Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-03 / 22. szám
Zni г. várrom Ratkovské Bystré HflicG Ploské Ratkovská Lehota .Jak. liobacka , Muránska 4 Dihá . Lúkav Muránska Lehota REVÜtÄÖ Rőce Muránska Huta Muránska Zdychava Revúcka NitHU ORSZÁGJÁRÁS hohút 1409 < Uf 1 Murán Repistia Ratková \m Turcok Sása Rybnik Spame Pole Brusník REVÚCA és környéke Rákos REVÚCA - NAGYRÖCE. Először IV. Béla 1243-ból származó adománylevelében szerepel. A 15. század elején a harmadik legnagyobb Gömör megyei községként emlegetik. Revúca határában régi vasbányák és kohók maradványai találhatók. 1585-ben az itteni ércfejtők külön céhbe tömörültek. melynek saját törvényei voltak. A Murány völgyében a 17. század végefelé keletkeztek az első vashámorok. A II. Rákóczi Ferenc féle felkelés idején a nagyrőcei vashámcrokban főként fegyvercsöveket és golyókat öntöttek. Nagyrőcén virágzott az ipar is. A helybeli céhekben posztókészítők, takácsok, kalaposok, fazekasok, vargák, szíjgyártók és tímárok tömörültek. A szlovák történelembe Nagyrőce az 1848-as forradalmi eseményekkel kapcsolatban írta be nevét, amikor is több rőeei polgárt elítéltek a Húrban szervezte zendülésben való részvétel miatt, valamint azért, hogy 1862-ben itt alakult meg az első szlovák gimnázium. Ennek az iskolának a falai közül kerültek ki azok a lelkes szlovák hazafiak, akik a nemzeti elnyomás éveiben a szlovák nemzeti öntudat megőrzésén fáradoztak. Közéjük tartoztak: Jczef Skultéty, Juraj Jánoska, Ján Vanovic és még sokan mások. Nagyrőce neves szülöttei közé sorolhatjuk dr. Gustáv Reusst, az 1853-ban Selmecbányán kiadott első szlovák növénytan szerzőjét, a pedagógusok közül Sámuel Ormist, A. H. Skultétyt, Július Botto történészt, valamint Branislav Zochot. Nagy csapás érte Nagyrőcét és környékét a múlt század nyolcvanas éveiben, amikor is a rőeei hámorokban beszüntették a munkát. Mivel ezzel a kereseti lehetőségek jelentősen megcsappantak, a város lakosságának száma is számottevően csökkent. Nagyrőce a legújabb történelemibe is becsülettel írta be nevét, főként a Szlovák Nandrai Kamenany Prihradzany Drzkovce Nemzeti Felkelés idején, amikor a német fasiszták 1944. október 19-én és 20-án általános támadást intéztek a Rőce környéki hegyekben harcoló partizánok ellen. A szovjet és román hadsereg egységei 1945. január 24-én szabadították fel a várost. A várostól körülbelül egy kilométerre levő Rőce-fürdőnek csupán helyi jelentősége van. A közeli Skalka nevű kirándulóhelyet számos Jánosík-legenda övezi. Nagyrócéről közelíthető meg legkönnyebben a Szlovák-érchegység legmagasabb csúcsa, a Stolica (1477 m) és az 1409 m magas Kohút. JELSAVA — JOLSVA a német bányászok betelepítésekor keletkezett ősi kisváros. A 14. században Jolsvát már mint kiváltságos várost említik. A 16. században a város királyi tulajdonban volt, a következő évszázadban a Vesselényi — Széchy család birtokolta, a 18. században pedig a Koháry család tulajdonába ment át, A város múzeumában számos kiváltságlevél és céh-dokumentum van elhelyezve. Az építészeti emlékek közül figyelemre méltó a régi városháza. Jolsvától nem messze, a Teplá voda nevű hegy tövében áll a jolsvai magnezitgyár. JELSAVSKÁ TEPLICA. A községben a Stúr-nemzedékhez tartozó Samuel Tomásik szlovák költő (1813 — 1887) és novellista szülőházán emléktábla van. A községben erős rádioaktív hatású gyógyforrás tört fel. LUBENÍK. A község Rőcétől délre fekszik. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt, 1944 októberének második felében heves harcok folytak a falu határában a felkelők és a fasiszta egységek között. A felszabadulás után Lubeníken hatalmas modern magnezitgyárat építettek, melyben különböző tűzálló anyagokat gyártanak, továbbá egy új lakótelepet, iskolát és számos családi házat. Licince MURÁN. A község fölött emelkedő hatalmas mészkősziklák a nagy kiterjedésű Murányi-fennsík kezdetét jelentik. E fennsík egy meredek falú nyúlványán középkori vár romjai láthatók. A levéltári okmányok 1271-től tartják számon. A huszita háborúban Jiskra egyik kapitányának kezében volt. Az 1702-ben kitört tűzvész után pusztulásnak indult. Murán természeti szépségekben meglehetősen gazdag. A községben faipari üzem működik. A falutól északra terül el a vízben szegény Murányi-fennsík. Az egész terület különböző karsztképződményekkel: szakadékokkal, víznyelőkkel, barlangokkal van átszőve. Legismertebb közülük a Muránska Huta fölötti Bobocka nevű barlang, a Murán fölötti ún. Róka-lyuk és a Hrdzavá dolinái (Rozsda-völgyi) jégbarlang. A Muránska Huta-i erdőkben, a volt Kóburg-kastély épületében ma tüdőszanatórium működik. SIRK Nagyrőcétől délre fekszik. A község modern vasérc-olvasztójából az ércet drótkötélpályán szállítják Lubeníkba, onnan pedig vasúton feldolgozási helyére. A faluban új lakónegyedet építettek a bányászok és olvasztómunkások részére. Történelmi jelentőségű épületei közül említésre méltó a községben levő huszita kápolna. Sirken a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt, 1944. december 1-én közös megbeszélésre jöttek össze a falu lakosai és a környező hegyekben harcoló partizánok. Az összegyűlt munkások és partizánok — lehettek vagy nyolcszázan — egyhangúlag követelték a Rimamurányi — Salgótarjáni Részvénytársaság államositását. A községet hősiessége jutalmául a Szlovák Nemzeti Felkelés-rendjével és a Duklai-emlékéremmel tüntették ki. SlVETICE. A község népi kerámiaiparáról nevezetes. A Sivetice feletti dombon álló kör alakú kápolna falát a 13. század végéről származó román stílusú festmény díszíti. R Chyiné Magnezitovce Kopra s Jolsva Jelsa»sk~Tef Goíaltovo Gemersky Milhosf Mikolcany iHucín Novócony [öce egyetlen hotelje a „Kohút“ j Összesen két vendégszobája I van A kétágyasban a tudományos kutatóintézet két mérnöke lakik a hétágyasban két turista és egy munkás Menjen vissza Jolsvára. vagy menjen át Murányba, ott kialudhatja magát, — adja meg az útirányt nem minden esetben kellemes hangon az igazgató De az utas néha éhes is, fáradt is, s mi tagadás, fázhat is, ha történetesen a Kakas-hegy és a szomszéd hegyek gerinceit hó fedi. A .,szálló ** éttermének parkettjét sárnak is beillő szürke piszok fedi. Cigarettacsikktől gyufás dobozig található itt. minden, különösen a kályha körül, amely olyan nagyméretű, hogy két ilyen helyiséget is kifűthetne télidőben. Fúthetett is valaha Cóburg herceg idején, amikor az épület fénykorát élte, azaz kaszinó volt. De ez a fűtőtest már kihűlt szegény Hisz az emberi szívek is kihűlnek idővel, ez a természet rendje A mellettem levő asztalnál egy aszszony ül. Látszik rajta, hogy átutazóban van Nem helybeli, idegen. — Józsi, a jóképű fiatal főpincér hosszadalmas várakozás után odavágja az orra elé a zöldborsós omlettet, azután sorsára hagyja Kihűlőben van, mire újra elnyargal mellette. — Mondja, ezzel mit csináljak? kérdezi az asszony — Hogyhogy mit — mered rá kérdőn a pincér — Hát egye meg! — Jó. de mivel? Evőeszközt nem kaptam, és körítést is hozhatna pár krumpli formájában — teszi hozzá az asszony csendesen Józsi kenyeret hoz — Krumplit mondtam — jegyzi meg reménytelenül a vendég — Ide hallgasson, nekem nincs időm magával sokat vacakolni! — feleli Józsi és elszeie! Az asszony galambszelidsége lassan bőszültséggé változik. A zöldborsónak gyanús íze lehet, két falat után otthagyja Kenyeret ebédel. Meg kell adni, a kenyerük igen finom. Egy asztallal odébb, két csinos fiatalember szlovák nyelven feltett kérdésemre magyarul válaszol. Az első meglepetés Bartha László Tornagörgőről került oda. Három éve a postán dolgozik tisztviselői minőségben. Rőeei szlovák lány a felesége. Svajkó István rozsnyói gépkocsivezető. Labdarúgómérkőzésre készülnek. Tornagörgő csapata játszik Rőce ellen. Nagy az izgalom. Pár perc múlva Bartha Laci húga, a bájos, fekete hajú Marika is befut néhány barátnőjével. A fonógyár munkásnői. Regina Jalsová kivételével magyar lányok. Nem akarok hinni a fülemnek. Az autóbuszban úgy tájékoztattak, hogy Rőcének egyetlen magyar lakosa sincs, — A fonógyár alkalmazottainak nagy része magyar — mondja Zubricky Ilona, aki hatodik éve dolgozik a gyárban. Mindenki ismeri Várhosszúrétről került Rőcére és azóta kétszer kapott Munkaárdemrendet, több könyv, emléktárgy és pénzjutalom, meg rekreáció mellett. Persze ezt másoktól tudom meg, ő hallgat. Zubricky Ilona és kis lakótársa, Regina Jalsová visznek ki a gyár leányinternátusába. Végigjárom a szobákat. Lányok a szélrózsa minden irányából. Mit csinálnak szabad idejükben?
