Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-10-29 / 22. szám

DALLAM TÖREDÉKEK — Ha Jól emlékszem, Svájcban, Baselban Sacher adta elő Bartók első művét. Nagy siker volt. Európában talán Anglia volt az első, ahol mű­vel a legnépszerűbbekké váltak. Ebben Yehudl Menuhinnak is szerepe volt. Azóta is mindig figyelemmel ki sérem, hogyan terjed modern vilá gunkban világszerte Bartók Béla ze­néje. Jólesik ilyen közvetlen beszélgetés­ben apróságokat hallani Arról, aki­ben nemcsak a zsenit csodáljuk, ha­nem akit nagy humanitása miatt pél­daképünknek tartunk. Róla, akinek szerzeményeit, zenekari műveit, vo­nósnégyeseit, Divertimentóját több világrész hangversenydobogóm ját­­szák és akinek népdalfeldolgozásain, Mikrokozmosz művén nevelődik ze­nei téren körülöttünk az új nemze­dék Nagymegyeren Komor, régi egyemeletes kis épület a nagymegyeri zeneiskola. Korszerűt­len környezet. Mahler Anna igazgató­nő éppen gyűlést tart a tiz tagú tan­testülettel. A szakmai-pedagógiai kér­dések megbeszélése után az épület Javításával kapcsolatos problémák nyomultak előtérbe. A mostoha körül­mények ellenére a zeneiskola műkö­dik és a kilenc év előtti 40-es lét­szám ma már több mint 200-ra növe­kedett. Az esti hangverseny kerül szóba. Bratislavából Jönnek ki ven­dégszereplők. — Az érdeklődés sajnos még nem nagy a komoly zene iránt, kb. 100— 150 résztvevőre számítunk. De már ez is haladás. Volt idő, amikor csak 10—15 ember üldögélt a teremben — mondja az igazgatónő. — Növen­dékeinkkel havonta nyilvános hang­versenyt adunk, ahová többnyire a szülők Jönnek el. Gyermekeik révén terjesztjük és felkeltjük a komolyabb zene iránti érdeklődést. Hiszen Nagymegyeren mindig sze­rették a dalt, a zenét, ezért is Jöt­tünk ide. Bartók Béla népdal­gyűjtési útja során sok szép dallam­kincset gyűjtött éppen itt. Az öregek közt a fonóban és a vidám családi ünnepeken szólt a nóta, erről tanús­kodnak Bartók és Kodály feljegyzé­sei. Vajon a most idők szeretik-e úgy a zenét, mint a régiek? Erre keressük a választ. — Annak ellenére, hogy sok nö­vendékünknek hangszerhiány miatt nincs alkalma otthon gyakorolni, so­kan pedig a környékről járnak be, sokszor az általános iskolai beosztás­sal is nehéz összeegyeztetni a zene­órákat, mégis, a legtöbben kitartanak — mondja az igazgatónő. Vannak tehetséges tanítványaink. 6-an hiva­tásuknak választották ezt a pályát és konzervatóriumba mentek. A tananyagról Fenzlová zongora­­tanárnő, Ghillány Erzsébet, Nagy Má­ria, Lipová és Fekete Lajos zenetaná­rok beszélnek. A kezdők, főleg az orosz és cseh zongoraiskolákból ta­nulnak. A haladók a klasszikusoktól, és modernektől Játszanak darabokat. A tanári kar egyöntetű véleménye: A növendékek Bartók népdalfeldolgo­zásait szeretik, ez könnyen megy ne­kik, kérik. Ágh Tiborral, a nagymegyeri álta­­iános iskola tanárával beszélgetünk a község zenei életéről. 5 énekkar működik, kettőnek ő a vezetője. Szakértői kezekben van a felnőtt és a gyerekkórus. Albrecht Sándorné Kovács Miklós az ifjúsági Alkotó- » versenyen II. dijat nyert Teljes komolysággal — Ancsin Katka Nem egyszerű ez a négykezes — Cséfalvay Margitka és Molnár Rozika A, há .. — Ancsin Mária Fényképezte: F. SpáCil A 40 tagú felnőtt karnak sok olyan tagja van, akiknek apja, nagyapja fiatal korában részt vett az ugyan­csak 40 tagú férfi-énekkarban. Erről Henz Lajos, nyugalmazott igazgató­­tanító beszél. — Lelkesedéssel Jöttek és mindig pontosan. Énekkarunkat ismerték a környéken is, sokfelé hív­tak. Még a Rákóczi indulót is betaní­tottam a kottát nem ismerő földmű­vesemberekkel. Igaz, több hónapig tartott. — Ma este megtanulnak egy rövi­­debb madrigált — kapcsolódik a be­szélgetésbe Ágh Tibor, aki két évvel ezelőtt Kulcsár Rezső tanártól vette át az énekkar vezetését, Így a folya­matosság nem szakadt meg. Ha a zenei műveltség a községben még nem is magas fokú — sokan a nem megfelelő színvonalú szórakoz­tató zenét kedvelik csak, ahogy hall­juk, — de az énekkarok tagjai és a zeneiskola növendékei, a fiatalok megismerkednek a komoly zenével, megtanulják élvezni. És, hogy eközben Bartókot igény­lik, mert „közel áll hozzájuk“, ez természetes, hiszen dédapáik, nagy­apáik dalait kapják vissza az ő fel­dolgozásában. BERTHÁNÉ S. ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents