Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-11 / 10. szám

Sidó Zoltánné egyen ként is foglalkozik a fiatalokkal. Felvé telünkön Kamenicky Máriát tanítja. Az oktatás után jól esik egy kis lubic kolás. Ez is hozzá járul ahhoz, hogy a fiatalok minél előbb „hozzászokjanak“ a vízhez. CÉLSZERŰ LUBICKOLÁS Felbúg a motor, a csónak orra kiemelkedik a vízből, és mély árkot vágva a tó tükörsima felületén, száguld a segítségért kiáltó felé. A fuldoklót a partra viszik. Mesterséges lélegzés, oxigén-palack, esetleg kórházi ápo­lás a következménye annak, hogy a túl bátor fürdöző a mélyvízbe merészkedett,- pedig nem tudott úszni. Sajnos, nyáridőben még elég gyakoriak az ilyen ese­tek. Az ok rendszerint az, hogy sokan nem tudnak jól úszni. A statisztika azt bizonyítja, hogy Szlovákia lakos­ságának több mint a fele még mindig nem tanult meg úszni. Ezen nemcsak lehet, de kell is segíteni. Persze, nehéz a helyzet ott, ahol csupán nyitott medencével — vagy azzal sem — rendelkeznek. A téli hónapokban csak ott lehet mozgalmas úszóélet, ahol erre a fedett uszoda lehetőséget nyújt. Az érsekújváriak azok közé a szerencsések közé tartoz­nak, akik több mint egy éve, új, korszerű, minden igényt kielégítő fedett uszodával rendelkeznek. Amikor nemrég Érsekújvárott jártunk, először Luzsica Miklós­sal, Üjvár úszósportjának nesztorával beszélgettünk. Elsősorban az érdekelt bennünket, vajon lendített-e a város gazdag hagyományokkal rendelkező úszósportján az új uszoda. — Igenis . . . meg nem is! — Megmagyarázom! Az érsekújvári sportszervezet úszószakosztálya 48 aktív tagot számlál ... a vízi­labdázókkal együtt. Ez a kicsi, de lelkes társaság nagyon becsületes munkát végez, amit eredményeink is bizonyí­tanak. Az úszók idehaza kilenc éve veretlenek, a vízi­labdázók pedig a kerületi bajnokságon szerepeltek siker­rel és erős elhatározásuk, hogy bejutnak a II. ligába. Ez azt hiszem sikerül, mert nemrég a komáromi II. ligás csapatot magabiztos játékkal 10:7-re legyőzték. — Az úszás iránt nálunk is nagyobb érdeklődés nyil­vánul meg. Az alapozó úszásoktatásban azonban az isko­láknak kellene elsősorban példát adniuk és feltétlenül jobban kellene e sportágat a fiatalok körében propa­gálni. E téren bizony van még javítani való. Az iskolák­ban eddig dr. Dobossiné, Sidóné, Kraszkó, Hlavicska és Vass tanárok jártak elől jó példával. — Munkánkat sajnos nagyon hátráltatja a szülők részéről tapasztalt meg nem értés. Amikor nyáron arról értesülnek, hogy valaki a vízbefúlt, eltiltják gyerekeiket a víztől, ahelyett, hogy arra ösztökélnék őket, tanuljanak meg jól úszni. Hiszen a fiatalok szeretik víz mellett tölteni vakációjukat, de mit ér például egy balatoni nyaralás annak, aki nem merészkedik a vízbe, sőt csó­nakba sem ülhet, mert jaj, ha felborul . . . akkor kész a katasztrófa. — Tavaly nyáron — bár nagyon kedvezőtlen volt az időjárás s így a nyitott medencét ritkábban vehették igénybe mint máskor, a fedettet pedig javították — 105 újonc katonát és 132 fiatalt — köztük 80 kisdiákot — tanítottunk meg úszni. Ez idén pedig már versenyeket is rendezünk az iskolások részére. Március elején az A kallózás gyakorlása. A háttérben a srá­cok a vidám „edzést“ szemlélik, amíg rá juk is sor kerül. Spécii felvételei "a‘ ala" ar«sf,'"»"aVpot,ár. 8У pilla , „letten1 hB. azutan siet gy(-»b“*üT htsxer­érsekújvári iskolák hat tagú csapatokkal vetélkednek majd egymással. Közben ellátogattunk az uszodába is, ahol Vass Károly és Sidó Zoltánné testnevelők a kilencéves magyar iskola diákjainak egy csoportjával foglalkozott. Aminl megtudtuk, aznap ez volt a diákok harmadik csoportja. Délelőtt a komáromiak utaztak Érsekújvárra, délben az ebéd után pedig az uszoda felét a magyar iskola növen­dékei vették birtokukba. Az uszoda üvegfalát áttörő márciusi napfény vidáman csillan meg a medence gyengén hullámzó víztükrén. A „srácok“ önfeledten hancúroznak. Élvezik a kellemes hőfokú vizet. De hangzik a vezényszó és megkezdődik az oktatás. Már a légzéstechnika elsajátítása is sok derült­ségre ad okot. A fiúk kétségtelenül ügyesebbek, bátrab­bak. A lányok között akad nem is egy, aki képtelen néhány másodpercig víz alatt tartani a fejét, ott ki­lélegezni, majd felbukkanva ismét belélegezni. Hiába, mindent gyakorolni kell. De megéri a fáradságot! A gye­rekek tudják ezt, így nagy kedvvel igyekeznek elsajátí­tani mindazt, amire tanáraik oktatják őket. Az „edzés“ után Sidó Zoltánnával beszélgetünk az iskolai úszásoktatás problémáiról. — Bizony, sokan még nem tudják felmérni — mondja a fiatal testnevelő — mit jelent az, hogy végre fedett uszodával rendelkezünk. Túloznék azonban, ha rend­szeres úszásoktatásról beszélnék. Tavaly például a III. Országos Spartakiákdra készültünk, s ezért szorult háttérbe az úszás. — Az iskola növendékei a sportérdekkörök keretében hetente két órán át foglalkoznak különböző sportokkal. Jelenleg egy áprilisban sorra kerülő gimnasztikái ver­senyre készülünk, így az uszodát nem látogatjuk rend­szeresen. A tervszerű úszásoktatást áprilisban kezdjük el, mégpedig a kilencedikeseknél, mert azt szeretnénk, ha azok, akik idén végeznek, mielőtt elhagyják iskolánkat, megtanulnának úszni. A jövőben azonban rendszeresí­teni akarjuk az oktatást, hogy fokozatosan a legkisebbe­ket is megtanítsuk úszni. Zárszóként csupán annyit szeretnék megjegyezni, hogy az újvári fedett uszodában főleg a délutáni és az esti órákban nagy a forgalom, délelőtt viszont érthetően kisebb a látogatottság. Ezt kellene — nemcsak az érsek­újváriaknak — hanem a komáromiakhoz hasonlóan a környékbeli iskoláknak is minél jobban kihasználniuk. Nem válna kárukra! tele wiilvi KOLLÁR JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents