Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-05-06 / 18. szám

TNŐINK ÉLETÉBŐL г * A KÉK SZOBÁBAN Kazanyi Állami Egyetem. Az első taní­tási nap a téli szünet után. A foglalkozá­sok közötti szünetben zsivaj, nevetés, vi­tatkozás tölti meg a folyosókat és a ter­meket. ősi falak ... Mi mindent láttak és hallottak ezek, amióta élet költözött közé­jük! Valamikor itt tanult Tolsztoj és Akszakov, a két nagy író, Butlerov és Zinyin, a kiváló kémikusok. Itt hallgatott jogot az ifjú Vlagyimir Uljan. A falak őrzik annak a forradalmi diákösszejövetel­nek az emlékét, amely miatt az ifjú Lenint kizárták az egyetemről. Nagy kék szoba. A napsugarak pajko­san játszanak az öreg kályha esempáin. A padsorok egyikében ült Lenin. Halkan nyílik az ajtó, fiatal nő lép be. Egyenesen Lenin padjához indul. Megáll mellette, elgondolkozik . . . Egy óra múlva ugyanebben a teremben tárgyalták a tagfelvételi kérelmét. Jelena Belajeva megindultságtól akadozó hangon mondja el életrajzát: — 1940-ben születtem. Kazányban, a Tatár Köztársaságban éltem . . . A taggyűlés egyhangúlag megszavazta felvételét. — Mi késztette rá, hogy belépjen a párt­ba? — kérdeztem tőle a taggyűlés után. így válaszolt: — A Komszomol nevelt, s nem tudom elképzelni életemet a párt ügyeitől, esz­ményeitől függetlenül. Manapság mind­annyiunkra nagy felelősség hárul az embe­rek sorsáért, jövőjéért. A kommunisták felelőssége pedig még nagyobb. Szeretnék lépést tartani az idősebb elvtársakkal, sze­retnék úgy élni, ahogy Lenin tanította . . . Nemrég anya lettem. És mint egy anya sem, én sem akarok háborút. S a mi pár­tunk mindent megtesz a békéért, a hala­dásért . . . Arca megindultságról árulkodik. Ajka megremeg. Másra terelem a szót. — Tehát maga az asztrofizikai tanszék aspiránsa. Most dolgozik a disszertációján. Mondana néhány szót e tudományos munkájának gyakorlati hasznáról? A fiatalasszony szeme felragyog. — Ha csillagászok nem lennének, még a repülőgépek sem repülhetnének na­gyobb távolságra, pedig lám, már önmű­ködő űrállomások szálltak le a Holdon és a Venuson. A föld e szomszédjainak sok titkára fény derül, márpedig az én kedves tudományágam, az asztrofizikai, a bolygókon és a csillagokon uralkodó fizikai feltételeket tanulmányozza. Disszer­tációm: „Az A 5 és F 5 osztályba tartozó csillagok fotoszféráinak szerkezete“, A jö­vő űrhajósai jó hasznát veszik majd az ilyen csillagok fotoszférájáról szóló leírás­nak Aztán megtudtam: Jelena Belajeva vál­lalta, hogy a szovjethatalom fennállásának 50. évfordulójáig megvédi disszertációját . . . Másnap, mielőtt elutaztam, újra föl­mentem Lenin egykori tantermébe. Már esteledett. Senki sem volt a teremben. Eszembe jutottak a gyerekek, eszembe ju­tott Belajeva, és én is megsimogattam a padot. Meleg volt. Még a fa is sokáig őrzi á meleget. Alekszandr Rubankin ANNEMARIE A FELHŐK FÖLÖTT Szeme barna, dús, fényes, sötétbarna haját ízlésesen feltüzve viseli, kezei véko­nyak, kifejezésteljesek. Mindenki utána fordul, amint egyenes tartással, bájosan mosolyogva, jobbra balra nézve, végig­halad a gépben. Talán a mellette ülő utas számára — Annemarie Gallin angolul társalog vele — a légikisasszony az első, akivel a Né­met Demokratikus Köztársaságban meg­ismerkedik, és lehet, hogy a Berlin — Schönefeld felé vezető út alatt már rész­ben véleményt is alkot az ország népéről. Annemarie rokonszenvesen magabiztos... De amikor — kilenc évvel ezelőtt — a képesítés megszerzése után először vette fel a légikisasszonyok egyenruháját és beszállt a Lufthansa repülőgépbe, akkor még nem volt ilyen magabiztos. És ami­kor mindennek tetejébe, kinyílt a táskája és az egész tartalma a kaccCgó utasok lába elé szóródott. Csaknem eltörött a mécses. Akkor még az Interflug nem létezett, a Lufthansa is csak néhány éve. A repülő­tér személyzete egy nagy családhoz hason­lított, mindenki ismerte egymást, kölcsö­nösen segítettek egymásnak. Annemariet a munkatársai biztatták. „Tudod, hová tartozol és mire vagy képes, tégy tehát mindent úgy, ahogy a legjobbnak látod.14 — Tessmer mechanikus öntött így lelket bele és ő volt az is, aki 1957-ben, amikor Annemare párttag akart lenni, kezeske­dett érte. Különben: E kívánság beteljesü­lésének órájában, — a véletlen közreját­­szása folytán — még egy párttagjelölt állt mellette, valaki, aki hónapok óta, esőben és napsütésben angyali türelemmel udvarolt neki: Kurt Gallin, a repülőbizto­sítás alkalmazottja. A szerelem megszépítette Annemariet, férjhezmenetele után női öntudatában megerősödött. De vajon ez csupán a sze­relmen múlott? Nem. Annemarie már ré­gen rájött arra, amit azok a fiatal lányok, akik a légikisasszonyi pályát „álombéli foglalkozásnak44 tekintik, csak nehezen értik meg: hogy ebben a foglalkozásban csak az állhatja meg a helyét, aki állan­dóan képezi magát, és aki hajlandó fárad­ságos fizikai munkát is magára vállalni. Annemarie tehát dolgozott és tanult. Nem egyedül, nem kedvelte a magányt. Kolléga­nőivel, Barbarával, Heidivel és Liselotté­­val együtt tökéletesítette a nyelt tudását, földrajzi és társadalomtudományi ismere­teit, elsajátította a szükséges repüléstechni­kai, orvostudományi és kereskedelmi tudni­valókat. A négy lány most szocialista bri­­gádot akar alakítani. „Annemarie mindig segítőkész44 — mondják a kolléganői. Repül az összes légi vonalakon, a világtáj minden irányában képviseli a Német Demokratikus Köztársaságot . . . . . . Annemarie egy fiatal asszony fölé hajol a repülőben, aki kisbabájával hosz­­szú utat tesz meg. A baba „légibetegséget" kapott. Annemarie karjába veszi az apró vendéget, vonásai lágyak, anyásak lesznek Nemsokára ő is viszontlátja kisfiát, az óvo­dába megy érte. És Péter valószínűleg c megszokott kérdések egyikével fogadjc majd: „Kairóból jössz vagy Moszkvából? * Dr. Marlis Allendorl Fényképezte: Helmut Raddatz Május elsején kezdtük nagy nemzetközi vetélkedőnket: „Ki mennyit tud bolgár, jugoszláv, lengyel, magyar, NDK beli, román és szovjet barátnőink hazájáról, életéről, munkájáról, országuk történelmi múlt­járól, jelenéről és jellegzetességeiről?“ A 17. számunktól kezdve a 39. számig a fent említett témakörre vonatkozó anyagokat közlünk, kísérjék figyelemmel, hogy helyes vá­laszt adhassanak a minden 3. számban feltett kérdésekre. A válaszok­hoz az egyes országok kezdőbetűjével jelölt sorsolási szelvényt is csa tolni kell, melyet inai számunktól kezdve közlünk. A versenybe az is bekapcsolódhat — aki csak egy országra vonatko­zólag ad válaszokat. Minden országról 2X5 kérdést teszünk fel, s díja­kat is eszerint sorsolunk ki. A nagydíjat azonban csak azok között sorsoljuk ki, akik minden országba vonatkozó kérdésekre helyes választ adnak. A díjak: külföldi utazás és értékes jutalomtárgyak lesznek. A helyes válaszszelvények kisorsolására ez év októberében kerül sor A díjakat és meghatározott sorrendjüket lapunk 20. számában közöljük Sz

Next

/
Thumbnails
Contents