Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-07-01 / 26. szám

Makula 922 Várrom Vr$än Lysó pod Makytou Lazy pod Makytou Zubák Várrom Lednice Cerveny Kamoft Lúky Lednica Dolná Broznica Vydrná Zarioiio i Brozniea Zboru Mottiito Hoitlná Mhrilt« M. Javornlh 1019 országjárás] 'Ladce Stroionki Mojtin ■[pool frlatzké Л Podhradi» Mikuiovco VTuchyfta Pruzké Kvaiov PÚCHOV és KÖRNYÉKE PŰCHOV. A város környéke nagy jelen­tőségű őskori lelőhely. A Pűchovról szóló első írásbeli feljegyzés 1243-ból szárma­zik; a városka a lednicei uraság birtoká­ban volt. A fehér-hegyi csata után (1620) itt húzódtak meg a csehtestvérek, akik mesterséggel, főként posztókészítéssel fog­lalkoztak. A csehtestvérek önálló közössé­get alkottak s csupán a földesúrnak voltak alárendelve. Vallási tekintetben a Cseh­testvérek önálló testületét alkották, s volt egy maguk épitette kis templomuk is. A menekültek könyvnyomdát is létesítettek itt, amely később az északibb fekvésű Zilinára költözött át. Ezerhatszázötven tavaszán, Sárospatak­ra vezető útjában Jan Amos Komensk^ hat napig tartózkodott Púchovon és tanácsko­zott a menekültek egyházi képviselőivel. A város értékes emlékei közé tartoznak a posztókészítő céh 1658-ból származó ar­­tikulusai (szabályai), amelyek képet nyúj­tanak a XVII. század gazdasági viszonyai­ról, a csizmadia céh szabályai 1681-ből, továbbá a céhek egyéb okmányai, amelyek közül a legkorábbiak 1638-ból kelteződnek. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején Pú­­chov számos lakosa tüntette ki magát a megszállók és az itthoni fasiszták elleni harcban bátorságával és áldozatkészségé­vel. A várost 1945 május 1-én szabadí­totta fel a Szovjet hadsereg. Púchovnak és környékének földművelő­­gyümölcs(frmelő jellegét jelentős mérték­ben megváltoztatta a városban épült gu­miipari és textilüzem, valamint a Vágón létesített vízierőművek. Az ipar fejlődésé­vel a város megnőtt s fontossága is növe­kedett. Jó hírnévnek örvendenek a púchovi Makyta ruhaipari üzem ízléses és jó minő­ségű készítményei. A város kiindulópont az Ifjúság gátjá­hoz, a Biely Potok völgyébe, a Makytára (929 m), a Kahutka turistaszállóba, Led­nice várának romjaihoz és Cerveny Ka­­menhoz. BELUSA. A község lakosai, akik erede­tileg földművesek és iparosok voltak, most Dulov Mednf Lednické Rovne, Hlofa Boluia többnyire a púchovi és Povazská Bystri­­cai ipari üzemekben dolgoznak A község­ben a kőkorszakból származó kőszerszámo­kat találtak. A Borié elnevezésű közeli erdócskében ószláv temetkezőhelyet tártak fel. Érdemes megtekinteni Beluíán a korai gót stílusú, XIII. században épült kápol­nát, valamint a kései reneszánsz stílusú templomot, amely а XVII. században épült. A községben téglából készített ke­mencéket találunk, amelyekben a belusai gerencsérek égették híres fazekasáruikat. BELUSSKÉ SLATINY - fürdőhely a Balusáról Mojtínba vezető úton fekvő szép völgyben. Két kénes vizű forrása gyógy­hatású. A források mellett kádfürdőket, valamint termálvízzel táplált medentés fürdőt is berendeztek. A fürdőhely ez idő szerint nincs üzemben. Belusské Slatinyról kirándulást tehe­tünk a Hrádok hegyre, ahonnan szép ki­látás nyílik a Vág völgyére, továbbá a Kamenné vrátához, a Butkov és Ostré vrchy gerinceivel. LAZY POD MAKYTOU. Ezt a irtvá­­nyosi községet a Szlovák Nemzeti Felkelés idején teljesen felégették. A község mel­lett a fasiszták 1944 novemberének végén bekerítették a J. V. Sztálinról elnevezett 2. csehszlovák partizánbrigád osztagait. A partizánok hősi harcok során két cso­portban kitörtek: az egyik csoport átment Morvaországba, ahonnan visszatért Myja­­vára, a másik pedig Liptovba vonult át. Lazy pod Makytou térségében harcolt 1945 februárjában Klokov őrnagy parti­zánosztaga, amely a fasiszták hadtápjá­nak összekötő utait támadta. A lakosság emlékművet állított a kivégzetteknek, aki­ket közös sírba temettek. Egy északabbra fekvő telepen — Mladoűovban a fasiszták 1944 októberének végén 16 embert lőttek agyon és a telepet felégették. LEDNICE. A község felett egy két rész­re hasadt szírt magaslik. Ezen állnak Led­nice várának omladékai. A vár a XV. században épült s a romokhoz egy alag­­úton át, kőbe faragott lépcsőkön jutha­tunk el. A vár a rablólovag Podmanicky család birtokában volt. A XVII. század Vi»olaj* Belúíske Slafiny végén II. Rákóczi Ferenc foglalta el. A császári hadak rohammal visszafoglal­ták és felégették. A község iskolaépületén emléktáblát láthatunk Jan Amos Komensky látogatá­sának és a csehtestvéreknek emlékére, akik a fehér-hegyi csata után telepedtek itt le. LEDNICKÉ ROVNÉ. A község min­denekelőtt üvegkészítményeiről híres; itt működik Szlovákia legmodernebb üveg­ipari üzeme. A helység építészeti-művé­szi történeti emlékei közé tartozik a kas­tély, amely reneszánsz stílusban épült, a XVIII. században kibővítették; szép parkja és száz hársból álló ligete van. NIMNICA. Az Ifjúság gátjának köz­vetlen közelében fekszik. A hat épület­ben, amelyek a völgyzáró gát építése idején a dolgozók szállásául szolgáltak, már néhány esztendeje betegeket gyógyí­tanak. A gyógyító vizű forrás, amely a gát építése során fakadt fel a földből, s oly sok gondot okozott az építőknek, ma betegeket gyógyít. A fürdőben a lég­­zóutak megbetegedéseit, a reumatikus lá­zat, a magas vérnyomást és az aszténiát gyógyítják (az aszténiában szenvedők súlya és testmagassága közt túl nagy a különbség). Az említett betegségeken kí­vül gyógyítják még Nimnicén a gyomor, epe és a belek idült gyulladásait is. Né­hány épületet már véglegesen fürdő és gyógyászati célokra alakították át. Ezt a fiatal és egyelőre nem nagy fürdőközpontot, amelyet eddig Nosice fürdő néven ismertünk, Nimnica fürdőre keresztelték át, az azonos nevű község után, amely innen mindössze egy kilo­méter távolságra fekszik. STREÉENICE. A község sajátos folk­lórjáról ismert. VIESKA. A község felett emelkedő Skalka mészkősziklán talált lelet után az itt élt nép kelta elemeket tartalmazó kultúráját, amelyet a maga módján fej­lesztett tovább, púchovi kultúrának ne­vezték el. VISOLAJE. A helvség melletti Buko­vina hegyen nagy szláv sírhelyet, ham­­vasztót tártak fel. A PÚCHOV Horné Kockovc* Dőlné Ko£kovce Nosice U Miiochov Slopná MELYBEh Q ■ Kárpátok és a Strázoyi hegység övezte festői völgyben terül el a Vág mindkét partján Púchov. Ezt a hangulatos és egykor jelentéktelen, csen­des kis várost, — melyben csak a mada­rak csicsergése és a folyó morajlása hallat­szott —, sem kerülhette el a huszadik század robbanásszerűen fejlődő ipara. Ma már Púchovot igazi iparvárosnak tekinthetjük. Átléptem a Május 1-ről elnevezett gumi­gyár kapuját. A szigorú portásnő egy pil­lantást vetett az irataimra, és mire meg­magyaráztam volna, mit akarok, így szólt hozzám: — Csak tessék nyugodtak magyarul be­szélni. * Tárcsázni kezdett és perceken belül már meg is jelent a fő diszpécser, Agner Vojtech. Agner elvtárs a gyár lelke, kevesen ismerik olyan jól a gyárat, — mondta készséges mosollyal a portásnő. Elindultunk a gyárkolosszus felé. Szinte hihetetlenül hangzottak a fő disz­pécser szavai, mikor elmondta, hogy csak 1948-ban kezdték meg a gumigyár építését és 1950-ben gurult ki innen az első autó­gumi. Ma már Közép-Európa legnagyobb gyárai közé tartozik. — A gumibelsőket Csehszlovákiában csak mi gyártjuk. Ellátjuk az egész hazai piacot, de eleget teszünk a sok külföldi megrendelésnek is. Az autógumik és belsők elsősorban Kelet- és Nyugat-Európa pia­caira kerülnek. A szállító szalagokat Nyu­gat-Európa összes államaiba és Észak- Afrikába is exportáljuk. És a gyár a ter­vek szerint még kibővítésre vár. A nő sosem tagadja meg önmagát — szeret szépen öltözködni. A púchovi Makyta készruhákat gyártó üzemben bőven akad választék még a legigényesebbek szá­mára is. Szebbnél szebb ruhák, kabátok, teszil szoknyák, komplék találhatók asszo­nyok, bakfisok és gyerekek részére, a szí­nek minden árnyalatában. A dolgos női kezek alól hihetetlen gyorsasággal kerül­nek ki a különböző ruhadarabok. — Monopóliumunk van a gyerek plüss kabátkákra, — büszkélkedik Viliam Thur­­zo, a gyár igazgatója. — Laminátból, flausból, plüssből ké­szülnek a kabátok, csak sajnos kevés a nyersanyag. Termelésünk 18 százalékát a Szovjet­unió részére készítjük és 12 százalékát Közép-Keletre szállítjuk. Most próbaként, megrendelésre, külföldi anyagból készítünk egy kollekciót Belgium részére. Az üzem­nek 3000 alkalmazottja van, ebből 87 szá­zalék nő. Tehát női üzemnek nevezhetjük magunkat. Áz igazgató nagy készséggel mutatta meg az anyagminta-füzetét. Megcsodáltam a szép mintákat és fájlalom, hogy üzle­teinkben nagyon ritkán találunk ilyen nagy választékot.

Next

/
Thumbnails
Contents