Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-08-19 / 33. szám

¥ I I К I А konstancai nöbizottság tagjai kedves vendég­látóim VIDIUS Az egyik étterem bájos kis román felszolgálónéje. A román tengerpar­ton nemcsak kitűnő ételt kap a vendég, hanem udvarias és gyors kiszolgálás­ban is része van IS MOSOLYOGNA Robog velünk a vonat a forró Buka­restből Konstanca felé. Az ablakból kitekintve ameddig a szem ellát, mindenütt gyönyörű termés, az aratás kellős közepén vagyunk. Néhány óra múlva üdvözölhetjük a tengert. egejt a környezet szépsége, IP® ▼ Ш varázsa. A múlt regényes­­sége is közrejátszik ebben, 1; * l’\ hiszen Itt élt keserű szám­­'— fizetésben Ovidius, innen írta keserű és vágyódó sorait kedvese, s Róma után. De még sarkal Jobban elámul az idegen, az emberek terem­tette csodákon, amikor megtudja, ho­gyan hódította meg ezt a büszke és gyönyörű vidéket az ember, akinek azelőtt a természet csak csodálni en­gedte magát, de szolgálni nem akart. Kemény munkával kellett a tenger­mellék édes és bódító levét s a gaz­dag föld aranykalászait kicsikarni. S hogy mindez hogy ment végbe, aprólékosan tájékoztattak azok az em­berek, akik maguk is részt vettek ebben a munkában. — A Konstancai Tartomány nőbizottságának tagjai. A tartományi Iroda 13 tagból áll. A bi­zottság 83 tagú. Munkakörükbe tarto­zik 7 rajoni és 8 városi nőbizottság. Ebből kettő tartományi szinten van. A román nőbizottság a központi — tartományi, illetve a rajoni kommu­nista párt irányítása alatt dolgozik. Feladatuk tömegpolitikai munka, a termelés segítsége, nemkülönben a kulturális nevelés az asszonyok és ifjúság között. Minden faluban van nőbizottság1. Tartományai nőtanács­­gyülés évejftte egyszer van. A falusi női szerveretek vezetőivel a járásban 3 havonként egyszer. A járási nő­bizottságok közvetlen kapcsolatban vannak az üzemi nöbizottságokkal. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a nő­bizottságokat itt is a pártszervezet irányítja. Munkájuk a párt előkészítő munkája. S mindenütt nagy megbe­csülésnek örvendenek. Nemkülönben a nők két központi lapja, a Femeia és a Sateanc? égen — a felszabadulás előtt nagyon rossz volt a föld. Hiszen a lakosság annyira szegény volt, hogy még fa- У I VJ ekére sem tellett s így csak a föld 27 százaléka volt megművelve. Nem csoda, hogy ez a kerület volt az első, ahol elkezdték a kollektivizá­lást. Ma már 227 termelő kollektíva dolgozik a tartományban — és a haj­dan szegény földön 23 q átlagos ga­bonatermést értek el tavaly is. A ten­gerpartot virágzó kertté alakították, Efóriától kezdve egészen Mamaián túl, gyönyörű őszibarack-ligetek és szőlőkertek láthatók. Murfatlár falu­ban terem a faluról elnevezett, 1961-Barbara Sinkovit a mángor­ló gép mestere. Naponta tilbb száz ruhadarab megy át a kezén. 0 maga sem tudja, hogy pontosan meny­nyi, mert bizony a számo­lásra ideje már semmikép­pen sem marad BRAVÓ NYITRA Nem is olyan régen a nyltrai közszolgáltatási üzemben zokszóval fogadták az odavetődő újságírót. Örökös bajok voltak a tervteljesítés­sel, egyszer a mosodában kellett leállítani a gépeket üzemzavar miatt, máskor a városi für­dő medencéje nem készült el időre. Egyszóval mindig akadt valamilyen „szépséghiba“. Nem egy bíráló levél érkezett akkoriban szerkesztő­ségünkbe is. A nyitralak kifogásolták a szolgál­tatások minőségét és főleg az irgalmatlanul hosszú határidőket. Annál kellemesebb, hogy az utóbbi időben elmaradtak a panaszlevelek, sőt mi több, a nyltrai közszolgáltatási üzemet egyre gyak­rabban emlegetik a Nyugat-Szlovákiai Kerület legjobb üzemei között. Nem egy viszonylatban már szlovákiai méretben is az elsőség pálmájá­val büszkélkedhet. Például a gyors-vegytísztítót „éllovasnak“ tartják. Még csehországi szak­emberek is felkeresik, gondosan tanulmányoz­zák a munkaszervezést, átveszik a nyitralak bevált módszereit. — Egy nadrágot és egy pulóvert szeretnék kitisztíttatni, mikorra készülne el? — lép be délelőtt tizenegy óra felé a gyorstisztítóba egy fiatal asszony. — Holnap ilyen tájban eljöhet érte — hang­zik kisvártatva a válasz. — Jaj, de nekem még ma este utaznom kell. Nem lehetne meg addig? — kissé hihetetlenül és bátortalanul cseng a jövevény kérése. — Tessék eljönni zárás előtt. így megfelel önnek? — milyen kevés kell ahhoz, hogy vala­kit kis örömmel ajándékozzunk meg. — Igen, perszel — bólogat boldogan a fiatal asszony és sietve kiteszi a pultra holmiját. (Hátha meggondolják magukat?!) Ismét kitárul az ajtó. A belépő nő szótlanul nyújtja a cédulát az üzletvezetőnek s amíg az — Ezt bárki megnézheti — mutat­ja büszkén a példásan kitisztított ruhadarabot Petrááová jana üzlet vezetű Sokan lrigyllk a nyit­­raiaktól Eudovit Pil­lért, az INOX C 12 A jelzésű gép kezelűjét. Szlovákiában alig akad párja a szakmában. Nem csoda, hogy mesz­­szefekvó városok üze­meibe is meghívják, ha az INOX „makacs kodik“ P. Sterc felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents