Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-28 / 4. szám

OMÄROM A Szakszervezetek Házában a já­rást női konferencia 400 résztvevője 3317 mezőgazdaságban, 1000 iparban, 1450 az iskola és kultúra területén, 580 egészségügyben és 950 kereske- - delemben dolgozó nőt képviselt. A konferencia résztvevői leszögez­ték, hogy mindennek ellenére a nők alkalmazása a komáromi járásban alig éri el a 35 százalékot, így a ke­rületben a legutolsó helyen van. A nők alkalmazásának kérdését minél előbb meg kell oldani, annál is inkább, mivel a mezőgazdaság mechanizációja egyre több munka­erőt szabadít fel. Ez a kérdés nem közömbös a járás vezetősége számára sem. Amint azt Kosztankó elvtárs a járási pártbizott­ság titkára mondotta: — tervbe vet­ték, hogy a járás területén két élel­miszerfeldolgozó üzemet létesítsenek a közeljövőben. Jelenleg a járás legnagyobb problé­mája van előtérben, az hogy eltün­tessék az árvíz okozta nyomokat. A járás valamennyi dolgozója, köztük az asszonyok is, a XIII. pártkongresz­­szus tiszteletére vállalták, hogy min­den árvíz sújtotta egyén a kongresz­­szusig visszaköltözhet saját lakásába. A konferencia résztvevői köszönet­tel emlékeztek meg a cseh és szlo­vák járások mindazon dolgozóiról, akik munkájukkal és anyagi segít­séggel támogatták az árvíz sújtotta lakosságot. Külön kiemelték azoknak a pedagógusnőknek a munkáját, akik a járás területén kívül iskolákban tanítanak, s a gyermekeknél az édes­anyái gondoskodást is pótolják. A komáromi járás dolgozó asszo­nyai, édesanyái határozatba foglalták, hogy mindazt a szeretetet és segít­séget, amelyet a párt és Cseh­szlovákia népe irántuk tanúsított, a Jövőben még nagyobb igyekezettel, a mezőgazdasági termelési terv túl­teljesítésével és odaadással akarják meghálálni, Hogy ez sikerüljön, megkétszerezik a dolgozó nőkről való gondoskodást, az állattenyésztésben dolgozók szá­mára öltözőket és zuhanyozókat, va­lamint idény napköziket rendeznek be a gyermekek számára, RSEKÜJVÄR Csak az nem jötf*l^ akit a hófúvás tartott vissza. Elvégre nem mindennapi esemény, amikor a járás százötven asszonyát találkozó­ra hívja a járási párt- és nemzeti bizottság, s vendégként a Cseh­szlovákiai Nők Szlovákiai Bizottságának elnöknője, a járás képvise­lője Duris elvtársnő, a CSKP Központi és Kerületi Bizottságának dolgozói is eljöttek. Az érsekújvári járás Szlovákiai méretben első helyezett lett a Dol­gozó Nő Tribünje értékelésénél. Megindult egy egészséges folyamat, amely a nők járási aktíváján is megnyilvánult. A mezőgazdaságban dolgozó asszonyok részéről is, akik az összes dolgozók nagyobbik felét képezik járási viszonylatban. — Nehezebb körülmények között végezzük munkánkét, mint к legtöbb gyárban, — mondja a hetényi küldött, — szövetkezetünkben még nincs öltöző, mosdó. — A hiba az, hogy akár gyermekintézményekről, akár szociális berendezésekről van szó, az EFSZ-re hárítják a felelősséget meg az anyagi gondot is. Pedig ha a falu vezetőségével közösen biztosíta­nák ezeket a fontos intézményeket, még több nő dolgozna a szö­vetkezetekben — érvel Száraz Mária Nánáról. Az érsekújvári járásban sajnos, a mezőgazdasági üzemeken kívül nagyon kevés a munkalehetőség. Csupán a járási székhelyen 284 nőt tartanak számon, aki munkát keres és több mint 700 fiatal lány keresett alkalmazást a járás határain túl. Az Elektrosvit asszonyainak problémáját Hlavácková, a női aktíva elnöke foglalta össze: a rengeteg túlóra a szállítók tervszerűtlen anyagszállítása miatt, a három műszak, melyben nők is kénytelenek dolgozni és ismét a munkalehetőség hiánya. — Amikor 1961-ben részletesen elemeztük a járás helyzetét és a problémák legfontosabb, kiinduló láncszemét kerestük, elsőrendű feladatként az ipari létesítmények, további munkalehetőségek meg­valósítását tűztük ki célul — zárja be a vitát Sucha elvtárs, a já­rási párttitkár. Nagyon jól ismeri a nehézségeket, melyek nemcsak a nők, de az egész járás problémái. A sokat emlegetett konzerv­gyáron kivül 1967-ben megkezdik egy nagy kombinát építését, ide helyezik a holesovicei Tesla egy üzemét és a tervben szerepel az Elektrosvit kibővítése. S az újváriak legfájóbb problémája, a régi, egészségtelen kórház kérdése is megoldódik. Az építkezést a terve­zettnél korábban kezdik meg. A lényeg, mondotta Sucha elvtárs, — hogy a nehézségeket közö­sen, becsületesen, munkaakarással és tettekkel hidaljuk át. S hogy az újvári járás asszonyaira számítani lehet, azt már eddig nemegyszer bizonyították. Legújabb feleletük az a 10 000 brigádóra, melyet a járás városai­nak és falvainak szépítésénél dolgoznak majd le május 1-ig, 80 000 korona értékben. JANUAR 29—30-ÄN ÜLÉ­SEZIK PRÁGÁBAN A NŐK ORSZÁGOS KONFEREN­CIÁJA, AMELY A CSKP XIII. KONGRESSZUSA ELŐ­KÉSZÜLETÉNEK SZERVES RÉSZE. E KONFERENCIÁT JÁ­RÁSI NŐI AKTÍVAK ELŐZ­TÉK MEG, AMELYEKEN MEGVÁLASZTOTTAK A KÜLDÖTTEKET A KONFE­RENCIÁRA. SZERKESZTŐINK TÍZ JÁ­RÁSBAN VETTEK RÉSZT AZ ÖSSZEJÖVETELEKEN, AMELYEKRŐL RÖVIDEN A KÖVETKEZŐKBEN SZÁ­MOLNAK BE: МУ" Э IMASZOMBAT Pásztor elvtársnő a JNB titkárnője a nők közéleti szerepéről beszélt. 472 nő dolgozik a nemzeti bizottságokban. A járá­si nemzeti bizottságnak 2 nőtagja van, ezenkívül 3 HNB elnöknő működik a járásban. A szövetkezetek vezetőségi tagjai közt is találunk asszonyokat. Tudjuk, hogy ez az arány nem kielégítő, ezért nagy gondot fordítunk a nők politikai és szakmai képzésére. Az asszonyok munkalehetősége évről évre bővül. Míg 1964-ben járásunkban 13 944 nő volt alkalmazva, 1965- ben már 14 113. 1970-ig 2235-el szaporodik a számuk. A safarikovói körzetben 80 nőt tudtunk elhelyezni, de a jövőben az üzemben 467 asszony nyer még alkalma­zást. Asszonyaink a népgazdaság minden szakaszán érvénye­sülnek. Munkájukat azonban nem értékelik egyformán a férfiakéval. Fontos, hogy a munka jutalmazásakor helye­sen érvényesítsük a szocialista alapelveket, tehát az elvég­zett munka mennyisége és minősége szerint jutalmazzunk. A beszámoló foglalkozott a szolgáltatások fejlesztésével, a nőmozgalom munkájával, a cigány származású polgárok nevelésével a városok és falvak szépítési akcióval, az NB munkájának értékelésével. A rimaszombati asszonyok a FATI VII. évfolyamába is aktívan bekapcsolódtak, és nagy segítséget nyújtottak a mezőgazdasági feladatok tel­jesítésében is. A vitából kitűnt, hogy bár asszonyaink munkájukban szép eredményeket érnek el, nagyon sok nehézségbe ütköz­nek. Ezek megoldásra várnak. Nagy gondot fordítanak a közelgő nőbizottsági választásokra, hogy a legjobb funkcio­náriusnőik, dolgozó nőik kerüljenek a nőbizottság tagjai so­rába, akik felelősségteljesen segítenek megoldani a felme­rülő problémákat. EREBES Hazánknak ez a keleti járása nemcsak földrajzilag van távol az ország központ­jától, hanem fejlettségét illetően is. Ez még a múltból ránkmaradt egészségtelen örökség, amelynek gyógyítását számos építkezés, kultúrotthonok, iskolák, áruhá­zak, új lakónegyedek, a helmed kórház, a vajáni villanyerőmű létesítése, a mo­csarak lecsapolása, a Latorca védőgátjá­nak megerősítése és tervbevett öntöző­­rendszer építése sietteti. De természetesen a nők is be akarnak kapcsolódni erejükhöz, képességeikhez mérten a társadalom számára végzett épí­tő munkában. Leleszen több mint három­száz asszony dolgozik mezőgazdaságban, a pólyányi fejőnők csoportja tavaly is a legjobbak közé tartozott a járásban, a bolyi nőbizottság munkájának köszönhető, hogy falujuk a kerület második legszebb faluja címet nyerte el a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére indított verseny­ben. A terebesi élelmiszeripari kombinátban az ötszáz alkalmazott közül 450 a nő. Mégis, több mint ezerre tehető azoknak az asszonyoknak a száma, akik számára a háztartáson kívül nincs munkalehető­ség. A távlati tervekben már szerepel a nők foglalkoztatását megoldó üzemek építése. Most a legégetőbb a kézenfekvő, s a he­lyi lehetőségektől függő feladatok meg­oldása. A terebesi járás asszonyai között kevés a szakképzett, — még kevesebb a vezető munkakört betöltő nő. Szót kell kapniuk már a szövetkezeteh-állami gaz­daságok vezetőségében is. Nekik kell sür­getniük az óvodák, napközi otthonok, bölcsődék, üzemi étkezdék létesítését is. Az ellátás, valamint a szolgáltatások színvonala lényegesen javult az 1965-ös évben. Az asszonyokon is múlik, hogy nemcsak mennyiségileg — minőségileg is megfelelő lesz-e a róluk való gondosko­dás. A javaslatokat nem várhatják „felül­ről“, viszont bátrabban kell segítségért fordulniuk a járási, vagy kerületi szer­vekhez, ha helyben nem találnak megér tésre.

Next

/
Thumbnails
Contents