Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-05 / 5. szám
DIVATHlRNÖK A tavaszi divat fiatalos és élénk. A párizsi divatmesterek 'még nem mondták ki ugyan az utolsó szót, de egy már biztos: az utóbbi évek egyenes, sportos, fiús vonala a múlté. A nőies, romantikus vonalak kerülnek előtérbe: a karcsú derék, bő szoknya és szépen kiemelt mellrész. A derék nem „rejtett", legtöbbnyire övvel hangsúlyozott. A tavaszi divatkollekcióban a kosztümök vezetnek. A legkülönbözőbb szabású kabátok mellett az egyenes és szűk szoknya helyett (a molettebb nők azonban maradjanak hűek hozzá!) a plisszírozott, berakott, hálós, harang- és forgószoknyák hódítanak teret. A ruháknál továbbra is az egyszerű elegancia hódít a már említett nőies vonalak mellett. A sportos modelleknél ismét feltűnnek az övék és sok-sok zseb. Újdonság a művirág és a fehér kézelő-gallér összeállítások, a kosztümökön és kabátokon is. A tavaszi divat döntő tényezői a színek: a nyersszíntől kezdve a homokszínig, a világoskéktől a levendula árnyalatig, a szürke, piros, sok fehér és fekete. Nézzünk meg néhány modellt a párizsi tavaszi divatbemutatókról, amelyet munkatársunk, Lederer Margit küldött. A Jacques Heim divatház mutatta be a fehér gabar dénból készült fehér-szürke csíkkal díszített „diákbarettet“. A neve: Boul Mich (Boulevard Michel) a párizsi diáknegyed legismertebb utcája. Didr régi klasszikus kosztümje ú] kivitelben. Tengerészkék-plros csíkos Garigne szövetből készült, rövid, kétsoros gombolású kabát jának keskeny öve van. A szoknya eleje pllsszíro zott. A maneken tengerész kék selyemsálat, szalmakalapot és alacsony sarkú cipőt viselt hozzá. Ez a Dior modell Raimoit piros-kék-fehér kockás szövetből készült, rakott szoknyával. A kétsoros gombolásü, gallér nélküli kabátka testhezálló, nyakkivágásánál kék muszlínsállal. Laroche tavaszi együttese: A lefelé bővülő vonalú kabát Gerondeau bézsszínű szövetből készült, kimonó ujjú. Az alatta viselt zöldbézs mintás ruha szoknyájának bősétét elől egy vasalatlan hajtás biztosítja. Lola Prusac kimonó szabású kabátja piros szövetből van, a kabát bélése és a kétrészes ruha azonos, vékony kék-fehér kockás szövetből készült. A szoknya rakott, a kabátka vonala karcsúsított. L. Féraud gyönyörű nyári együttese: sárga crepp-ruha sárga csipke köpennyel. „Másolata'.' már a párizsi nagyáruházban kapható. Alexandre, a párizsi fodrászmester új frizurája. zr CD сл NEM VÁLIK EGÉSZSÉGEDRE! ILLIK1 Manapság nem veszik elég komolyan, hogy a dohányos ember többet ront földgolyónk levegőjén, mint százezernyi gyárkémény. (Sok kicsi sokra megy.) Bár a füstölés is a szenvedélyek közé tartozik, mégis enyhébben bíráljuk, mint a kártyázást vagy az ivást. Régebben íratlan törvény volt, hogy a dohányos ember alkalmazkodik a nemdohányzókhoz. De amióta a bagósok kerültek többségbe, elködösítik, illetve füstfelhőbe borítják az igazságot. A „Szabad rágyújtani?“ — kérdést is belepte a feledés hamuja. Pedig ezt még ma is illik feltenni, ha látogatóba megyünk és nem kínálnak meg bennünket cigarettával, ha édes kettesben, parkban, cukrászdában, vendéglőben, eszpresszóban, lakásban ülünk. Ha engedélyt kaptunk a dohányzásra, akkor se fújjuk elgondolkodva a másik szemébe a füstöt. Ne szórjuk a hamut a vázába, esernyőtartóba, tányérba, tintatartóba, legkevésbé a földre, hanem az erre a célra feltalált és forgalomba hozott hamutartóba. A férfi ad tüzet a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek. Lehetőleg gyufáról és ne cigarettáról gyújtsunk rá. Hol tilos a dohányzás? Az ebédlőasztalnál, evés előtt, evés közben és evés helyett. Ahol gyerek tartózkodik. Ahol alszanak ágyban semmiesetre sem szabad. Beteglátugatóban. Ha a szobában köhögő, hurutos szemű — garatú ember van. Tánc közben. Olyan helyen, ahol sok ember tartózkodik hosszabb ideig és nincs szellőztetési lehetőség. Gyúlékony és robbanó anyagok közelében. A dohányzásról leszokó társaságában. Pipát nem tisztogatunk, szivarvéget nem harapunk le több ember jelenlétében. Hogyan viselkedjünk a dohányos emberrel? Ne legyünk kérlelhetetlenek, adjunk engedélyt a rágyújtásra, ha látjuk, hogy tűkön ül. Ha hozzátartozónk, ne dugdossuk előle a cigarettát, ne öntsünk vizet a hamutartójába, ne hányjuk a szemére, hogy befüstöli a lakást, mert akkor elszökik otthonról. Tartsunk magunknál cigarettát és gyufát saját nyugalmunk érdekében, nehogy lefekvés előtt jusson eszébe, hogy lemegy a közeli vendéglőbe cigarettáért. Ne meséljük neki, hogy mindenki, aki az utóbbi időben eltávozott az élők sorából, a dohányzás áldozata. Ha mindenáron el akarjuk rettenteni, nézessük meg vele azt a tudományos filmet, amely megmutatja a dohányos ember tüdejét, szívét, érrendszerét. Általában, ne prédikáljunk léptennyomon, attól még senki sem szakított egy életre a cigarettával. Ehelyett hozzuk össze olyan emberekkel, akik már leszoktak a dohányzásról és érdekesen mesélik el, mennyire jót tett nekik. Most már nem idegesek, nem fáj a gyomruk, nincs szívdobogásuk, nem szédülnek, lefogytak, illetve meghíztak, meggazdagodtak, optimisták lettek. Ha megígéri, hogy leszokik, azért fogadalmat ne tétessünk vele, de lépten nyomon dicsérjük sziklaszilárd állhatatosságát.
