Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-11 / 10. szám
Hogyan tökéletesedik az emberi agy? A tudományos ismeretek szerint héthónapos korban az agy súlya megkétszereződik, kétéves korban megháromszorozódik. Tudjuk azt is, hogy egy kétéves gyermek agysejtjei vegyi összetételüket tekintve semmiben sem különböznek egy felnőtt agyától. Am hogyan alakul az agy finom belső tevékenysége, gondolattársító, emlékező, megismerő képessége? E kérdésekre csak különleges fiziológiai kutatás, a gyermek mindennapi életének állandó tüzetes megfigyelése adhat választ. A Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának Gyermekgyógyászati Intézetében tanulmányozzák a gyermek felsőbbrendű idegtevékenységének fejlődési sajátosságait, az érzékszervek, a mozgási készség, a beszédkészség fejlődését. E kutatások nemcsak újabb elméleti tételekkel gazdagítják a tudományt, hanem óriási gyakorlati jelentőségük is van. A gyermek fejlődési sajátosságait ismerve ugyanis a legjobb feltételeket teremthetjük meg számára, kiküszöbölhetjük a kedvezőtlen hatásokat, és sok bajt megelőzhetünk. Lássunk egy olyan, látszatra egyszerű életproblémát, mint például a gyermek elalvása. Hogyan érjük el azt, hogy a kicsi ne sírjon, hanem gyorsan elaludjon? A mamák, papák, nagymamák csak egy módját ismerik — karjukban, vagy kocsiban ringatják a gyermeket, járkálnak vele a szobában ... Igen, ettől elalszik. A fiziológus meg is tudja magyarázni, hogy miért. A ritmikus ingerek ugyanis nyugtatóan hatnak az idegrendszerre, gátlás! folyamatokat idéznek elő. A fiziológus azonban mást is elárulhat önöknek: a gyermek álma egyenlőtlen, — a mély álom szakaszai a „félig ébrenlét“ szakaszaival váltakoznak. Ha a gyermek e percekben az általa megszokott ingerek hiányát érzi, egészen felébred és elsírja magát. Ezzel magyarázható a tapasztalatból ismert tény is, hogy minél Jobban ringatják a gyermeket, annál gyakrabban alszik el és annál szeszélyesebb. A ringatást tehát elvetjük. A ritmus vivel és testének hosszúságával kapcsolatban a kutatók negatív matematikai mennyiséget kaptak, a gyermeket életképtelennek tartották. A szovjet gyermekgyógyászok nem ismernek el ilyen szabályokat. Bármilyen kevés reménnyel kecsegtessen is a siker, küzdeni kell minden gyermek életéért. A koraszülöttek osztályát nagyszerűen berendezték és felszerelték. A leggyengébbek zárt, különleges ágyakban fekszenek — automata berendezés szabályozza a levegő összetételét, hőmérsékletét és páratartalmát. E teljesen modern technikai berendezés nagy segítséget jelent, de korántsem a legfontosabb a koraszülöttek életbentartásához. Mi a lényeges? Az, hogy a gyermek féltő gondozással megkapja mindazt, amit születése előtt nem tudott megkapni. Jelena Novikova osztályvezető még aspiráns korában, a koraszülöttek szív- és érrendszerét tanulmányozva megfigyelte, hogy szoptatáskor erősen meggyorsul a gyerekek érverése, emelkedik a vérnyomása. Még a táplálkozás is nagy megterhelést Jelent számukra. E megfigyelés és egyéb kutatások eredménye alapul szolgált olyan táplálkozási rendszer kidolgozására, amely a maximális kalórianyerés minimális erőráfordítással párosította. Az osztályon nem alkalmaznak minden gyermek számára egyforma életrendszert. Minden gyermek számára külön kiszámítják az elengedhetetlenül szükséges kalória orvosság- és erősítőszermennyiséget. Mindent a legkisebb részietekig megfontolnak, előrelátnak és adagolnak. Az intézetben 12 klinikai osztály működik, s mindegyikben izgalmas és érdekes dolgokat láthatunk és hallhatunk. Az intézetben nemrég alakult meg a sebészeti osztály. Pácienseinek életkora mindössze néhány nap, vagy csak néhány óra. Szörnyű látvány a műtőasztalon fekvő újszülött, viszont egy ilyen műtét eredménye ámulatba ejti az embert. Sebészi beavatkozással ma már eredményesen kezelik egyes tüdőbetegségek-A Nő számára írta: L. Orlova CÉLUNK: szont a természet és az ember életének fontos törvényszerűsége, ez kihasználható és ki is kell használnunk. Az alvás, az ébrenlét, a sétálás, a fürdetés rendszeres, ritmikus, napról napra ismétlődő váltakozása biztosítja a gyermek nyugodt viselkedését, mély álmát, jó étvágyát. NyikolaJ Scselovan professzor, a nagy szovjet fiziológus sokat foglalkozott különböző fejlődési korú gyermekek tudományos megalapozott életrendjének kidolgozásával. Harminc éven át vezette az egészséges gyermek fejlődésével és nevelésével foglalkozó osztályt, melynek mai vezetője, Zinaida Kolarova professzor folytatja elődje munkáját. Magnószalagon gondosan megörökítik a gyermek első gügyögését, tanulmányozzák az első szótagok, szavak, mondatok képzését. E megfigyelések alapján a lehető legjobb módszereket dolgozzák ki a beszéd fejlődésének elősegítésére. Eléggé ismert egy másik osztály — a koraszülött gyermekek osztályának munkássága. Az orvostudományi irodalomban több száz mű foglalkozik e kérdéssel. Több kísérletet tettek a gyermek életképességét meghatározó súly határértékének megállapítására. Divatban volt egy bonyolult matematikai képlet is: ha bizonyos körülmények között a gyermek fejének kerületével, mellbőségének a múltban elháríthatatlannak tartott következményeit. A sebészekkel együttműködnek a gyermekek máj- és vesebetegségeit tanulmányozó gyermekgyógyászok; egyes esetekben a műtét itt is életmentő szerepet játszik. Anna Jefimová, az intézet tudományos főmunkatársa a tbc elleni védőoltás új módszerét tanulmányozta. Az első kutatási eredmények meggyőzték róla, hogy ez a módszer a legjobb, nagyobb védelmet nyújt a tuberkulózis ellen, mint az előzőek. Akkor elkezdték az oltási módszer tömeges alkalmazását más moszkvai intézetekben is. Jefimová sokat utazott, bejárta Kazahsztánt, Belorussziát, gondosan általánosította a gyakorlati munka eredményeit. Kutatásai alapján a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma rendeletet adott ki, hogy mindenütt térjenek át erre az ú] oltási módszerre. A moszkvai intézet kapcsolatot tart fenn a szovjetország 14 gyermekgyógyászati kutatóintézetével és az orvosi főiskolák összes tanszékeivel. Élén áll a tudósok óriási seregének, amely a nép legféltettebb kincsét — a gyermekek egészségét védi. (APN) A kvarclámpa lénye olyan, mint a nap sugár. Mielőtt életre keltenék a kísérleti állatot, J. Frid, V. Szoboljeva és I. Novogyerzsklna tudományos munkatársak a kutya agyvelejének bioelektromosságát figyelik. Novosztyi, Ozerszkij felvételei A fiúcska játszik, ugyanakkor bonyolult megfigyelést végeznek rajta — rögzítik agyvelejének bioelektromosságát. a.
