Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-10-14 / 41. szám
A darkovi tttrdfi jelképe 1 Ш ta & y & ^as щ fllll £ # r>r^. Ä j5= ^SSg ■« — V»*U « 2S» Щ Ü я 2 VI "*VI 1МЧ £ pk I f" a kérdés már néhányszor fel- Г7 merült az Ostrava—Karvina-i szénmedence illetékes hivatalaiban a darkovi fürdővel kapcsolatban. A gyógyfürdő alatt ugyanis 120 esztendőre szóló és rendkívül gazdag szénrétegre bukkantak. A bányaipar képviselői a szénért azaz a tüzért harcolnak, az egészségügyiek a vízért. Mert nem akármilyen víz ám a szóban forgó víz. A darkovi sós víz híres. Jód-bróm tartalma sok ezer embert meggyógyított már. Annak idején Larych gróf, aki magáénak vallotta e föld mélyében alvó tüzet és a belőle kibuggyanó vizet is, sem lehetett tisztában e föld mérhetetlen kincsével. Hogyan jut közös nevezőre a tűz és a víz két mai ura: a bányaipar és az egészségügy? Meg kell menteni a tüzet — szól az egyik. Meg kell menteni a vizet — szól a másik. Milliárdokat jelent az egyik, életet a másik. Százezernek ad kenyeret a szén, százezernek adja vissza egészségét a víz, amely a csízi gyógyfürdőn kívül az egyetlen ilyen a köztársaságban, de Hallen kívül egész Európában is. S a darkovi gyógyvíz jód-bróm tartalma sok százalékban túlhaladja Csíz fürdőét. A Csehszlovák Tudományos Akadémia balneológiái intézetének tudósai Karvinától a Beskydekig fúrták végig a földet, amíg megoldást nem találtak: fölviszik a fürdőt a Beskydekbe. Ott ugyanez a víz^bugyog ki a föld mélyéből. Szénrétegek ott is vannak, de hegyek alatt nem lehet szenet bányászni. A fürdő vendégei pedig kristálytiszta levegőt szíhatnak, nyugalmukat nem zavarja a közeli országút néha nagyon is bántó lármája. — Valamikor tüdő- és csonttuberkulózist és még más betegséget gyógyítottak — magyarázza MUDr. Bastl Ctirad, a fürdő igazgató-főorvosa. — Ma csupán szanatórium jellege van. Reumát, ischiászt,, érelmeszesedést, izom-, ín- és ideggyulladást, valamint csontgyulladást gyógyítunk. Jelenleg 250 férfi és nő, valamint 70 gyermek gyó-A vas szerelmese Tóthpál Gyula felvételei A vasnak köszönhették a spanyolok Mexikó és Peru meghódítását... Vasból vertek bilincset a néger rabszolgák bokájára és csuklójára, amikor tízezer számra vitték át őket őshazájukból Amerikába . .. A vasból kovácsoltak fegyvert és ekét, készítettek tankot és traktort. ■ ■ De lakik itt Pozsonyban valaki, aki örökre hűséget esküdött ennek a fémnek, ennek a hideg kedvesnek ... Aki a szeretetével és a művészetével átmelegíti, lágy formákba hajlítja ... Aki a vasat bevitte a lakásába, az otthonába, hogy mindig együtt lehessen vele ... Rácz Béla, amint maga is mondta, a legjobb korban van: most negyvenkét éves. Közép termetű, izmos, mosolygós, fekete hajú férfi... Ha száz évvel előbb születik, talán kovács lett volna belőle... Talán kardokat kovácsol, talán csodálatos vaskapukat a gazdagok palotáira ... Bizonyára a pöröllyel is boldogult volna ... Ma mint lakatos dolgozik a pozsonyi Műszaki Egyetem fűtőházában és örömmel végzi ezt a munkát, mert így állandó kapcsolatban lehet szerelmesével, a vassal. Nagyon kevesen ismerik ezt a vesszőparipáját, talán csak a rokonsága, néhány munkatársa, meg a műszaki egyetem néhány dolgozója. Azok, akik véletlenül látták Rácz Béla lakását. Már az előszobában meglepi a látogatót a gyönyörű kovácsolt .vaslámpa, a virágállvány, a fogas és a tükörkeret. Pedig ez még csak a kezdet, szerény
