Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-12-23 / 50-51. szám
Spáfiil felv. szú levél, de talán ez a néhány sor érdekelni fogja ... — ... emlékszel még a képesítő előtti szörnyű magolásra a jázminbokorban ülve? Tudod-e, hogy jövőre lesz 50 éve, hogy diplomát kaptunk és találkozókat beszéltünk meg, de a kegyetlen háború miatt egyik sem sikerült. Még most is őrzöm az akkor kapott lóhere formájú érmecskét, rajta a dátum: 1917 ... — A legszebb és talán a legszomorúbb esemény volt annak idején a karácsonyi ajándékosztás ünnepe. Jóval karácsony előtt jártuk a szülőkkel és a kollegákkal a házakat, ismerősöket, hogy összegyűjtsünk egy kis meleg holmit legszegényebb tanulóink részére. Nem volt könnyű dolog, mert igen sok volt a rászoruló gyerek, akiknek otthon nem tudták a meleg ruhaneműt megvenni. Az ajándékosztás megható pillanatát, a hálás gyermektekinteteket ma is magam előtt látom. Milyen jó, hogy ma már nálunk Ilyen akcióra nincs szükség . . . Ezerkilencszáznegyvenötben az állásnélküliség szomorú tudata töltötte be az egész lényét. A létminimumból el lehetett tengetni az életet, de nem annak, aki dolgozni tudott és tanítani vágyott. Ezekben a nehéz esztendőkben vesztette el Elza néni a férjét is. — Milyen nagy boldogság volt, — szinte el sem akartam hinni — amikor 1953-ban tanítani hívtak a pozsonyi pedagógiai iskolára. Egyik óráról a másikra megfiatalodtam. Jó volt újra a közösségben élni, együtt lélegzeni az iskolával. Mennyi diákcsíny zajlott le újra körülöttem, a szemem láttára, amit nem akartam észrevenni és titkon örültem, hogy bűnrészese vagyok tanítványaimnak. De volt eset, kijelentés, amit meg kellett hallanom és el kellett fogadnom, mert igazat mondtak. Ezek az én kedves, huncut gyerekeim, most sem feledkeznek meg az ősz öregasszonyról. Meglátogatnak, írnak, üdvözletét küldenek és nekem minden egyes levél, minden egyes sor ajándék, ami megszépíti az emlékeimet, a hétköznapjaimat, az ünnepeimet J. HEGEDŰS MAGDA minőségük javulását (rövid határidők, új szolgáltatások bevezetése, például a mosás, tisztításba adott ruhanemű kijavítása stb.). Mindezeken felül a helyi gazdálkodás üzemeinek fejlesztése jelentős mértékben növeli majd a női munkaerők alkalmaztatásának lehetőségeit is. A vita folyamán értékes és éles bírálatok hangzottak el, különösen a hatalmas, új lakónegyed problémáiról (lapunkban ezekkel a közelmúltban bővebben foglalkoztunk). Az értekezlet záró részében az illetékesek szóltak arról, hogy 1970-ig milyen újításokat vettek tervbe, s hogy milyen lesz a Kelet-Szlovákiai Kerület helyi gazdálkodásának fejlesztési irányvonala a következő öt esztendőben. Sajnos az illetékesek arról nem tájékoztatták a jelenlevőket, hogy konkrétan milyen javulások várhatok — mondjuk — az elkövetkező év első negyedében. (I. é.) Bodnár felvétele < D Z LU Ш IO < oc < LL О CŰ < LL Száz évvel ezelőtt Probest Jozef tfebechovicei asztalosmester értékes betlehemet készített. A nagyméretű, 7X3, 20X2,70 méteres fából faragott legenda, több mint 2000 művésziesen faragott tárgyból és vagy négyszáz, többnyire mozgatható alakból áll. Probost mester negyven évig dolgozott művén. Kapucián fafaragó hűséges segítő társa volt, aki csodálatos szépségű figurákkal alkotta meg a cseh népművészet maradandó emlékét. A betlehemet 190ó-ban mutatták be először a chrasti kéziipari kiállításon, ahol aranyérmet nyert. A második világháború éveiben az Oreb hegy alatti jégbarlangban pihent. Hányatott sorsa után most a legnagyobb elismerés jutott osztályrészéül; 1967-ben Montrealban a világkiállításon az egész világ megcsodálhatja. A betlehem lépcsőzetes panorámáján két világ találkozik egymással. Fent, maga a betlehemi legenda csodálatos világa, lent a munka fába faragott dicshimnusza. A véletlen műve talán ez a találkozás? Egyáltalán nem. Betlehem — kenyérházat jelent, és a kenyér mindig munkával születik. Nem pottyan az égből. Probost mester a munka dicsőségét énekelte meg remekművében. Itt mozognak, dolgoznak a tfebechovicei mesterek, földművesek, sőt az éppen alakuló helyi gyár gőzgépe is egyhangúan zakatol a tfebechovicei fúvószenekar bájos figuráinak ritmusában. A képzelet szárnyán született vár tornyáról éjjeli őr vigyázza a lakosság békés álmát. A föld mélyében pedig bányászok fejtik a szenet. Csodálatos világ ez, fából faragott költemény. A csodálkozó szemektől elrejtve forog a kerekek sokasága. Mind fából. Még a láncok is. A betlehem mozgató-szerkezete valóságos csodaszámba megy, még a mai gépesített világban is. És az egész szerkezet lelke, élő szíve, egy ügyesen elrejtett kis motor, amely már több mint egy neayed százada hibátlanul működik. K. P. Miroslav Fejk felvételei Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk. Kis juhocska mondta — biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem. JÓZSEF ATTILA Betlehemi királyok Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kivárok I Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkai, tömjént egész vasfazékkal. Ёп vagyok a Boldizsár, aki szerecsen király. Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye.
