Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-10 / 23. szám
ŐSZINTE DIALÓGUS Néhány héttel ezelőtt lázas gyorsasággal repítették a hírt szerte a nagyvilágba a kattogó telex-gépek: az „üzlet a korzón" című csehszlovák íilm Oscar-díjat kapott! Szenzáció ez? Kétségtelenül az, hiszen az Oscar-dij a filmművészet egyik legrangosabb kitüntetése ... De a harsogó szenzáció mögött melengető érzés, jó dolog, hogy egy szocialista ország figyelemre méltó értékű alkotását érte ez az elismerés! Az „üzlet a korzón": érzéseket kavar fel, gondolatokat ébreszt, amelyek felett nem lehet könnyedén — két évtized leforgása után sem — elsiklani... Jan Kádár és Elmar Klos rendezők alkotása valóban méltó a világhírre. Kettőjük közül Jan Kádárral találkoztam, no meg Ladislav Giosmannnal, a film írójával. (A képen: Kádár jobbra.) A film önmagáért beszél. A nézőt más érdekli: — Megtörtént esetet írt le? Élő alakokról mintázott? — kérdeztem az írót. — Nem egyedüli, aki megkérdezte ezt... Hogy megtörtént e az eset: nem tudom! De megtörténhetett volna, s talán meg is történt! Élő alakokról mintáztam a film hőseit, a szónak abban az értelmében, hogy ami emberi, az élő is. Jó és rossz egyaránt... — Milyen feladatok állnak manapság a szocialista filmgyártás előtt? Hogyan és miről kell filmet készíteni: a ma emberének? — kérdeztem a rendezőt. Jan Kádár mosolygott. — Köszönöm a kérdést... De engedje meg, hogy ízekre szedjem a mondatokat! Szerintem a szocialista filmgyártás követelménye, hogy a máról csak az beszéljen, akinek van róla igaz és őszinte mondanivalója! A művésznek azon a területen kell dolgoznia, amelynek mélyére a tudomány sem tudott behatolni: az ember ez, a maga összetettségében. Meg kell ismernünk az ember rejtélyét... Hogyan kell filmet csinálni? Ezt teljes bizonyossággal nem tudja senki ... Miről kell filmet csinálni? Arról, amiről nem lehet hallgatni, ami kikívánkozik az ember bensejéből... — Amit nem tudunk levetni, mint egy kabátot! — szólt közbe az író, de Kádár folytatta: — Ilyen volt az „üzlet a korzón" is, amellyel, úgy érzem, húszéves tartozásomat egyenlítettem ki . .. Maga a „ma emberéről" beszélt. Én az ifjúságot tartom annak! Sok mindent nem mondtunk még el nekik, amire önmaguk nem jöhetnek rá, amivel mi, sajnos, „gazdagabbak" vagyunk ... Valamiféle őszinte dialógusnak, egészes párbeszédnek kell kialakulnia ;éf generáció között.-Mit ért ezen a párbeszéden? — Sokan azt mondják: elég volt a háborús filmekből, eleget láttunk a koncentrációs táborok borzalmaiból! Igazuk van? Szerintem igen! A háború tényeit és következményeit ismerjük. De még mindig nem látjuk tisztán az okokat, s még nem vizsgáltuk ki a fasizmus bacilusait, amelyek annyira clkorcsosították, torzszülöttekké betegítették az embereket. Ez a háború soha le nem törölhető bélyeget ütött lelkivilágunkra, s e tények rabjai vagyunk .. . Pedig a tények mögé is kell néznünk: ott rejtőzködtek a bacilusok! Mikroszkóp alá kell venni, s meg kell mutatni őket az egész világnak, hogy meg tudjuk védeni önmagunkat. Gondoljunk csak a film vacsorajelenetére ... Az őszinte dialóguson azt értem, hogy megéreztessük a fiatalokkal mindazt, amit ők nem éltek át, s elérjük, hogy ne csak az agyukkal, hanem a szivükkel is tiltakozzanak a pusztító baj ellen... Ök pedig, fiatalos hévvel értessék meg velünk a ma világát: az ő világukat! Ne csak tanítani akarjuk mindig őket, hanem hallgassuk meg a szavukat is ... — Melyik filmjét szereti a legjobban? — Erre a kérdésre általában valami frappáns és „jópofa" feleletet várnak: mindet; a következőt; ami még el sem készült... Én őszinte leszek: legkedvesebb filmem az „üzlet a korzón", mert ez volt a legszemélyesebb, ez belülről jött. A stáb valamennyi tagja úgy érezte, hogy ez nem „munka" volt, hanem izgalmas játék, őszinte vallomás... Ne higyje, hogy az Oscar-dij „beszél" belőlem! A forgatás közben megtanultam: minden alkotónak önmagát kell adnia. Hagyja Fellinit Fellininek, Antonionit Antonioninak, hagyja saját magát saját magának. Akkor is, ha ez nem lesz olyan látványos ... Szeretem ezt a filmet, mert látom a sötét nézőtéren a könynyező arcokat. Szeretem ezt a filmet, mert látom, hogy nem volt hiábavaló munka. Nincs borzalmasabb, mint feleslegesen dolgozni, elvesztegetni energiát és éveket! Szeretem ezt a fiimet, mert magam is megdöbbentem igazától ... — Melyikük őrzi majd az Oscardíjat? — Úgy hiszem én ... Aztán majd odaajándékozom a múzeumnak!-Mit kíván önmagának? — Sok ilyen emberi témát és sok ilyen művész-partnert, mint Ida Kaminska, Jozef Kroner és a többiek. És sok erőt: az elkövetkezendő filmekhez ... Az őszinte párbeszédben még sok mondanivalóm van! Málnássy Anna m A magyar filmgyártást lókai: A kőszívű ember fial regénye nyomán készült film, „Férfiak és a harc“ képviseli. Várkonyl Zoltán rendező pompás nagyjelenetekkel élénkíti a filmet. A filmben Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza, Béres Ilona, Fáger Antal szerepelnek. A „Riói férfi“ az utóbbi évek legsikerültebb francia filmje. Főszereplője: jean Paul Belmondo. „A méhklrálynő“ elmű olasz filmet Marc Ferrl rendezte. Evvel a fanyar mesével akarta megmutatni, milyen szegény egy házasélet, amely a formalizmusból és az érzékiség eltorzult felfogásából indult ki. Főszereplői: Ugo Tognazzl és Marina Vlady. ■ A nyár legérdekesebb kulturális eseményei közé tartozik a Dolgozók Filmfesztiválja, amely ebben az évben ünnepli tizenhetedik születésnapjőt. A külföldi küldöttségek és az újságírók, akik mér az előző években is részt vettek, azt állítják, hogy a Csehszlovákiában megrendezett Dolgozók Filmfesztiválja a filmmel kapcsolatos rendezvények egyik legnagyobb eseménye és olyan népszerű, mint talán sehol a világon. Ez bizonyítja népünk nagy érdeklődését a film iránt. Az ünnepi megnyitó ebben az évben június 17-én lesz, Kassán. A fesztivál június 26-án ér véget. A Dolgozók Filmfesztiválja Szlovákiában Kassán, Eperjesen, Stary Smokovecen, Banská Bystricán, Zílinán, Martinban, Nitrán, TrenCínben a szabadtéri mozikban zajlik le. Bratislavában a vármozi beszüntetése miatt filmszínházakban, ugyanabban az időpontban. Az idei filmfesztivál két részből áll: a nyári június 18—26-ig tart, Csehországban július 3-ig; az Őszi, október 15-től november 12-ig a filmszínházakban. Az \DK filmprodukció színes zenés fllmvlgjátékksl élénkíti ■ műsort. A time „A nászágyba vezető üt“. Rendezője Joachim Hasler. A film jó zenéjének és dalainak bizonyára a fiatal mozilátogatók ö'Ulnek majd a legjobban. A filmben Anna Prucnálová lengyel filmszinésznő, továbbá Éva Maria Hagen, Claus Jurichs és Giinter Simon játszanak. Az amerikaiak a „Rózsaszín panther“ című humoros detektlvtörtéeettel szerepelnek, amely Rómában, Hollywoodban, Párizsban és Cortina d'Ampezzoban Játszódik. A hősük szép nők, igazi férfiak és az eredmény — valóban jó szórakozás. — A főszerepet Claudia Cardlnalera és Peter Sellesre bízták. Vojtech Jasny „Pipák“ című filmjét Ilja Erenburg elbeszélései nyomán készítette. Három elbeszélést dolgozott fel. A film a Barrandov és a bécsi Constantinfllm koprodukciójában készült, olyan színészekkel mint: Waldemar MatuSka, Vivi Bach dán fllmszinésznő és mások. A csehszlovák filmprodukció öt filmmel mutatkozik be, ezek: a „Pipák“, a „Morrisvilli Fantom“, a „Hóhér“, a „Hölgy a síneken“ és a „Casanova utolsó rózsája“. Ladislav Rychman „Az őre gek a koinlófüldön“ című nagy sikert aratott cseh musical rendezője egy ugyanilyen zsánerű filmmel gazdagítja a fesztivált: Címe a „Hölgy a síneken“. A főszerepet a népszerű Jirina Bohdalnvára bízta. További szereplők: R. Brzobohaty, F. Peterka és mások. A „Boldogság ' napja“ című szovjet film főszereplői: Tamara Sziomlnová (Sura) és Alekszej Batalov (Beriozkin) Tony Richarson angol filmrendező a „Tom Jones“ című filmet Henry Fielding regénye nyomán vitte filmvászonra. Tom Jonest a nálunk a „Szombat este és vasárnap reggel“ című filmből ismert Albert Finney alakítja. A másik filmnek a „Morrisvilli fantomnak“ Bofivoj Zeman a rendezője. Ez a kalandos történet a detektlvrajongóknak szól. A filmben Ismert színészek szerepelnek: Oldflch Novy, Kvóta Flalová, Waldemar Matuika,
