Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-08-19 / 33. szám
ben Ljublanában aranyérmet nyert kitűnő bor. 1957-ben fejezték be a tartomány villamosítását s ezzel ugrásszerűen emelkedett az iparosítás is. Elsőként a műtrágyagyár készült el. Konstancában a tejfeldolgozó- és zöldségfeldolgozó üzem. A dulceai rajonban levő konzervgyár csakhamar jó hírnévre tett szert. Ugyanis itt készítik a finom (ibletes zöldséges halkonzerveket. ehetetlen azonban szó nélü* I kül elmenni a Dobroguca ЩШ mellett levő tésztagyár mel-К/“тг—v lett sem. Először, mert úgy' ЯР~1 lehet, a világon egyedülálló kombinát. Másodszor, mert ez a környék büszkesége, s a román elvtársak olyan szívesen mutogatják, mint egy drága ékszert. Neagu Jón főtechnológus vezet át az üzemen. Amint kilép az ajtón, meglát, félrefordul s megfésüli a haját. A gyárudvar ezernyi illatos rózsája közül leszakít egyet, átnyújtja, s elkezdi a gyár ismertetését. — 1963-ban épült a gyár. Tekintve, hogy a tengerpart olyan szépen kiépült, egyre nagyobb lett az idegenforgalom, s Konstanca is egyre több kenyeret kért. Olasz vállalkozóktól vásárolták a berendezést, akik saját bevallásuk szerint sehol sem építettek ilyen komplexumot. Ugyanis a gyár egyesíti magában a malmot, a pékséget és a szárazsütemény-gyárat. A hatalmas raktárokból szívócsövek vezetnek a malomba, mely 24 óra alatt 220 tonna búzát őröl meg. S ebből 80 tonna kenyeret és 20 tonna szárazsüteményt készít. A többit pedig a teljesen automatizált malom 1 kg-os igelltzacskókba tölti grízes, félgrlzes és sima fehér liszt osztályozásban az önkiszolgáló boltok részére. Hetven féle liszt-, sütemény- és kenyérfajtát készít ez a kombinát. Mondanom sem kell, hogy csodálatos élmény látni az •emberi kéz érintése nélküli kenyérdagasztást, szakítást s a transzporteres kemencét, ahol az egyik ajtón bemasírozó hófehér-kenyerek pirosra, ropogósra sülve jönnek ki komótosan. Itt nem létezik nem sikerült kenyér A konstancal volt királyi kaszinó ma a román kultára Ogyét szolgálja. Az idegenek számára minden este színvonalas előadást tartanak s akinek kedve van, megpróbálhatja a rulettet Is Laboratórium által megállapított re cept szerint a gép pontosan adagolja a lisztet, sót. A termek falán hatalmas órák mutatják másodpercenként az időt. Berreg az óra, a dagasztás kész, melegbe kívánkozik a tészta. Kongat a gép, megkelt a kenyér, kicsapódik egy ajtó, az elevátor lecsúszik, a tészta mire leér, grammnyi pontossággal ki van szakítva a kenyér. Itt nem lesz reklamálás. Szinte szédülünk bele, amikor a készáru-raktárba érünk. Megszegünk egy ropogós, friss kenyeret s megkóstoljuk. Szaga, íze kitűnő. Amikor már régen Mamaia fényeiben gyönyörködtem, még ínyemen éreztem a kenyér Izét s orromban kománia tengerparti vidékén f nemcsak színes fém-, celulóz-, hajójavító- és élelmivw|.í!S1/A szergyárakat építettek. Kel- V I lemessé tették a tengerpartul ütTŰÍni vágyó idegeneknek és hazaiaknak a pihenést. S méghozzá rekordidő alatt. Észak-Efóriában, ahol a dombos vidék pompásan ölelkezik a tengerrel, csodaszép üdülők sorát, elegáns parkokat és sétányokat, jól ellátott üzleteket, udvarias kiszolgálást találni. Mamaián pedig az embernek akaratlanul is az az érzése támad, hogy az itt lakók bizonyosan a bizánci és római építészeti hajlamokat örökölték, mert a hatalmas épületek olyan könynyedék, lépcsőik olyan kecsesek, hogy minden idegen bámulatát kiérdemlik. Az Eszpk-Etórla partján levő hatalmas gyermeknyaralóban egész nyáron át nyaralnak az üzemi bölcsődék és óvodák lakói. A feketére sUlt kis meztelen emberkék boldogan hancüroznak a homokban A szerzó felvételei konstancaiak nagy büszkea séggel beszélnek Óvidiusról, j* aki ezen a vidéken talált menedéket. De azt sem felej— tik el hozzátenni, hogy ez a nagy férfiú mindig szomorú volt a kopár pusztaság láttán. S könnyekkel siratta Rómát, a fényt. Valóban sok verejtéket, könnyet nyelt el a sós tenger évszázadokon át. Íme, 18 év óta, mióta a nép az úr, mosolyra derült a táj. SZARKANÉ L. ERZSÉBET hátramegy a kitisztított holmiért, már készíti is a pénzt.- És ha még nem lesz kész? — szólítom meg. — Biztosan kész! Itt még egyszer sem jártam hiába — válaszolja meggyőződéssel. Közben a főpöknő visszatér a keresett szvetterrel. — Nyolc ötven — mondja s az asszonyka már nyújtja is a pénzt. — Meg sem nézi, nem maradt e piszkos? akadékoskodom ismét. — A, azt nem hinném. Nagyon szépen dolgoznak itt. Magam sem tudnám szebben kimosni — veszi védelmébe az üzem jó hírnevét. Az üzletvezető pedig, mintegy bizonyítékként, elém teszi a. ruhadarabot. Valóban kifogástalanul tiszta. A gyorstisztltót csak a múlt év decemberében nyitották meg s máris ilyen hírnévre tett szert. Aki egyszer igénybe vette szolgálatait, szívesen tér be ide ismét. Pedig az árak nem a legalacsonyabbak. Viszont az ember a pénzéért tökéletes és gyors munkát kap. Nem csoda, hogy a gyorstisztltót elhalmozzák munkával. Végignéztem az „üzemet“, összesen három helyiség. Az átvevő üzlet, a másikban szerelték fel az INOX C 12 A jelzésű gyorstisztltó gépet (kezelője Eudoylt Pillér), a harmadikban van a vasaló részleg, ahol két nő dolgozik. Kívülük még egy kitanult folttisztító, az átvevő és az üzletvezető a tagja ennek a hat főnyi csoportnak. ■ Hogyan győzik a sok munkát? — Dolgozunk, míg csak ki nem fogy a kezünk alól a szennyes. Nem nézzük az órát. Tudjuk, minél nagyobb a teljesítmény, annál számottevőbb a bevétel és nagyobb a keresetünk is. Ugyanis minden egyes ruhadarab után százalékot kapunk. Mennyit keresnek? — Havonta 1500—1800 koronát. Az üzem pedig nagy nyereséggel dolgozik. Berendezése a gépekkel együtt 138 ezer koronába került. Bevételünk eddig mintegy 338 ezer korona s ebből a tiszta nyereség 195 ezer korona. A berendezés ára tehát már régen megtérült... Ez tehát a nyitrai „csoda“. A gyorstisztltó, amelynek alig akad párja. Sajnos a 64 négyzetméteres terület megszabja a teljesítmény fokozásának határait. No meg aztán a hat nő ereje is véges. Már ma alig győzik a csőstül rájuk szakadó munkát. Megnyugtató és biztató viszont, hogy Rudolf Pecho, a nyitrai közszolgáltatási üzem igazgatója, merész terveket forgat a fejében. Még egy hasonló gyorstisztltót és jövőre egy gyorsmosodát szeretne nyitni. Ehhez — bizonyára a nyitrai asszonyok nevében is — sok sikert kívánunk. Sok más közszolgáltatási üzemnek pedig annak felismerését kívánjuk, hogy biblikus csodák ugyan nincsenek, de a józanul megalapozott kezdeményezés hozzáértéssel és szorgalommal párosulva, sokra képes ... G. VINCZE ILONA A versenybe az is bekapcsolódhat — aki csak egy országra vonatkozólag ad válaszokat. Minden országról 2X5 kérdést teszünk fel, a dijakat is eszerint sorsoljuk ki. A nagydíjat azonban csak azok között sorsoljuk ki, akik minden országra vonatkozó kérdésekre helyes választ adnak. A dijak: 7 nap Budapesten — 7 nap Berlinben — Moszkvában a NOSZF 49. évfordulóján — Egy hét Bukarestben — és további 35 értékes jutalomtárgy. A helyes szelvények kisorsolására ez év októberében kerül sor. A feleleteket a kérdések szám szerinti sorrendjében, levelezőlapon küldjék be kedves olvasóink, a lapunk 32. számában közölt „NDK“ sorsolási szelvénnyel együtt. Határidő: szeptember 3. Szelvény nélkül nem ismerjük el a válaszokatI A vetélkedő 5 kérdése — NDK II. kérdéscsoport 1. NDK-beli operaénekesnő, akire a hallei gépgyár műkedvelőcsopurtjában figyeltek fel. Mi a neve, melyik színház tagja? 2. A Német Demokratikus Köztársaság asszonyai ezen modellek szerint öltöznek. Hogy hívják e ruhatervező vállalatot? 3. Szállodaigazgatónő: Hogy hívják, hol dolgozik, hol képezi magát. Hány van belőlük az NDK-ban? 4. Melyik bányában dolgozik női párt titkár? A titkár és a bánya neve. 5. Fürdömesternő. Hol és mi a neve?
