy kényszerítette szegényt egy óra hosszat is vizet pumpálni. Pedig csak egy kis víz kellett a csirkéknek . . . Michal N. már évek óta fő panaszérvként használta fel felesége állítólagos főzni nem tudását. Ezzel véde­kezett a szomszédok, ismerősök előtt, ez volt fő pana­sza a rendőrségen, a nemzeti bizottságon, ahová egyre gyakrabban idézték be és megkísérelték rávenni, hogy bánjon emberségesen a szerencsétlen asszonnyal. Na­gyon gyakran előfordult, hogy kizárta az asszonyt a házból. Olyankor a szerencsétlent a híd alól, a parkból vagy a mezőről szedték fel félholtan. Mária N. ugyan­is súlyos beteg volt és nem teljesen beszámítható. Agyérelmeszesedésben szenvedett, s utóbbi időben még cukorbajt is megállapítottak nála. S ennek az asszony­nak kellett gondoskodnia férje-ura gazdaságáról. A fér­fi disznókat hizlalt, baromfit, nyulakat tartott, mala­cot nevelt. A felesége napestig járta a bratislavai udva­rokat, hogy a szemétből száraz kenyeret, zöldséghul­ladékokat szedjen össze az állatoknak. Fizetségül a ci­pész elzárta előle az ételt és pz ólba küldte ' aludni. S amikor a szerencsétlen elvett egy tojást s megfő/"TM a férje ismét elverte és fűnek-fának panaszkodott „j vaj“ asszonyára. A szerencsétlen asszony eltetvesedve került kórházi Az orvosok megállapították, hogy a verés által ti... idézett sérülések begyógyulása 3 — 4 hetet vesz igénybe, de Mária N. négy nap múlva meghalt. Halálát nem az utolsó sérülések okozták, de ezek siettették a véget. Az éhségtől, nehéz munkától legyengült szervezet már nem tudott vagy talán nem is akart megbirkózni a betegséggel. Michal N.-nek szerencséje volt. Nem emberölés, ha­nem „csak“ súlyos testi sértés vádjával állt a bíróság előtt. Tagadta, hogy feleségét azon a reggelen megverte volna. Csak meglökte és az asszony elesett, mondotta. Viszont szinte dicsekedve vallotta, hogy sokszor, igen sokszor megverte, mert: „piszkos volt, lusta és nem tudott kedvemre főzni“. A bratislavai Járásbíróság feltételesen 10 hónapi szabadságvesztésre Ítélte a vádlottat, aki az ítélet ellen fellebbezett. EAS 11 30-< m. Ж со

Next

/
Thumbnails
Contents