Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-08 / 14. szám
Ж ш * DOLGOZIK, НА NEM DOLGOZIK? Bernáth Istvánná szenvedélye a baromfinevelés Qdős, 69 éves asszony nyit ajtót. Tóth Jénosné. Szinte el sem akarom hinni, hogy ő az, akit keresek. A görgői szövetkezet egyik legjobb dolgozójaként emlegették. Fiatalabbnak képzeltem. — Ha munka van a szövetkezetben, ott vagyok. Tavaly több mint 200 munkaegységet kerestem. Kell a pénz, száz korona nyugdíjból nem lehet megélni. Nem akarok a fiatalokra szorulni. Amíg bírok, dolgozok. Nem ismertem én soha a szabad időt. Most is reggel én kelek elsőnek, megetetem a malackát, tüzet rakok, a fiatalok csak hadd pihenjenek. Ma a menyem ment dolgozni, én itthon maradtam. Míg fő az ebéd, kimosom az unokáim ruháit. Aztán elvégzem a szombati takarítást, s ha megjönnek a munkából, délután az egész család megy kertet ásni. Nekünk a szombat délután nem pihenést Jelent, hanem a ház körüli munkák elvégzését. Máskor erre nem jut idő. Este az unokáimmal együtt megnézzük a képeslapokat, s megyünk aludni. Hiába, a 69 év és az egész napi munka kicsit már sok. Dobos Józsefné az egyik mezei csoport vezetője. Ma szabadnapos. Ám nem találjuk karbatett kézzel ülve, sem könyvet olvasva, még csak kézimunkával sem. Ennél sokkal érdekesebb és fárasztóbb „szórakozással“ tölti szabad idejét. Vacsorát főz. De nem a családjának, hanem 30 magyarországi vendégnek. A vendégszereplő budapesti színészek ugyanis este műsort adnak, s nekik készül az ízletes csirkepaprikás. — Annak ellenére, hogy édesanyámmal csak ketten vagyunk, még sincs szabad időm. Minden reggel 5 órakor kelek, ellátom a tehenet, malacot, baromfiállományt, s fél hétkor szaladok a szövetkezet irodájába, ahol megbeszéljük a napi munkát. Aztán egész nap a mezőn vagyok. Este dolgom végeztével mehetek a gyűlésekre. A szövetkezet vezetőségében vagyok s bizony mindig akad valami megbeszélnivaló. Örülök, ha annyi szabad időt találok, hogy átnézhetem az újságokat. Könyvolvasásról sző sem lehet. Legtöbbször Így is éjfél után kerülök ágyba. x x — Négy gyerekkel férj nélkül, nem könnyű az élet. Különösen akkor nem, ha a gyerekek még kicsinyek. A legnagyobb alig 13 éves, a legkisebb második osztályos. Valamit már segítenek, de még sok mindent nem bízhatok rájuk. Az itthoni munka nagyobb része rám vár. Az a szerencsém, hogy most már két műszakban dolgozunk a sertéseknél. így minden második napom szabad. Ezeken a napokon mosok, takarítok, bevásárolok. Sokszor meg is főzök másnapra, hogy a gyerekeknek legyen mit enni, ha én csak este jövök haza. A szabad időből nekem nagyon kevés Jut — jóformán semmi. Hiszen a ház körüli teendők, az állatok, a kert, minden percet lefoglal. Ha akad egy kis időm, azt a gyerekekkel töltöm. Átnézem a leckéjüket, segítek nekik a tanulásban. Nagyon örültem, amikor meghallottam, hogy a szövetkezet közös étkezdét akar létesíteni. Ez az én munkámat is megkönnyítené. Ha sokba is kerülne az ebéd, vacsora, legalább azokon a napokon nem kellene főznöm, amikor a sertéseknél vagyok. Remélem, ez az elgondolás nemcsak terv marad, hanem valósággá is válik! — mondja Elek Istvánná, a görgői szövetkezet sertésgondozója. x x A párnapos csirkéknél két hatvanon felüli asszonyt találunk, ök a csírkegondozők. Hárman dolgoznak ezen a szakaszon, így szabadnapokhoz Is Jutnak. Vajon mivel töltik ezt a napot? — Otthon én csak segédkezek. A lányom nem vállalt állást, ezért a ház körüli munkát 6 végzi. A szabadnapokon kicsit tovább fekszem — máskor öt órakor már a munkahelyen vagyok. Délelőtt a főzésnél segítek, délután pedig a kertben dolgozunk. Tavasszal megkapáljuk a kimért cukorrépát, mert ebből aztán senki sem maradhat ki! Esténként olvasok, s igyekszem ezeken a napokon sokat pihenni. A csirkegondozás minden erőmet igénybe veszi s bizony Veres Ida — sok mosnivalü van a kicsire 65 év után ezt jócskán kell pótolni — mondja Bernáth Istvánná. Itt csak egy megoldás lehet. A fiataloknak kell átvenniük a munkát, s az ilyen idős dolgozókat pihenni küldeni. Eleget dolgoztak ők egész életükön keresztül. Hadd Játsszanak az unokákkal, pihenjenek, olvassanak. x x A fiatal asszony pelenkákat tereget a folyosón kihúzott szárító kötélre. Veres Idának bizonyára minden idejét az újszülött köti le. Am mondja el ő maga, mit dolgozik, amikor nem dolgozik. — Egy ilyen pár hónapos csöppséggel nagyon sok munka van. Ha egyebet nem csinálnék egész nap, csak körülötte forognék, akkor is lenne dolgom. Csak hát a háztartási munka rám vár, az állatokat is el kell látnom. Naponta mosok, vasalok, főzök. Ez az állandó „műsor“. Ezenkívül az apró-cseprő munkák, amik a ház körül vannak. A férjem csak este Jön haza, ő nem sokat segít. Mindent magamnak kell elvégeznem. Ha találok egy kis szabad időt, akkor a kicsit viszem levegőzni, napozni. Esténként újságot és egy-egy rövidebb elbeszélést, novellát olvasok. Én úgy gondolom, az asszonyoknak több szabad idejük lenne, ha a férjek több segítséget nyújtanának nekik. Feljegyezte és fényképezte: HRTAN SAROLTA > ’ey О-ч-О И Divatbemutató falun Egyházkarcsán a szövetkezeiben dolgozó asszonyok, lányok hasznosan használták ki a hosszú téli estéket. Ügy gondolták, hogy amíg a férfiak a magasabb terméshozam érdekében gazdatanfolyamon vesznek részt, addig ők varrni tanulnak. A tanfolyamot Gódányi Vincéné varrónő vezette. Az asszonyok, lányok elsajátították, a szabás, varrás minden fortélyát. A tanfolyam befejezése után divatbemutatót tartottak a falu lakosainak. Hajdú Gizella, Egyházkarcsa Asszonyok a színpadon A száláéi HNB mellett működő nöbizottság ebben az évben is szorgalmasan készült a nemzetközi nőnap megünneplésére. Falunk asszonyai, akik a munkahelyükön is becsületesen dolgoznak, szabad idejükben gazdag kulturális műsort állítottak össze. Községünk kicsi, de lakossága annál nagyobb tevékenységet fejt ki kulturális téren. A 15 tagú csoport magyar- és cigánytáncokat, valamint szavalatokat adott elő nagy sikerrel. A műsorban az óvodások is felléptek. Az EFSZ vezetősége az ünnepélyen mindazoknak a nőknek, akik a szövetkezetben dolgoznak, ajándékot adott át jó munkájukért. Csefó Árpádné, Szalóc Egyre több a szociális helyiség A kassai járás mezőgazdasági üzemeinek vezetői fokozatosan gondoskodnak arról, hogy a gazdasági udvarokon megfelelő szociális helyiség legyen. Eddig 25 üzem rendelkezik szociális helyiséggal. A csányi és szinai szövetkezet, valamint a négy állami gazdaság vezet e téren. Mosdó, törülköző áll a tagok rendelkezésére. A járás 79 községében van óvoda. A „Jednota“ fogyasztási szövetkezet már 16 községben naponta ebédet főz az alkalmazottak számára, így megkönnyítik a dolgozó anyák és asszonyok munkáját. Iván Sándor A „Csodakarikás” Fényárban úszott a művelődési otthon. A terem tömve volt idősekkel és fiatalokkal. Felgördült a függöny, s az egyházkarcsai fiatalok bemutatták a „Csodakarikás‘ című színdarabot, melyet Hajdú László tanító, Galló József párttitkár és Kása Pál tanított be. Természetesen nem szabad megfeledkezni a fiatal műkedvelőkről sem. Az előadásnak olyan sikere volt, hogy még egyszer meg kellett ismételni. H. G. Az asszonyok a szervezet élén A CSEMADOK dunaszerdahelyi járási konferenciáján a női küldöttek száma megközelítette a férfiakét. Ez azt igazolja, hogy a nők egyre tevékenyebbek a kulturális munka irányításában, szervezésében. Itt a lányok, asszonyok más járásoktól eltekintve — nemcsak a pénztári, kultúrfelelősi, esetleg titkári tisztséget töltik be, hanem tizenkét szervezetben az elnökit is. A somorjai szervezetnek is asszony az elnöke. Kósáné irányítja a 400 főnyi tagságot. Nemrégiben az is beigazolódott, hogy ahol a férfiak nem érnek el eredményt, ott a járási vezetőség asszonytagjai leleményes, sokoldalú szervező munkával helytállnak. Bácsfán és Kisfaluban például nem tudták megszervezni az évzáró közgyűlést. Kosa Margit, Lukácsáé, Bekő Mária vállalták, hogy megpróbálják. Az eredmény nemcsak az lett, hogy a tagság megjelent az évzárón, hanem még új tagokat is nyertek a szervezetbe. A dunaszerdahelyi járásban a szervezethez való jó viszony mutatkozott meg az elmúlt nyáron. A Duna töltését átszakító víztenger a legközelebb levő Kulcsodot öntötte el először. A váratlan „vízözön“ miatt sokan nem tudták mitévők legyenek. Nem mondhatnánk ezt el Décsi Katalinról, aki nem törődve a növekvő veszéllyel, visszament a CSEMADOK pénztárkönyvéért és a szervezet bélyegzőjéért. Ezt a kollektíva bízta rá, becsületbeli kötelességének érezte annak megőrzését. T. D. .Szóval is alkosd sorsodat!” Nem mindennapi esemény zajlott le Pozsonypüspökin március 25-én. A CSEMADOK helyi szervezete író-olvasó találkozót rendezett a község kultúrházában. Mintegy 500 érdeklődő — köztük az iskola pionírjai — vett részt az összejövetelen és fogadta szeretettel a megjelent írókat és költőket. Az ünnepélyes megnyitás után Csanda Sándor, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola tanára röviden vázolta a szlovákiai magyar irodalom helyzetét, ismertette az írók és költők munkásságát. A kulturális műsor keretében szavalatok és rövid részletek felolvasása következett az írók-költők műveiből, a helybeli iskola tanulóinak és a CSEMADOK tagjainak előadásában. Végül Dávid Teréz Dodi című darabjából — amellyel a ]ókai-napokon díjat nyertek — adott elő egy jelenetet a helyi szervezet színjátszó csoportja. Az elgondolás, szervezés Wurster Ilona tanítónő, a CSEMADOK helyi szervezete elnökének érdeme, aki munkatársaival, tanítókkal és Csemadok-tagokkal közösen készítette elő ezt a jelentős találkozót. В. I. Nagy az érdeklődés a könyvek iránt ,3
