Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-07-01 / 26. szám
Hajónk Rijekában (Fiume) szedte fel a horgonyt. A part mentén, apró szigetek között siklik Kelet felé. A sziklás, vadregényes tengerpart kopárságát satnya bozót töri meg. Kisebb mélyedésekben, afféle völgyecskékben emberi kéz emelte sövény vagy kőfal védi a gondosan összehordott termőföldet, nehogy a víz elmossa. A jugoszláv tengerpart csodálatosan szép. Hoszsza légvonalban alig több hatszáz kilométernél, de a tagolt partszegély hosszúsága meghaladja a hatezer kilométert is! A sziklás part erődként emelkedik, mintha a szárazföldet óvná. De védi a tengert is... Észak felől nehezen megközelíthető. Mindössze néhány út és vasút tör át a sziklarengetegen. És most épül az adriai műút, amely a parti sziklába vájva a tenger felett Nyugatról Kelet felé, felejthetetlen kilátást nyújt az utazóknak. A tenger nyugodt. Csak a hajócsavar szel fehér barázdát a kék vízháton. Az embernek olyan érzése támad, hogy nem Is vízen, hanem utánozhatatlan színű kék tintán úszik a hajónk. Két vajdasági barátom jut eszembe. Egyikük esküdözött, hogy az Adriai-tenger vizének valóban kék a színe. A vitából fogadás lett. A nyári üdülés adta meg azután a végső választ. Tenyérbe, pohárba merítettek a kéklő vízből... Persze, a víz még az Adriában is színtelen... Mégis kék! A pohártól függetlenül, szemet gyönyörködtetően kék. Hajónk teljes egy napi út után köt ki Dubrovnikben (Raguza). Már a kikötő nyüzsgése elárulja, hogy idegenforgalmi központba érkeztünk. A mólón háziasszonyok szólítgatják az érkezőket. Szobát kínálnak. Nem messze a kikötőtől Idegenforgalmi iroda Intézi az érkezők elszállásolását. Egyetlen telefon és máris irányítanak valamelyik szállodába. Nyitott, ódon formájú villamoson jutunk el a tengerpartra. A vezető fülkéjében, a rézkormánykeréken még olvasható a prágai cseh magáncég neve. A villamosokat régen ki akarták már cserélni, de a város vezetősége máig sem tudott határozni. A régies villamos beleillik az ódon város légkörébe és ma még afféle dubrovníki jellegzetesség. A tengerparti szálloda bejáratához hosszú, buja növényzetű kerten át jutunk. A keskeny utat cédrusfák, babércserje, leánder és illatát messzire árasztó rozmaring szegélyezi. A szoba erkélye a tengerre néz és alatta a kertben gyér lombozató, sötétzöld levelű fügefák kínálgatják zamattól duzzadó termésüket. Itt-ott apró fácska vékony gallyain citrom sárgállik. Szubtrópikus vidék. A huszonnégyből több mint tizenkét órán át tűz a nap, akárcsak az egyiptomi Alekszandriában. A csapadék kevés, a fehér parti sziklák valósággal szikráznak a kápráztató verőfényben. A hegyoldalakon sok-sok új ház épül a vidék építkezésére jellegzetes fehér kőből. Az idegenforgalom növekedése új szállásokat követel... Dubrovnik az Adriai-tengerpart gyöngye. Erődnek épült ősrégi város. A tengerből kiugró sziklára emelték a húsz-huszonöt méter magas, vaskos várfalakat, amelyek az egykori várost körülölelték. Utcái olyan szűkek, hogy ketten alig haladhatnak egymás mellett. Házaikat a magasba húzták. A város természetesen kitört az ódon falak közül és rohamos ütemben terebélyesedik tovább. Lakóinak száma huszonháromezer körül mozog. De a turisták számára a tengeren kívül továbbra is az óváros nyújt igazi élményt. Szinte minden köve egy-egy darab történelem. Nem véletlen, hogy nyolc múzeummal (muzeális gyűjteménnyel) Ш / VAGY NEM KÉK büszkélkedhet. Közülük különös érdeklődésnek örvend a tengerészeti múzeum, ahol a tengeri halakon és a fényeken kívül a látogató némi betekintést nyert a tengeri hajózás múltjába is. A kövezett, monumentális kőépületek közé szorult főterén galambok százai nyüzsögnek Közöttük egy-egy turista. Kezét, vállát ellepik egyetlen szem- kukoricáért. És persze nem hiányzik a szolgálatait kínáló gyors fényképész és a kukoricát áruló nénike sem ... És a főtéren ki ne tekintené meg Európa egyik legrégibb gyógyszertárát, amelyet 1317-ben másfél évtizeddel azután alapítottak, hogy a városban meghonosították az egészségügyi szolgálatot? A város azonban nem csupán kulturális múltjából él. A nyári idényben 1950 óta itt rendezik meg a Dubrovníki Nyári Játékokat (zenei, drámai és népművészeti fesztivál) nagy külföldi és hazai közönség előtt. De számos más kulturális rendezvény és szórakozási lehetőség közt választhat a nyaraló. A külföldi akár szerencsejátékkal Is próbálkozhat, mert számára a gondos vendéglátók ezt is biztosították. Jugoszlávia az utóbbi években egyre többet áldoz a tengerpart fejlesztésére, mert a tenger kiváló jövedelmi forrás. Évente százezrek érkeznek Németországból, Ausztriából, Csehszlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból. S évente százezrek csodálják meg az Adriaitenger színtelen vizének kéklő hullámait шштир mÁ ÉLETEKÜL Május elsején kezdtük nagy nemzetközi vetélkedőnket: „Ki mennyit tud bolgár, jugoszláv, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet barátnőink hazájáról, életéről, munkájáról, országuk történelmi múltjáról, jelenéről és jellegzetességeiről?“ 17. számunktól kezdve a 39. számig a fent említett témakörre vonatkozó anyagokat közlünk, kísérjék figyelemmel, hogy helyes választ adhassanak a minden 3. számban feltett kérdésekre. A válaszokhoz az egyes országok kezdőbetűjével jelölt sorsolási szelvényt is csatolni kell. A versenybe az is bekapcsolódhat — aki csak egy országra vonatkozólag ad válaszokat. Minden országról 2X5 kérdést teszünk fel, a díjakat is eszerint sorsoljuk ki. A nagydíjat azonban csak azok között sorsoljuk ki, akik minden országra vonatkozó kérdésekre helyes választ adnak. A díjak: 7 nap Budapesten — 7 nap az ezeréves Lengyelországban — Moszkvában a NOSZF 49. évfordulóján — Szilveszter Berlinben és további 35 értékes jutalomtárgy. A helyes válaszszelvények kisorsolására ez év októberében kerül sor. A vetélkedő 5 kérdése — Bulgária I. kérdéscsoport A Bolgár Nőbizottság titkárának neve Melyik két iparágban dolgozik a legtöbb nő? (60 %) Szófiában élő írónő; két kisregényének címe „A folyóparti ház", és a „Szomjúság" A hagyományos, ma is sok nőt foglalkoztató bolgár szőnyegszövés egyik központja Hány rózsalevél szükséges ahhoz, hogy egy gramm rózsaolajat nyerjenek a bulgáriai rózsakertekben szüretelt szirmokból A feleleteket в kérdések szám szerinti sorrendjében, levelezőlapon küldjék be olvasóink a lapunk 25. számában közölt „B“ sorsolási szelvénnyel együtt. Határidő július 11. Szelvény nélkül nem ismerjük el a válaszokat! ZSILKA LÄSZLÖ
