Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-02 / 35. szám

merőlegesen hull rá a nap sugara. Ránk az ő mosolyuk. Gavar György idős bányász. Pestről került ide. Fia már csehül végezte a főiskolát. Mezey Imre Karvínán lakik családjával. Sok év telt el, amióta ezt a hivatást vá­lasztotta. Meglepően sok az érettségizett fiatalember. Czinege Gábor vegyész. Pozsonyból származik. Szobonya Lász­ló, Csongrád Ferenc, Czéne Pál életé­ben lépcsőfokot jelent az egyéves bri­gádmunka. Technikai, ökonómiai, bá­nyászati főiskolára szeretnének bejut­ni. Egy év alatt megkeresik az iskolá­záshoz szükséges költségeket. Saját erejükből, minden támasz nélkül men­nek előre. Értékesebb emberré akar­nak válni. A Fuőík 1. bánya bejáratánál talál­kozunk a Zachoransk^ mérnökházas­­páríal. Trabant-kocsijukkal igyekez­nek hazafelé. Még csak négy éve dol­goznak a bányában, de teljesen be­rendezett lakásuk, autójuk van. A bá­nya anyagiakban mindent megad. A kassai kislány, dobSinai fiú igazi otthonra talált az osztrava-karvinai körzetben. Fekete költészet JUDr. Jozef Mrovéc a Május 1. bánya vezérigazgató-helyettese. Úgy is mond­hatnánk, hogy az elveszett lelkek ve­zetője. Ügyvédi oklevelet szerzett, de a paragrafus világa kiszárította szivét s itt keresett menedéket. Ma lélek­búvár. Ez az, amit nem lehet meg­tanulni, születni kell rá. A bányászok ügyes-bajos dolgát intézi. Rajongva beszélnek róla. Úgy nyúl az emberi szívekhez, mint a muzsikus a mester­kezekben készült legfinomabb hang­szerhez. A Május 1. bánya egy egész éven át patronálta a gútai gyerekeket. Úgy beszél a magyar gyerekekről, mintha valamennyi a sajátja lenne. Még most is belécirógat koromhajuk­ba, szomorú szemükbe, amelyek meg­érkezésük pillanatában csüngtek raj­ta, félénken, kíváncsian, sokat várón. Széles és meleg szellemfolyosőiba be­lefér minden emberi fájdalom és szo­morúság. A panaszok nagy, nehéz, néha szennyes motyóit úgy veszi ma­gához, mint az árvízkárosult gútai gyerekek sovány kis poggyászát egy esztendővel ezelőtt. A nép bánatát mindenkor megértette, hisz maga is onnét jött, alulról — sokgyermekes bányászcsalád fészkéből. Miavec Jozef Trnava mellől, Udvar­­nőkről származik. Már két kitüntetés tulajdonosa. Az idei bányásznapon kapja a harmadikat. A bánya egyik legjobb elővájárja — 21 ember dol­gozik a keze alatt. Szabad idejét gyermekei nevelésére fordítja. A négy gyermek közül kettőnek édesmostohá­ja. Hét éve saját Moszkvicsával járja szabadnapjainak szabad országútjait. A 46 éves MaliSiaková Ludvika 6 éve dolgozik a szénosztályozóban. Azóta, amióta elvált és három gyermek gond­ja szakadt egymagára. Férfiasán meg­állja a helyét. Felnevelte gyermekeit. A legkisebb lánya most érettségizett. Tétován lép be a mérnök ajtaján. Könnyekig hatódik, amikor megtudja, hogy a bányásznapon kitüntetést kap. A megkönnyebbülés sóhaja úgy hagy­ja el ajkát, mint a nagy hegyet megülő lavina, amikor útjára indul. Nagyon szereti munkáját. Szereti és szorgal­masan végzi. Bár nem beszél róla, de egész lényén látni, jóleső érzéssel tölti el a tudat, hogy értékelik mun­káját. Sok száz méter mélyből hozzá fut fel a nyers szén. Az ő kezein keresz­tül jut a felső emeletekre. A szén­osztályozóba, a mosodába, a szén­elosztóba. Az egyik emeleten három szalag siklik. Mindegyiknél hét asz­­szony dolgozik. Szürke, ólmos köd száll fel a szalagokról. Fülsiketítőén zörögnek a gépek. A hétemeletes épület örök mozgásban levő vasszer­kezet. Nagy villanylámpák világítanak az asszonyok munkáira. A szalag fut, tüneményes gyorsasággal dolgoznak a kezek. Öriásköveket szednek ki a széndarabokból. Némelyik fél mázsát A Somogyi család lakásuk er­kélyéről gyönyörködik Karvfna új negyedének látképében is nyom. Valiőkova Anasztázia har­minc éve szedi a köveket. Rimanova Anna, Lukáőová Emília, Bilkova Mílka is több gyerekes édesanyák. Otthon várja őket a második műszak. A gye­rekek, mezőgazdasági munka, az álla­tok. Alvásra kevés idő jut. Szórako­zásra aligha gondolhatnak. Nehéz munkájuk fekete költészete úgy csil­lan ki szemükből, mint ahogy a por száll futószalagjaikról a hetedik eme­let felé. A lépcsők kálváriája Nagy városok házaiban sok a be­járat. Még több a lépcső. Megnyomjuk a gombot, berreg a csengő, jelentke­zik a név gazdája. Ha zárva marad az ajtó, följebb, vagy lejjebb megyünk egy emelettel. Új bejárat, új emberek következnek. Karvínán egy korom­szemű 27 éves fiatalember nyit ajtót. Somogyi László. A Fuőík 1. bánya elő­vájárja. Négyezer koronát is megkeres havonta. Szép fiatal feleségét nem engedi dolgozni. Keresetéből Bősön élő édesanyját és beteg öccsét is segíti. Antal János árva fiú volt. — Anyám életével fizetett értem. Ezért gyűlöl­tek testvéreim. Apám is. ötéves ko­romban már szolgáltam. Ütöttek, ver­tek. Senkitől egy jó szót nem kaptam. Gazdám a kutyának adta a meleg le­vest, nekem csak száraz kenyeret do­bott. Gyűlölöm azt az Ipolyság melletti falut, ahol gyermekkoromat éltem, Sokat jártam a világot, az idegenek, az élet összerugdosott. Én voltam az árvák árvája. A feleségem zsol­nai, éppen olyan árva volt mint én. összeházasodtunk, eltart a bánya. Szép lakásom van. Két apró fiam. A széltől is óvom őket. Szeretjük és nagyon megértjük egymást fele­ségemmel. Egyetlen vágyam, hogy szép nagy házat építsek fiaimnak. Itt morva földön legyen otthonuk. Gajdos János most költözött az új lakásba. Sellyéről hozta asz­­szonykáját kis fiával. A két férfi jól megérti egymást. A nyolcéves öcsi és az új apa. Az édesapját motorkerékpár-szerencsétlenség ér­te. Úgy csüng új apja karján, mint gyümölcs a fán, és úgy dorombol a hóna alatt, mint egy kedves kis cica. A Bartos házaspár tíz éve lakik Havírovban. Mind a ketten a karví­­nai Május 1. bánya alkalmazottai. A férj nyílt szavú, bátor ember, mindenkinek szemébe mondja az igazat. Az üzemőrség vezetője, pártelnök. Sokáig a Havífovi Nem­zeti Bizottság képviselője volt. Fe­lesége csendes, jó asszony, öt gyer­mek édesanyja. Legnagyobb kis­lányuk Marika, a Prágai ökonómiai Főiskola növendéke, most készül Libanonba a vőlegényéhez. Gombos József családját a lakás­­probléma hozta ide. Gombos papa 1958-től dolgozik a Május 1. bányá­ban. Vájár. Havonta háromezret keres. — Mitől függ a bányász ke­resete? — kérdezzük. — Szeren­csétől. A szénréteg gazdagságától és attól, milyen kollektívába kerül. Szerintem nagyon hasznos lenne, ha állandósíthatnánk a brigád­munkásokat. Csökkenthetnénk vele az önköltséget. Sok pénzbe kerül ugyanis a távolságdíj és a brigád­munkásokkal járó kiadás. Békés otthonukban muskátlik között kanárimadarak énekelnek. Háromszobás lakásukba ömlik a fény. Ablakaik a rétekkel ölelkez­nek. Minden tárgy a gondos házi­asszony kezenyomát viseli magán. Gombos Józsefné fest, hímez, kul­turális téren segédkezik; úttörő­vezető az egyik iskolában, s a JNB gyermekvédő osztályának tisztelet­beli tagja. Mert rajong a kicsinye­kért. Maga is három gyermek édesanyja. XXX Drága gyöngy az ember homlo­káról leperdülő sós lé. Mindenütt drága gyöngynek számít. A föld mélyében megsokszorozódik érté­ke. Fekete kalászokat öntöz. Mert fekete kalászokat arat a bányász. Furcsa, nehéz, fekete kalászo­kat. A kaszája is belétörik néha, hogy aztán erősebbre forrják, éle­sebb legyen a pengéje, mert arany­­nyá szökken odafenn. MOYZES ILONA és H. ZSEBIK SAROLTA lu 1ГПм i ® í I T-i'í t i,i íí * 11"TI i iVri ti ÍTiiXJB'itíií H. S. felvételei A gyógyforrás és nádas китиуике СТК felvétele GYÓGYFÜRDŐ A DUNA mentén — Kettőt Hévízre, — szólt az előttem tolakodó néniké a kalauznak, amikor a komáromi piactéren az izsai asszonyok üres háti kosaraikkal felnyomtak az autó­buszba. A hallottakra gyorsan ki akartam szállni, de megnyugtattak, hogy az autó­busz Patra megy, csak ők, az őslakók ne­vezték el így egymás között a páti gyógy­fürdőt. Az autóbuszból kiszállva, kellemes lát­vány fogadja az utasokat. Tarka nap­ernyők erdeje alatt ízléses asztalok, karos­székek, a büfében fehér bóbitás csinos ki­szolgálólányok. Szép idő esetén naponta 5 — 600, szombaton és vasárnap pedig 2500 — 3500 vendége van a fürdőnek. A gyógyvizű strandfürdő és a kabinok a páti HNB gondozásában vannak, így a bevétel is őket illeti. A konyha, a büfé, a tíz öt­ágyas víkendház és a 35 kétágyas sátor az ógyallai Jednota tulajdona A fürdő környékén épült víkendházak pedig külön­böző komáromi üzemek nyaralói. A nagy, modern úszómedencében szép, tiszta, kék színű melegvíz hullámzik. Innen talán kétszáz méter távolságra van a 26 C fokos kénhidrogén tartalmú gyógy­forrás. — A környékbeliek a forrás mocsaras iszapját jobban kedvelik, mint a strand­fürdő medencéjét, — magyarázza Tóth József, a helyi Jednota helyettes vezetője. A nádassal, sással benőtt vadregényes forrás iszapja, sok embert gyógyított már meg, természetesen csak nyáron, mert té­len nincs itt semmiféle lehetőség a fürdés­hez. Innen folyik a víz vastag vascsöveken keresztül a strand medencéjébe. Nyáron gyermekkacajtól hangzott a táj, pionírtábor állt itt a fürdő körül. A kör­nyékbeli iskolák gyermekei kellemes napo­kat töltöttek itt, vidáman lubickoltak a víz­ben. Az ízlésesen berendezett víkendházakban még televíziót is találni. A házacskák pél­dás tisztaságban várnak a késői nyaralók­ra. A dicséret Bitter Ilonát illeti. Ha nincs dolga a házak körül, a konyhán segédke­zik. Most is itt találtunk rá Rechák Regi­na, Németh Gizella és Kincel Aranka szakácsnők társaságában. — Ma nincs nagy forgalom, — mondja sajnálkozva Kincelné, de múlt vasárnap nem győztük a munkát, 800 ebédet adtunk ki, ami ennek az aránylag jól felszerelt, de kis konyhának nem csekélység. Július hónapban 149 000 korona volt a Jednota bevétele. Szombaton és vasár­­nap egy komáromi zenekar húzza a talpalá­­valót, csak az eső ne essen, mert akkor nincs hová bújni a vendégeknek. Legfel­jebb egy sátrat bérelhetnek 13 koronáért és ott húzhatják meg magukat a következő autóbuszig. A Jednota vezetősége azzal válaszol a hiányosságra, hogy októberben kezdik meg 700 000 korona befektetéssel egy étterem és motel építését, amire már, remélik, nem lesz panasz. A halászcsárdák mellett fürdőhely is épül a Duna mentén. Felhasználva a páti gyógyforrás selymes vizét, kellemes ki­rándulóhelyévé válik a környék lakosságá­nak . . . Ha az utak karbantartásáról sem feledkeznek meg. VARGA MAGDA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents