Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-01-07 / 1. szám
ILONKA NEM ENGEDETT.. Mindig csodáltam azokat az embereket, akik évek óta vezető szerepet töltenek be a mezőgazdaságban. Egyetlen nap, egy röpke óra mennyi gondot, meglepetést hoz számukra! S ők nem riadnak vissza a nehézségektől, az időjárás szeszélyeitől, nem ismernek éjszakát, sokszor családjukat is elhanyagolják, hogy helytálljanak. Idegeiket, egészségüket áldozzák fel, hogy másoknak Jobb életet teremthessenek. Nincsen meghatározott munkaidejük — mikor gyermekeikkel Játszanak, még akkor is a munkára, a szövetkezet érdekeire gondolnak. Hivatástudat kell ehhez, hiszen munkájukat szinte nem lehet megfizetni. Éppen úgy, ahogy meg sem lehet tanulni. Születni kell vele! A bölcsőtől együtt nőni a természettel, s nagyonnagyon akarni! Ezek a gondolatok Járnak az eszemben, amig Horváth Ilonkával beszélgetek. Munkája felér a férfiakéval. Zootechnikus; a hidaskürti szövetkezet 780 hektáros gazdaságában nyolcadik éve ő az állattenyésztés vezetője. Húszéves sem volt, amikor HIdaskürtre került.' Otthagyta az Íróasztalt, az instruktort tiszteséget, lemodott a pénzkeresés könnyebbik módjáról, csak azért, mert szerette a szakmáját, úgy érezte többre képes... Nem, nem akart ő kiválni a többi fiatal közül, csak a szive szerint cselekedett. Eleinte bizony nehezen ment a munka. Az emberek rosszszemmel nézték, hogy a szomszéd faluból Idekerült kislány irányítja őket. Mondogatták is egymás között: „Ez kellett még a mi szövetkezetünkbe! Így is elég a bajunk — hátha még ez a „kis kontyos“ dirigál majd bennünket! ..Ilonkának sokszor könny szökött a szemébe egy-egy elejtett rosszmájú megjegyzés miatt. De azért nem adta fel a harcot. Elhatározta, bebizonyítja az embereknek — ha “már itt van, megállja a helyét. Reggel az első autóbusszal Jött, hogy mire a gondozók az istállóba érnek, ő is ott legyen. Mindenkihez volt néhány kedves szava, s az állatgondozók észre sem vették, a „kis kontyosból“ lassan a „mi lányunk“ lett. Alig telt el egy év, a fejőgép a tehénistállóba került. Az asszonyok húzódoztak — ám Ilonka nem engedett. Maga látott hozzá, s igazát sikerült bebizonyítania. A fejők azóta is hálásak neki, s ma ellenvetés nélkül elfogadják Javaslatait. A tejhozam is emelkedett. Még a gümőkóros tehenektől is napi 6—7 literes fejési átlagot ért el gyenge takarmányalap mellett. Ez pedig jelentős Javulást Jelentett az előző évi eredményhez viszonyítva. A sertésgondozók munkáján is könnyített, mégpedig rövid időn belül. Gépesítette a takarmányszéthordást, s így sok időt és fáradságot takarított meg. A vezetőség mellette állt. Értelmes, segíteni vágyó munkatársra találtak benne. S ez bizalmat ébresztett Ilonkában. Már a gondozók élcelődése sem keserítette el. Pedig volt belőle bőven... Ha munkaruháján ott maradt egy kismalac szőre, vagy éppen a borjazó tehénnél látták segédkezni — az állatgondozók bezzeg összemosolyogtak, s Jó hangosan Jegyezték meg: „Az a szőke fiú megint elfelejtett megborotválkozni!“ Ilonka fülig pirult ilyenkor, persze ő sem hagyta annyiban ... Az idő közben gyorsan szaladt. A téli takarmánygond, az őszi, tavaszi tengernyi sár, a nyári legeltetés egymást váltogatták. Észre sem vette, milyen gyorsan telnek az évek. A napi gondok között még a szórakozásról is megfeledkezett. A „kötelező“ szakkönyvekben, egyegy szépirodalmi művön és a televízión kívül más szórakozásra nem jut a szabad időből. Hiszen kora reggeltől késő estig, sőt gyűlések alkalmával az éjszakába nyúlik a munkanap. Vasárnap pedig — ha éppen csendesség van mindenütt — elég az istállóbüzzel áthatott ruhákat kimosni. És a család!... Mert annak ellenére, hogy még nincs férjnél, vannak családi gondjai is. Édesanyja már idős, rá nem támaszkodhat,. húga viszont fiatal, róla is gondoskodnia kell. Hármuk sorsa van a kezében ... Tavaly vaskerítést csináltatott, tavasszal megkezdik családi fészkük átépítését. Lesz munka, gond bőven. Csak győzze szusszal!... Hiszen tavasszal felszámolják a szövetkezet gümőkóros állatállományát — ez is teljes embert és rengeteg időt igényel majd. Pihenésre megint nem számíthat. A múlt nyáron még könnyebben mozgott. Felpattant a 250-esre, s már a helyszínen is termett. Idén nehezebb lesz. Motorkerékpárját eladta, mert egy kisebb baleset miatt elment a kedve tőle. Most várhat egy-két évig, amig megkapja az autót. Az elnöknek már van, miért ne lehetne neki is... Hajnalban és a késő esti órákban úgy is hideg volt a motorkerékpáron. Le akarja tenni a különbözeti vizsgát az autóvezetéshez. Sok minden vár még Ilonkára a közeljövőben. A Mezőgazdasági Főiskolára szeretne bejutni. — Előbb azonban még rendbe hozom az állattenyésztést, hogy három évre nyugodtan rábízhassam valakire — mondja aggodalmaskodva. A szakképzettség növelését elkerülhetetlennek tartja. Úgy érzi, főiskola nélkül pár év múlva már nem érvényesülhet. Nem azért akar mérnöknő lenni, hogy más munkahely után nézzen. Elkezdett munkáját folytatni akarja, de az eddiginél Jobban, nagyobb szaktudással. Biztosan eléri célját. Mert akinek annyi akaratereje, tudásszomja és önbizalma van mint neki, az előtt nem lehet akadály. H. ZSEBlK SAROLTA R. Kedro felvételei a földművesasszonyokhoz, a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozó asszonyaihoz, a nemzeti bizottságok képviselőnőihez, a nőbizottságok tagjaihoz, a járási nemzeti bizottságok és kerületi nemzeti bizottságok női albizottságaihoz. A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága idén a Földművesasszonyok Téli Iskolájának VIII. évfolyamát a pártszervezetek irányítása mellett, lapjai a Slovenka és a Dolgozó Nő, valamint a SZNT Mezőgazdasági Osztálya a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a nemzeti bizottságok az EFSZ-ek és AG-ok segítségével ezzel a jelszóval szervezi: „A CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére, a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok fokozottabban kapcsolódjanak be a mezőgazdasági termelésbe. Ennek megvalósítása érdekében jobb munka és tanulási lehetőséget kell biztositani számukra“. A Földművesasszonyok Téli Iskolája VIII. évfolyamának három fő irányvonala a következő: 1. AZ 1966-OS ÉVI MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSE A földművesasszonyoknak előadásokon, beszélgetéseken, tanulmányi kirándulásokon kell részt venniük. Ismerniük kell az 1966-os évi termelési tervet, szövetkezetük terménykészletét, problémáit, hogy tisztán lássanak. ' A szakmai-nevelési munka elősegíti majd a szocialista munkaverseny kibontakozását. A Földművesa«szonyok Téli Iskolája VIII. évfolyama keretén belül azok a csoportok és egyének kapcsolódhatnak be a szocialista munkaversenybe, akik A) AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN; a tejtermelésben elérik a 3000 literes fejési átlagot és túlteljesítik a tervet a 2500 — 3000 literes fejési átlag tervét 100 literrel túlteljesítik • a 2000 — 2500 liteit 150 literrel lépik túl 2000 liternél 200 literrel teljesítik túl a tervet 15 malacot választanak el egy kocától 150 tojást érnek el egy tyúktól a szarvasmarha-hizlalásnál teljesítik azokat a feltételeket, amelyeket a járási termelési igazgatóság és a járási női komisszió határoz meg B) A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN; a legjobb eredményeket érik el járásukban és kerületükben a cukorrépatermesztésben termelési körzetek szerint 400 — 300 mázsát termelnek, és az 1965-ös év hektárhozamát túlteljesítik burgonyából 14 járásban — ahol a Poprádi mozgalomba jelentkeztek — elérik a 200 mázsán felüli termést, a többi járásban pedig a 150 mázsát az évelő takarmányok és a rétiszéna termelési tervének túlteljesítéséért, valamint a takarmány jó minőségéért 10 csoportot jutalmaznak meg a zöldségtermesztésben a piaci termelési terv teljesítéséért kapnak jutalmat 2. JOBB GONDOSKODÁS A DOLGOZÓ ASSZONYOKRÓL ÉS ANYÁKRÓL, ÉS A MUNKAHELY NAGYOBB KULTURALTSAGA a) a munkahely kulturáltsága érdekében a nagyobb higiénia betartása, melegvíz bevezetése az istállóba, szociális berendezések létesítése, stb. b) jobb életfeltételek megteremtése a falvakban, szociális helyiségek, napközi otthonok létesítése egésznapos ellátással, iskolai és közös étkezdék felállítása, az üzleti és szolgáltatási hálózat kibővítése. A SZNT Mezőgazdasági Osztálya, a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága, a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a KNB a Földművesasszonyok Téli Iskolája VIII. évfolyamának keretén belül minden kerületben kiválaszt 3 községet (Szlovákiában 9-et) ahol megvannak azok a gazdasági és politikai feltételek, amelyek példaképül szolgálhatnak majd a kerület többi községének. 3. A FÖLDMÜVESASSZONYOK SZAKKÉPZETTSÉGÉNEK NÖVELÉSE Versenyt indítanak annak érdekében, hogy a legjobb termelési eredményt elért földművesasszonyok közül minél több kerüljön mezőgazdasági iskolába: technikumokba, mesteriskolákba, vagy távúton, magánúton képezze magát. A három fő feladat mellett a nőbizottságok továbbra is segítenek majd a tej, hús, tojás felvásárlásában. Igyekeznek a fiatalságot megnyerni az állandó mezőgazdasági munkára. A LEGJOBB EREDMÉNYEK JUTALMAZÁSA Az 1. számú feladat teljesítésében a legjobb eredményt elérő csoportokat és egyéneket a SZNT mezőgazdasági osztálya és a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság és a járási női komisszió javaslata alapján, „Az 1966-os év legjobb mezőgazdasági dolgozója“ jelvénynyel tűntetik ki. A 2. és 3. számú feladat teljesítésében elért legjobb eredményekért a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága jutalomban részesíti a szövetkezetekben és állami gazdaságban dolgozó nőket, és a Földművesasszonyok Téli Iskolája VIII. évfolyama szervezésében részt vett asszonyokat. A kilenc példás község, amelyben jelentős mértékben növelték a földművesasszonyokról és anyákról történő gondoskodást a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságától elismerő oklevelet kap. Köszönjük az Önök önfeláldozó munkáját, és kívánunk mindnyájuknak boldog, békés újesztendőt! A CSEHSZLOVÁK NŐK SZLOVÁKIÁI BIZOTTSÁGA A NŐKRŐL - NEMCSAK A NŐKNEK A pedagógusok felmérést végeztek az egyik dél-szlovákiai járásban. 1782 hatodik és kilencedik osztályos tanulót kérdeztek meg, hány órát töltenek együtt szüleikkel naponta. 612 gyerek csupán napi három órát, 614 napi négy órát, 224 tanuló napi öt órát és csak 196 gyerek tölt együtt napi hat órát a szüleivel. A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottságának decemberi plenáris ülésén, ahol az eddig elért eredményekről, a ránk váró feladatokról beszéltünk, ez is szóbakerült. — Milyen szépen fejezik ki, hogy a gyerek „együtt tölti“ ezeket az órákat a szüleivel — mondta az egyik asszony. — Sajnos, az én esetemben még ez a néhány órás együttlét sem azt jelenti, hogy foglalkozhatok a gyerekekkel. Csak éppen ott vagyok a közelükben. Mosnom, vasalnom, főznöm kell, meg takarítani és a legtöbbször olyan fáradt vagyok, hogy még arra sincs türelmem, hogy bevonjam őket a munkába, még beszélgetni se tudok velük rendesen. Ezek a számok — az előbbi véleménnyel együtt — nagyon elgondolkoztatók. Hol is tartunk tulajdonképpen sokat hangoztatott Dolgozni kezdtünk, kötelességünk. Tant tudnánk kevesebbet, gozó? Bölcsődék, i ha sokat segítettek gondja csak megint gáltatásaink, de nen takarítás, ruhatisztí lünkről. Megszerezti Örült neki minden! szó, hogy felelős egy nőnek — sok. merénylet a férfiúi A Földművesassz segítségével elértük, tek állattenyésztési zuhanyozók épülnek dasági üzemben mi termesztésben akad mára. Tehát rengt probléma nehezíti t helyzetét, akadályoz: pihenhessenek, gyért hassanak és jusson ra is. Nem . azért sort mintha nem tudnár. sen megváltozott, a egyenjogúságunkkal ? mert úgy éreztük, ilni akarunk, miért mint a többi doltvodák épültek, de s, az otthon ezernyi iradt. Vannak szolí veszik le a mosás, tás gondját a válik a szakképesítést? í. De ha arról volt leosztást kell adni ;n úgy érezték, az nérzet ellen, nyok Téli Iskolája hogy a szövetkezerészlegein öltözők, . De sok mezőgazír csak a növénymunka a nők szétég kisebb-nagyobb nég a dolgozó nők sa, hogy nyugodtan nekeikkel foglalkozidejük a tanulásijuk fel mindezt, k, milyen gyökerehazánkban élő nők helyzete felszabadulásunk húsz éve alatt. De ha odáig jutottunk, hogy egyenrangú építői vagyunk a szocialista társadalomnak, olyan élet- és munkafeltételekre van szükségünk, hogy teljesíteni tudjuk minden kötelességünket. Építő munkában, gyermekeink nevelésében egyaránt. Január 29 —30-én ülésezik Prágában a nők konferenciája. Nem véletlen, hogy a XIII. pártkongresszus esztendejében tesszük mérlegre eredményeinket és feladatainkat. Minden járás elküldi szószólóit, akik tolmácsolják majd az asszonyok véleményét, kéréseit. Meg kell keresni a nők élet- és munkafeltételei javításának, a szociális intézmények fejlesztésének, a szolgáltatások bővítésének további módját és a szakképzés lehetőségeit. Az országos konferencián a nőkről lesz szó, de nem árt, ha a férfiak is odafigyelnek. A férjek, munkatársak, vezetők — szövetkezeti elnökök, üzemigazgatók, funkcionáriusok egyaránt. Hiszen nemcsak a velük egyenrangú dolgozó asszonyokról beszélnek majd, hanem a gyermekeket nevelő édesanyákról, tehát az új nemzedékről is . . . Az ember megszületik és márts kiabál. Senki se érti, de mindenki örül. Itt vagyokI kiabál az embu?, eljöttem élni. Jó helyen vagyok? Jó embereknél születtem? Nyájas évszázadban? Nem viselek véletlenül Eltörölték már itt a háborút? rabszolgaságot? Megjelelő színe van a bőrömnek? Származásom rendben van? Szabad lélegzenem? Akkor Jó. Köszönöm. Ludvík ASkenazy Őszinte jegyzetek az asszonyokról AZ ANYA Minden lét kezdete, minden Jóság, minden szépség Jókusza: édesanya. Első, önfeledt, botladozó lépteink őrizője, első gügyögésünk tanúja: édesanya. Első simogatónk, akt örökké szívében ringatja szíve alól életbe szakadt gyermekét: édesanyaI Halhatatlan mesterek vésték márványba, költők verset hlrdettk nagyságát, deresedő halántékú férfiemberek testét rázza a görcsös zokogás sírhantjuk előtt, mert szegény a szegény, de mindenkinél szegényebb, akinek már nincs édesanyja. Es amíg élnek? A tények már nem költőiek. Közismert figura a 15 éves kamasz, aki „nem ér rá" egy kiló lisztet hozni az üzletből, az érettségiző lány, akt „nem ér rá“ néha takarítani, vagy elmosogatnl, mert jó zene van a rádióban, vagy éppen nagyon érdekes műsort sugároz a TV és mert az anya arra való, hogy reggeltől estig, szünet nélkül sürögjön-forogjon zokszó, panasz nélkül csak azért, hogy családja kényelmét biztosítsa. Mert korunkban — bármenynyire is sajnálatos — nemcsak a férjek várják el, hogy feleségük a munkahelyen végzett megerőltetés mellett még teljes egészében vállalja az otthon testi és lelki terhelt is, hanem a gyermekek az apák álláspontjára helyezkedvén, úgy vélik, hogy számukra a tanulással vagy a munkával befejeződött a nap. Vannak tiszteletre méltó kivételek? VannakI De csak — kivételek, elenyésző kisebbségi Teljesen mindegy, hogy korvagy kórtünetnek nevezzük azt, amikor egyik ismerősömnél az anya hordja fel a pincéből a szenet, mert a fér] és a gyermekek nem érnek rá erre a munkára. Es vajon minek nevezhető az, amikor a TV-készülék előtt üldögélő fiatal egy pohár vizet kér — az anyjátóll? Minek nevezhetjük az anyákkal szemben megnyilvánuló végtelen önzést? Valamikor az én gyermekkoromban még kötelező volt számunkra a hittan. Bármilyen elavult módon, btblikus téveszmék elvi síkján állva és bibltkus fenyegetésekkel kényszerítve, de arra tanítottak, hogy „tiszteld atyádat és anyádat... —- és ehhez hozzátartozik a szeretet is. Oj rendünk nagy eredménye, felmérhetetlen többlete, hogy a ritus sötétsége felgyújtotta a lelkekben az öntudat fényeit — de mivel pótoljuk a figyelmeztetést: szeresd anyádat...? Vajon elegendő az, hogy Nők Napja alkalmából figyelmeztetjük a gyermekeket az anyák szerepére, áldozatkészségére? Vajon csupán az év egyetlen napján kell tettekei bizonyítani a szeretetet, gyengédséget az édesanya iránt? Egyetlen társadalmi rendszer sem adott annyit a fiataloknak mint a szocialtzmusl De a társadalmi rend építésében, az új értékek létrehozásában a nők, az asszonyok, az anyák ts részt vettek. Vajon tudták ezt a mai fiatalok? Természetesen nem feledkezhetünk meg a rossz példa hatásáról sem. A gyermek sok esetben csak az apa példáját követi. Az apáét, aki a munkából megérkezve, a karosszékben olvassa az újságot és megfeledkezik arról, hogy a felesége ts legalább annyit dolgozott, mint ő — azzal a különbséggel, hogy egy nő fizikai adottságai mégiscsak különböznek mennyiségileg és minőségileg is a férfi adottságaitólI De beszélni kell arról a rabszolgát alázatról ts, amivel korunkban az édesanyák kiszolgálják gyermekeiket, teljesítik szeszélyeiket. Beszélnünk keli az édesanyák mindent eltűrő, mindent vállaló téves nézeteirőlI Beszélnünk kell arról, hogy az édesanyák jelentékeny része félremagyarázza az anyai szerétéiből származó kötelességeket és úgy véli, hogy gyermekét fel kell mentenie minden teher, mtnden kötelesség alól. „Legyen neki Jobb, könynyebb, mint nekem volt“ — hallom sokszor az ellenérvet Jogos szemrehányásatmral De ne feledkezzünk meg arról, hogy nekik már a kezdet is jó volt, mert ők már a Jelenben születtek, napjaik egyre dúsabbá váltak, életük egyre szépül. De ugyanakkor: r áj и к már nagyobb feladatok várnak, amelyek velük együtt nőnek és az új feladatok maradéktalan teljesítése testi és szellemi edzettséget követeli Utószóként még ennyit: nem akartam senkit sem bántani, de a szocialista újságíró elsőrendű kötelessége nyíltan írni a helytelen jelenségekről. A nők egyenjogúsítása nem Jelentheti a „három műszakot“, nem Jelentheti, hogy megfosztjuk a feleségeket, az édesanyákat a szeretet és figyelem megnyilvánulásaitól, nem Jelentheti az élet költészetének, az érzések gazdag szépségének elsikkasztásátl Ügy vélem, hogy írásom nem vádirat, hanem figyelmeztetés — férfitársaimnakI PÉTERFI GYULA
