Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-09-02 / 35. szám
■■■c fel jár a daru rúdja. Csil- I léket emel, sínre rak. Moz- HR gatója Jusková Frantiska — sok méternyi magasságban ^я uralja a gépet. A síneket köbméterbe rakott fák veszik körül, amelyeket talpfának hasznainak lent a mélyben. A darusnő ugyan nemcsak ezt a világot látja, ellát a Fucik 1-re, a valamikori Pokrok bányára, a Pionírra, s ha ideje engedné, el is merenghetne a múlton, a régi bánya régi hősein. Mert ezeknek az asszonyoknak legnagyobb része bányászcsaládból származik. Mindegyik ismeri a múlt nyomorát, s éppen ezért teheti mérlegre a tegnapot s a mát. De nincs idő merengésre. Nagy hozzáértéssel és igen nagy felelősséggel kell irányítani a daru rúdját. Ha célt tévesztene, emberáldozat lenne az ára. A daruról nehéz, vastag kesztyűvel szedi le a csilléket KaSparkova Kvétoslava és Budina Alojz, aki huszonöt év után beporosodott tüdővel került felszíni munkára. Süt a nap, a levegő tiszta — itt lassan rendbe jöhet megrongálódott egészsége. A csillét tovább tolják a síneken. Naponta 13—15 vagon építőanyag érkezik. Szigetelőcement, talpfa, sínléc. Nem könnyű a rakodómunka. S most még csak hagyján. De fagy idején. A fekete hajú, csinos fiatalasszony, Zorichtová RuZena gurítja tovább a csilléket egészen a mozdonyig. Hatvanhat naponta. Turková Gertrúda a mozdony vezetője. Tizennégy éve dolgozik a bánya területén. Az idei bányásznapon kitüntetést kap. Skivová Eliska, a nőbizottság elnöknője. Árva kislány volt, világot járó anyja megtagadta. Kegyelemből nevelte fel egy másik asszony, akit még most is könnyes szemmel, édesanyjaként gyászol. Ű maga ötvenhárom tavaszt ért meg. Fiatalasszonyok családi és egyéni problémáit hordozza vállain. Ű a lenti levegő őre. A bánya hőmérsékletét, valamint a levegő sűrűségét, tisztaságát ellenőrzi. A gépek hőmérői mutatják a számokat. Irányító számok ezek. A mélyben dolgozó bányászok élete függ tőle. A számokat EliSka asszony papírra jegyzi. Veszély esetén azonnal figyelmezteti a diszpécsert, aki az állandóan készenlétben levő radvanici mentőszolgálatot hívja ilyenkor. A reggeli műszakban hatszáz bányász dolgozik. Számuk kerek alumí niumba van vésve. Délután ötszázan szállnak le az aknába, nekik hatszögű a jelzőszámuk. Éjjel dolgoznak a legkevesebben. A négyszázhetven bányász az előkészítő munkálatokat végzi. Jelzőszámuk háromszögű. A jelzőszámok helyiségében a réggé li műszakos Kvolova Anna ellenőrzi, helyén van e valamennyi szám. A diszpécsernek kell jelentenie, ha a műszak végén hiányzik valamelyik bányász száma. A hiányzó embert azonnal keresni kezdik. A vészjelek megszólalnak, a biztonsági szolgálat működésbe lép. A lámpaházban és a jelzőszámok nál három műszakban dolgoznak az asszonyok. Napi 2600 lámpát tisztítanak. Ugyanennyi a bányászok száma is. A jelzőszámok helyisége melletti kis szobában 210 interferometer van elhelyezve. A bányatechnikusok ezzel a műszerrel mérik a bányában a metángázt. Ezt a műszert szintén naponta tisztítják. A lámpaház fekete gerendái közé egy fecske repül. Ott a fecskecsalád fészke. Minden tavasszal visszatérnek. Otthonra találtak, mint azok a fekete vándormadarak, akik naponta leszállv Turkova Gertrúda az idei bányásznapon kitüntetést kap Skibová Eliska a nő bizottság elnöknője — a bánya levegőjének őre Két műszak között Ш Ш Х nak a mélybe. A szélrózsa minden irányából hozza őket ide a kenyérkeresés gondja. A fekete arany tartja itt őket. Az orvos szemével A Fuőik 2. portájával szemben van a bányászrendelő. Dr. Ludvik Matu- Sinsk? az igazgató főorvos harmincegy éve szolgálja a bányászokat. Tizenhárom gyermekes bányászcsaládból származik. Testvérei közül tizenegyet az akkori bányászélet nyomora vitt el. Ö, és asztalos bátyja maradt életben. Elődje dr. Stiebr bányászorvos vette szárnya alá —> így lett belőle orvos. Legapróbb részletéig ismeri a bányát, a bányamunkást, a múltját, s a ma problémáit. Elválaszthatatlanul hozzátartozó rögje ennek a földnek. Egy csillogó fekete széndarab a többi között. — ön szerint mi okozza leggyakrabban a szilikózist? — kérdezzük. — A kőpor természetesen, de semmiesetre sem ez elsősorban. Mert a kőpor lerakodását a tüdőn meg lehet akadályozni. Ezért készülnek maszkjaink. Igaz, hogy a maszk használata kényelmetlen. A bánya légköre néha forró, s a maszk még nehezebbé teszi a lélegzést, de védi a tüdőt. A bányászok másik könnyelműsége, hogy nem öntözik a szenet. Különösen robbantás esetén fontos, hogy a műanyagba csomagolt vizes zacskók egyidejűleg robbanjanak a szénfallal. Ez azonnali portalanítást jelent. De vannak külön fecskendezőink is. A gyakori öntözés a szénpor minimumra csökkentését jelenti. A nedves szénfalon nehezebb a szénfejtés, ami a kereset csökkenését idézi elő. Az idő pénzt jelent a bányász szemében. Amíg a szilikózis tünetei nem jelentkeznek, addig hazárdjátékot űznek az életükkel. Némelyikük ha jól keres, csak akkor jelentkezik az orvosnál, ha a szilikózis már nagyon előrehaladott állapotban van. Ebben az esetben vajmi keveset segít már a fürdőkezelés. A Jeseniky-i hegyek közé, a Karlova Studenka-i gyógyfürdőbe küldjük betegeinket. A magaslati levegőn a hegymászástól idővel teljesen elmúlhat a kőporlerakodás. A fenyő ózonja gyógyít, megtisztítja a légcsöveket. Délután két órát jelez a gong. A bánya udvarát fekete vitézek özönlik el. A július Fuöík fekete lavinája. Nem sztrájkoló lavina. Békés fekete folyó ez. Fehér, kemény kalapjukra Kaskarková Kvetoslava naponta 60 megrakott csillét tol a mozdonyig
