Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-02-25 / 8. szám

д <шкттт

alig értette kiderített rokonságunkból eredő elfogultságomat. Szinte tanácstalanul olvastam kíváncsiskodó, mindent tudni akaró kérdéseimnek tömegét. Ma már viszont ugyanúgy rajong a magyar-ugor problémákért, s .örül az ősi időkbe nyúló rokonságnak, akárcsak én a, — manapság alig ötezer lelket számláló — beolvadó vogul néptöredéknek. Az alapiskola kezdő évfolyamaiban az anyanyelv (vogul) alapjaival is megismerkedhetnek a nebulók — írja. Eddig számos levelet, képet, fényképet, nyelvkönyvet cseréltünk. Levelezésünk oroszul folyik.

Az Eurázia határán húzódó Ural hegyvonulattól keletre, a Nyugat-Szibériai alföld északi térségein terül el a cári uralom megdöntése után szervezett Osztják- Vogul Nemzetiségi Körzet. Ez a terület Csehszlovákia négyszerese. A rajta élő lakosság száma viszont a 14- milliónyi Csehszlovákiát tekintve elenyészően csekély, mindössze 150-ezer. A területet a hatalmas Ob számtalan mellékfolyója hálózza be. A táj zömében mocsaras síkság, amelyet a végeláthatatlan tűlevelű őserdő, a félelmetes szibériai tajga borít. A vidék kincse a fa, a hal, a szőrme, — újabban a kőolaj, földgáz, sőt kőszén. Az éghajlat zord, szélsőséges. Egyrészt, mert északon terül el a sarkkör szomszédságában, másrészt, mivel a Jeges-tenger felé teljesen nyitott. A tél itt általában hét-nyolc hónapig tart. A januári 40 — 50 C- fokos hőmérséklet természetes, akárcsak az északi homály. Kultúrnövény a káposztán és még néhány zöldségfélén kívül alig termeszthető. Az utakat a' folyók helyettesítik. A légi közlekedésnek van a legnagyobb jövője. Rövidebb távolságokon nélkülözhetetlen a kutya- és a rénfogat. Télen a dermesztő hideg, a nagy hó vagy a szibériai hóvihar miatt minden mozgás megreked hosszú hetekre.

Ragadjunk ki néhány sajátos mozzanatot a vogulok életéből, szokásaiból. A hagyománytisztelők lakása ma is egyetlen nagy tágas — jurtára emlékeztető — helyiségből áll. Berendezésük igénytelen, egyszerű, célszerű. Nem egy család ma is rénszarvas, vagy más vad bőréből készített fekhelyen hál. Az utóbbi időben azonban tömegesen átveszik az orosz szokásokat, lakáskultúrát. Reggelijük tea, kása, vagy hal. Az ebéd legtöbbször kiadós vogul halászlé, krumpli, savanyúság. Vacsorára tésztás ételt, teát, halat fogyasztanak. A főétel tehát a hal, amit főzve, füstölve, savanyítva és nyersen költenek el. Számba jön még a rén- és vadhús, abból a vadszárnyas és a tej. Nyáron néhány erdei bogyó jelenti a gyümölcsöt.

A munka zömét télen-nyáron a halászat, fakitermelés, vadászat jelenti. A halászszövetkezetek tonna számra sózzák, füstölik tartósítják a halat. Szövetkezeti alapon folytatják a prémvadászatot is cobolyra, hermelinre, rókára, nyusztfélékre, farkasra. Nem ritka a medve, hiúz, szarvas, sarki nyúl. A jávorszarvas igen megfogyatkozott.

Mindent egybevetve, nyelvrokonaink élete nehéz küzdelem a zord természettel, kietlen éghajlattal, ijesztő távolságokkal.

Adjunk választ még egy jogos kérdésre: miért ily elenyészően kevés a vogulok lélekszáma? Hisz volt idő, amikor számuk a mainak tízszeresét is meghalad12

v

r.

22

29

55

45

27

25

I 25

Í2Ő

15

'17

114

Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra.

ta! A válasz elég egyszerű. Az amúgy sem irigylésre méltó körülmények közt élő vogulok földjét csapásként érte a terjeszkedő cári gyarmatosító politika és annak következménye.

А XVI. század végén egyre sűrűsödtek a prémszimatú adószedő kozák helyőrségek. Telepek létesültek a száműzöttek részére. A helyőrségek védőszárnya alatt megjelentek a kíméletlen kupecok, szőrme- és halkereskedők, hittérítők. A nyilakkal védekező makacsabb bennszülöttek sorai ritkultak. A tragédia mégis ott kezdődött, hogy a nép megismerkedett a vodkával, ami a legmegbízhatóbb, a leghatásosabb csalétkül szolgált a kizsákmányoláshoz. Leegyszerűsítve, az őslakosság minimumra-csökkenése a szeszfogyasztással magyarázható. A szovjet-hatalom támogatja a nemzetiségeket, amit legjobban állandóan emelkedő életszínvonaluk bizonyít.

A bennünket közelebbről érintő ugorság legrégibb kimutatható szállásterülete „őshazája“ a mai Baskírja tája.

Az első nagy törést az ugorság e hazájában az Ázsia felől a hunok által elindított hatalmas méretű népvándorlás válthatta ki a negyedik században, vagyis több mint másfélezer évvel ezelőtt. E hömpölygő hun áradat következtében szakadt le és sodródhatott a Don és az Azovi-tenger (Levédia) vidékére, a másodikként emlegetett hazába, az ugor népelem jelentős része, a későbbi magyarság eleje.

Az őshaza ugorjainak másik, északabbra élő hányada, tartózkodva és idegenkedve a már említett hunok által elindított népvándorlás forgatagaitól, északkelet irányban, az Ural erdőségeibe hátrál, fokozatosan átszűrődik a nyugat-szibériai Tobol, Irtis, Ob mellékére. S ők a mai, elenyésző számot képviselő manysik és hantik ősei, a magyarság legközelebbi nyelvrokonai.

I Összegezésül vessünk egy pillantást a nyelvrokonságatyafiság kiderítésének körülményeire. Csak a múlt század második felében sikerült cáfolhatatlanul bebizonyítani s elfogadtatni a tényt, hogy sokat vitatott nyelvünk első számú rokonai a távoli vogulok, osztjákok. Ez elsősorban néhány kitartó és kiváló finn, valamint magyar nyelvész érdeme. De hozzájárultak e kérdés tisztázásához svéd, lengyel, osztrák, orosz és más kutatók is. Hogy mennyi nehézségbe, ostobaságba ütközik egy úttörő tudományos kutatómunka, bizonyítja az ismert huzavona a „rokonjelölt“ nyelvek körül. Ugyanis az akkori magyar szellemi élet számos — főleg rangöröklésre képesített — tagja kétségbe vonta az új nyelvészeti állítást. Nem akartak belenyugodni a ténybe — magyarán szégyellték —, hogy ilyen jelentéktelen, halszagú rokonsággal büszkélkedhetünk.

Vogul nyelvkóstoló. Szolgáljon csemegeként a most következő záró rész. Mivel a széles kíváncsiságot van szándékomban a legrövidebb úton kielégíteni, kerülni fogom itt a nyelvtani rendet. A vogul mondat, szószerkezet, szó magyar megfelelőjét zárójelben adom, ittott idézőjelre támaszkodva. A „többit“ az olvasóra bízom . . .

Etipalag kit nő mini lúvil szujtal. (Estefelé kát nő ment lóval zajtalanul.) Pavil hoszit víz ovumlasz. (Falu hosszat víz ömlött.) Molti tál szakvalattal hűl aliszlan menki. (Múlt télen szakadatlan halásztunk

mi — „ketten“.) Kutyov el visz húsz mony.

(A kutya elvitt húsz tojást.) Lepta ősz hosza jószágum hót? (A lepedő és hosszú sílécem hol?) Amp ősz nő lúv hajt akvjot. („Eb“ és kanca fut együtt.) Mii téli ulum ultta. (Mély téli álom által.)

Főnevek: punk (fog, fej-fő), kát (kéz), katpatta (kézpata, vagyis tenyér), lagil (láb), magil (mell), majt (máj), pal (fül), szám (szem), szamvit (könny „szemvíz“), nyelw (nyelv), túr (torok), amp, kutyov (eb, kutya).

Ki gondolná, hogy a kunyerál szavuk az ősi szókincsből való, pedig úgy bánunk vele, mint a sarokba száműzött mese-nagyapóval. A vogulban a főnévi változata is használatos: kunyar (szegény, kéregető). Rekkenő melléknevünk náluk megtalálható a reg (hőség, forróság) főnévben. Lepta (lepedő), de kent (sapka) már nem jelent náluk is kendőt. És folytathatnám a két testvérnyelvben kimutatható ősi verejték szótól az úrnő vogul változatáig . . . Valahol azonban abba kell hagyni.

Érdekes, ma már nem küldözgetnek Kelet felé, az Ural irányába. Pedig most már szívesen és örömest vágnék az útnak, mert kinőttem a padlás pókhálós homályát

URBAN GYÖRGY Zselíz, 1965.

54

50

44

55

I 48

45

I 33

26

58

fxe

24

56

Vízszintes: 1. Meitrovií, borvát szobrász nagyméretű aktja. 9. Nagy pozsonyi szobrász a 18. században. 10. A magyarországi éremmfivészet nagy mestere, szobrász (1873—194$). 12. Autonóm szovjet terület, Majkop a székhelye. 13. Római 500-as. 14. Kemény héjú gyümölcs. 15. Csodálkozást kifejező szó. 16. Varjú-hang. 18. M. S. 19. ANA. 20. Női név. 22. I. A. 23. A szlovák plasztika mestere az újkori szobrászművészet megteremtője (1878—1952). 25. Méreg.

26. „T“ nélkül római felsőruha. 27. Évezred. 28. A magyar nemzeti szobrászat megteremtője (Miklós) (a második kockába kettős betű). 29: Régi nyugat-németországi város a 9. századból. 30. A. 31. Női név. 32. P. 33. Aristide Maillol legjellegzetesebb műve. 36. Mulatóhelyiség (az első kockába két betű). 37. Stróbl Alajos Ulőszobra (a 2 kockába „ny“ betű Írandó be). 38. Belül „Paris“. 39. T. K. 41. VSE. 45. Professzionista rövidítve. 46 Cseh vár (Roháí z Dubé védte). 48. „Szenvedély a szobrászműteremben“ címmel irtunk róla egyik januári számunkban (kétszeres Munkácsy díjas szobrászművész). 49. Magyarországi szobrász (1881—

19581' n

Függőleges: 1. Kiváló francia szobrász (keresztnevének rövidítésével a végén). 2. Romániai város, Temesvár közelében. 3. B. N. G. 1. 4. Lát, megnéz, angolul. 5. Zár végek! 6. Lysippos és Busketus. 7. Gedeon — fele! 8. Névelővel: a borítékra írjuk. 9. A függ. 1. szám remekműve, amelyen egy női test görnyed a végzet súlya alatt (az utolsó kockába két betű Írandó). 11. Egyik legnépszerűbb mai szlovák szobrász. 13. Kallós Ede karcsú bronzszobra. 16. Szenvedés, fájdalom. 17. Mária beceneve. 20. Csüng a falon. 21. Névelővel, a virágok királynője (a 4. kockába kettősbetű). 23. Magyar politikus a 20-as években (Béla). 24. Én, latinul. 25. Lusta. 27. Arab férfinév. 28. Ilyen „jós“ a meteorológus. 29. Szovjet-lett irodalomtörténész (1877- ben született). 30. Házasságkötés (névelővel). 31. Indián törzs vég nélkül. 32. Tehetséges szlovák szobrász. 34. Ragasztó (a kettősbetűt a 2. kockába írjuk). 35. Vajon a harmadik személy-e? 38. Nyltrai származású akadémiai szobrász (az első kockába „BÄ“ betűk). 38. Vissza: világmárkás autónk. 40. Télen-nyáron kitűnő szovjet üdülőhely egy félszigeten! 42. Érzékszervünk plusz egy „s“. 44. T. О. E. 45. P. A. E. 47. Norvégia és Dánia autójelzésel. 48. Fadrusz és Ybl névjele. В. P.

Beküldendők a megjelenéstől számított 8 napon belül a rejtvényszámmal együtt a vízszintes 1, 9, 10, 23,

28, 33, 37, 48, 49. és a függőleges 1, 9, 11, 13, 32, 38. számú sorok. Út hibátlan megfejtésért könyvjutalmat küldünk.

Előző keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Puntilla úr és szolgája, Matti. „Olyan jó a műsor, hogy nem lehet szidni!“, Carrar, Magúra, Nádast, Demokrata, Ljubljana.

N6. Megjelenik hetenként. Kiadja a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága, Bratislava, Oktábrové nám. 12.

Felelős: Szarkáné Lévay Erzsébet, főszerkesztő.

Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina Szerkesztőség: Bratislava, Oktábrové nám. 12. Telefon: 344-21, 374-21.

Nyomja a Vychodoslovenské” tlaiiarne, národny podnik, Kosice. Előfizetési díj: fél évre 26.— Kés, egyes szám ára 1,— K2s. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A külföldi megrendeléseket a posta sajtákivlteü szolgálata: PNS, Ústredná ezpedicia tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII — Intézi el. Magyarországon terjeszti a Magyar posta. Előfizethető a posta Központi Hirlapirodájánál (Budapest V., Jázsef nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál. Előfizetési dij: egy évre »0.— Ft. Egyet szám ára 2.— Ft. Csekkszámlaszám: egyéni 61.278, közületi

61,066, (vagy átutalás az MNB 8. sz. folyószámlájára).

Z-09'61111

13