Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-23 / 50-51. szám

í Q) 1 < > ’S VH ,ВЙ ,w m Nw fos jn SIMKO MARGIT Я Wíigi/ Micsoda rend! Az ésszerűségnek mely ragyogó kiszfimítottsóga! Terv, kivitel, ok és okozat acéltörvénye az egészbe zérva, hol minden a lényeg, a meztelen lényeg, a porszem, a szálka is alkotó részlet, egy fölös X megdönthetné az egészet, de nincs törés, a rend egyenlő, a káosz nem káosz, a meddő nem meddő, a nagy rendtől semmi el nem térhet, ha eltér, az is a terv, a lényeg, ha csóvás világok porrá is égnek, ha napok szétfolynak magukat temetve, ez is lényeg, benne van a tervbe. Tűnik egy ér? Egy másik világon mint tenger váj medret tajtékos szájjal, odalőkte a terv. Csillagfény testek tüzet okádva a semmibe esnek s egy másik égre tapadnak vígan, a fűszál, a hegy, az ember ledől ezer alakban él a renden belül. Nézd a villámok mennyköves harcát, a holtnak vélt anyag szerelmi dühét mivel vetélytársát morzsolja szét s magához ragadja elrabolt párját s nemzetnek millió űj földgolyócskát, bolondos, kósza földporontyokat, 8 játszani, nőni kergetik az űrbe egymást taszítva s újból egyesülve. Micsoda rend! Az Elet győzedelmes, ragyogó kiszámítottsága! Terv, kivitel, ok és okozat acéltörvénye az egészbe zárva, ahol a halál csupán szemfényvesztés, s mert Homér, Jézus, Galilei s a többi szépet álmodó gyermek, megéhezettje a végtelen rendnek öröknek hitte, öröknek hiszem. laptervezéssel. Az embernek mindenre, festészetre, szobrászatra, grafikára, divat­­tervezésre, csipkére, szőttesekre nem is lenne ideje. Ne feledje, hogy férjes asz­­szony vagyok, két gyermek anyja, aki ház­. [tartást is vezet. Ezért kénytelen voltam fel - ■Mondani az állásomat az Iparművészeti Billalatnál. Jelenleg csak két dolog fog- Hcoztat: a cérna-szövés és a kalap­lezés. Ialighanem észrevette csodálkozó tekin­­em, amellyel nézem a bemutatott ?rna"-szőttest. Valóban elkápráztató a bek egybehangolt árnyalata, a tompa tusok, a pókhálószerü valami, ami yanolyan kiszámíthatatlanul cikázó vo-Ícikkal rajzolja m< g a valóságot, akár­­k egy pók. Hogyan készül? egyszerűen! Kell hozzá egy keret, tele cös körül apró szegekkel, néhány száz rer cérna, megfelelő színben, és nem Bósorban: gondolat, amely mindennek ■apja. A gondolat aztán lassan formát ^Hjy, ahogy a cérnát húzom és csomót a találkozási ponton ... így lassan [Sül az, amit elgondoltam, nagyon fi­nom vonalakkal, akárcsak egy kinai toli­ra jz ... Tessék megpróbálni, de vigyázat, nem szabad abbahagyni az első siker­telenség után: ugyanis nem mindig ugyan­az, ha ketten ugyanazt csinálják! Aztán kicsit panaszkodik: az egyedüli üzlet, ahol ezek a valóban nagyon tetszős, ízléses szőttesek kaphatók, melyek a mo­dern lakás díszei közé tartoznak, egyedül Amerikában létezik. Hazánkban nem kap­ható, csak a képzőművésznél ... ez pedig sok időt rabol el. Eszembe jut egy köz­mondás: senki se próféta a saját hazá­jában. Ez azonban csak részben érvényes a mo­solygó asszonykára, akinek képei, szőttesei, hazánk legtöbb múzeumában is megtalál­hatók. Külföldről nem is beszélve, ahol természetes, hogy a modern művészet gyűjteményei között az ő szőttesei is he­lyet foglalnak. Előkelőt. Ismerek ... azaz ismerünk egy asszonyt, akinek a neve: Ljuba KREJCÍ! Irta és fényképezte: Kovács Antal

Next

/
Thumbnails
Contents